1. (36). REKETTYÉS

1850-ben elnevezése: Felső rét.

1920-1930 között elnevezése: Rekettye,(sík szántó).

Ma egy részén az Ajkai Timföldgyár vörösiszapot tárol.

2. (41).”ESŐ-OSZTÁJ”

Sík szántó. Püspöki birtok volt Lörinte határában. 1910-ben itt kezdték a földosztást.

3. (42). KETTES-TÁBLA

Sík szántó.

4. (49). LŐRINTEI MALOM, (ZAGYTÉR).

Német elnevezése: Loreintoeműl, ’Lőrinte-Muhle’.

1850-ben elnevezése: Lőrintei malom.

1920-1930 között elnevezése: Kenyeres malom.

Volt épület. Ma az Ajkai Timföldgyár vörösiszapot tárol ezen a területen.

5. (50). MALOMÁROK

Német elnevezése: Műlpóh,’Mühlbach’.

1850-ben elnevezése: Mühlbach.

1920-1930 között elnevezése: Malom-árok.

Vízfolyás, 1980. táján be lett temetve.

6. (51). LŐRINTEI ÚT

Német elnevezése: Loreintoevéh,’Lőrinteweg’.

A Devecsert Ajkával összekötő közútnak Kolontár és Lőrintepuszta közötti szakasza.

7. (52). BABHELY

Szántó.

1850-től az elnevezése: Babhely.

8. (57). PRIKLI-DOMB

Dombos szántó.

9. (58). MAGTÁR,”BÓT” ÉPÜLET

A Lőrintéhez tartozó magtár egyik felében bolt volt.

10. (59).”KASTÉ” ÉPÜLET

1983-ban lebontották. A Jókai család örököseié volt. E család utolsó tagja 1939-ben meghalt, az épület ezután az evangélikus egyházé lett.

11. (60). HARANGLÁB

1850-ben elnevezése: Szt. Maria.

Néhány évvel ezelőtt lebontották.

12. (61).”BIRKAAKÓ” ÉPÜLET

13. (62). PÁLINKAHÁZ

Volt épület. Szeszfőzde volt, majd cselédház.

14. (63). FEKETE HÍD

Híd a Fekete vízen.

15. (69).”BOGNÁRMŰHEL”

Volt épület.

16. (70). ÜNGÖS-HÁZ

Volt épület. Üngös nevű cseléd volt az első lakója.

17. (71). TÜSKÉSI –RÉT

Sík rét.

18. (80). CSÓTAI ÚT

A Lőrintei útról vezet Csótapusztára.

19. (81). KENDERÁZTATÓ

1850-ben elnevezése: Kertalja .-szántó.

1864-ben elnevezése: Kert alatti.-dűlő, szántó.

Domboldal, vízmosás, rét. Csótapusztához tartozott. Egy forrás volt itt, amelynek felfogott vízében áztatták a kendert.

20. (82). LIGET

Sík, facsoport.

21. (83). LŐRINTE

Német elnevezése: Loreintoe,’Lőrinte’.

1850-ben elnevezése: Lőrinte falu Remecsei pusztával együtt.

1864-ben elnevezése: Lőrintei puszta.

1920-1930 között elnevezése, helységnévtábla szerint: Lőrintepuszta.

Lakott hely. Lőrintepuszta a Bezerédj majd a Jókai-Ihász család birtoka volt.

1864-ben Pesty Frigyes kéziratos helységnév gyűjteményében ez olvasható: ”Lőrintei puszta 1840dik év előtt gazdag község volt.-hanem midőn az országos összeírás az adóra nézve megtörtént volna az akkori földes úr arra birta a jobbágyságot, hogy adó alá ne valljanak… megtörténvén a tagosítás, de mivel ők..földeiket adó alá benem vallották..föld és bírtok nélkül maradtak..s így kénytelenek voltak házaikat is elhagyni,szegény zsellérekké lettek,-azért neveztetik jelenleg-Lőrinte-Pusztának”

22. (90). GYÜMÖLCSÖS

Domboldalon gyümölcsös.

23. (91). INTÉZŐLAKÁS

Épület. Lőrintepuszta intézője lakott benne.

24. (92). RÉMAJOR

Major. Reh Jenő volt a bérlő neve.

25. (93). VÍZTÁROZÓ

Tó, víztároló. Padragkút felöl folyó patak felduzzasztott víze.

26. (96). CSÓTA

Német elnevezése: Csudoe,’csóta’.

1850-ben elnevezése: Puszta Csóta. Lakott hely.

1920-1930 között elnevezése, helységnévtár szerint: Csótapuszta.

1864-ben elnevezése: Csótai puszta. Lakott hely.

A Veszprémi Püspökség birtoka volt. 1910-ben Az egyház az erdő kivételével eladta.

27. (97). HETES-TÁBLA

1850-ben elnevezése: Csap-berek, szántó.

28. (98). HALASTÓ

Lőrintei halastó.

29. (99). BIRÓ-TÁBLA

1850-ben elnevezése: Kenderföld, szántó.

Dombos rét, ma egy részén a halastó van.

30. (103). BLASKÓ-DOMB, PLASKÓ-DOMB

Dombos szántó. Blaskó nevű ember volt a tulajdonosa.

31. (104).”NEGYEDIK-OSZTÁJ”

1850-ben elnevezése: Öreg irtás, szántó.

Sík szántó, Püspöki birtok volt, lásd:(41).

32. (105). HOSSZI-RÉT, HOSSZÚ-RÉT

Sík rét.

33. (106). RÉGI TEMETŐ

Domboldalon, akácás. Temető volt.

34. (107). SIKI-RÉT

Sík rét.

35. (108). HOMOKBÁNYA

36. (109). LAJOSMAJORI CSAPÁS

Csapás, mely Lajosmajorba vezet.

37. (110). RÓKA-KÚT

Egy Róka nevű csősz építette.

38. (111).”NYÓCAS-TÁBLA”

Sík szántó.

39. (112).”KILENCES-TÁBLA”

Sík szántó.

40. (113). CSAPBEREK

1850-ben elnevezése: Csapberki major.

1920-1930 között elnevezése: Csabberek.

Lakott hely, sík szántó, rét.

A Veszprémi Püspökségé volt. Időnként juhászok laknak itt.

41. (114).”TŐGYES-ERDŐ”

Dombos tölgyerdő.

42. (115). FEKETE-VÍZ, FEKETE-ÉR, PADRAGI-VÍZ

1850-ben elnevezése: Feketeér, bánya patak.

Vízfolyás, a padragkúti határban ered.

43. (116).”KÜFEJTŐ”

1850-ben elnevezése: ”Kőbanyara”

Kőbánya, már nem művelik.

44. (117). CSÉKUTI-DÜLLŐ

1850-ben elnevezése: Pinczehely.

1920-1930 között elnevezése: Pinczehely

Dombos szántó, rét. A csékuti határ mellett van.

45. (121). CSÓTAI-ERDŐ

1850-ben elnevezése: Erdő.

1920-1930 között elnevezése: Püspöki erdő.

Dombos erdő. Egyházi birtok volt, majd a csótaiaké lett.

46. (122). TIZES-TÁBLA

Sík szántó.

47. (123). KAVICSGÖDÖR

Bánya, már nem működik.

48. (124). AGÁCÁS

Sík erdő

49. (125). KÜLMAJOR, LAJOSMAJOR

Sík szántó. A Lőrintei uradalom majorja volt, 7 család lakta. Ma a szántóterület neve. Lőrintepusztához képest kijjebb fekszik, ezért Külmajor.

50. (126). CSIGÁS-KÚT, DÖGGÖDÖR

Kerekes kút volt a majorban.

51. (127). ITATÓKÚT

Gémeskút.

52. (128). DÉLLŐ

Sík legelő. Állattok pihenőhelye.

53. (129). HOMOKGÖDÖR

54. (131). CSÁRDAPUSZTA, REMECSEIPUSZTA

1850-ben elnevezése: Remecsei puszta, lakott hely.

Sík szántó, rét, 1976-ig lakott hely volt, csikósok éltek itt.

55. (35). LÉMAN-FÉLE KÚT

Német elnevezése: Léman-Prun, ’Lehman-Brunnen’.

Kút a Lehman család földjén.

56. (40). CSÓTAI MALOM

Német elnevezése: Csudoeműl,’Csótamühle’ Nem működik.

57. (89). GYALOGUTI

Dombos szántó. A csótai út mellett van. Ezen az úton gyalog jártak Kolontárra a csótaiak.

58. (43).”FOJÓ”, TORNA

Német elnevezése: Póh,’Bach’.

1850-ben elnevezése: Torna.

1920-1930. között elnevezése: Torna patak.

Forrás:

Veszprém Megye Földrajzi Nevei III. kötet. Az Ajkai Járás. 1991.

Gyűjtési időszak:

1981-1987.

Hivatkozások:

• 1850. Az 1850-es évek közepén készült első kataszteri térkép vázlata.
• 1920-1930. Ezen időszakban készült kataszteri térkép.
• 1864. Pesty Frigyes 1864. évi kéziratos helynév gyűjteménye.
• Helységnévtár 1973. évnek megfelelően.

Megjegyzések:

Gyűjtötte:

• Boros Edit tanár,
• Lehmann László tanuló és
• Gerstner Károly tudományos munkatárs.

Adatközlők:

• Hánis József (77),
• Hoffmann József (76),
• Jokesz Antalné (81),
• Jokesz Ferenc (40),
• Lehmann Lászlóné (42)

Az adatközlők nem ismerték a következő kifejezéseket:

• 36. 1850.-ben a Rekettyés neve: Felső rét.
• 48. 1850.-ben a Második-osztáj neve: Devecseri útra dűlő.
• 1864.-ben pedig: Devecseri útmelletti dűlő.
• 49. 1920-1930.között a Lőrintei malom elnevezése: Kenyeres malom.
• 52. 1850.-től a Babhely elnevezése: Babhely.
• 60. 1850.-ben a Harangláb neve: Szt.Maria.
• 81. 1850.-ben a Kenderáztató neve: Kertalja.
• 1864.-ben pedig: Kert alatti dűlő.
• 97. 1850.-ben a Hetes-tábla elnevezése: Csapberek.
• 99. 1850.-ben a Biró-tábla neve: Kenderföld.
• 104. 1850.-ben a Negyedik-osztáj elnevezés: Öreg irtás.
• 116. 1850.-ben a Küfejtő elnevezése: Kőbanyara.
• 117. 1850.-ben a Csékuti-düllő elnevezése: Pinczehely.
• 121. 1920-1930. között a Csótai-erdő elnevezése: Püspöki erdő.