Tósok hét évszázada 2

Tósok története


  1. 1211-ben II.András király újra összeíratja a Tihanyi Bencés Apátság birtokait. Ez az oklevél mintegy 150 helynevet és 2000 személyt vesz számba. A felsorolt faluk: Eurmenes, Udori, Pechel, Cuest, Ozoufelu, Rokosca, Kecu, Arach, Füred, Dergechej, Zeleus, Vazil, Belen, altera Belen, Zeleus ultra Bocon.

    Melyik falunév azonosítható Tósokkal?
    Rokosca
    Belen
    altera Belen
  2. Melyik alábbi név Tósok nevének első írott említése 1266-ban ?
    Thovsoch
    Thosuch
    Thosok
  3. Ki a birtosa Tósoknak (Thosok) 1488-ban ?
    a zirci apátság
    a tihanyi apátság
    az ajkai apátság
  4. Először 1531-ben tör be Veszprém megyébe a török. 1??? tavaszán újabb török támadás indul. Mivel a török hadak se Palotát (Várpalotát), se Tihanyt nem tudják bevenni, kirabolják a környékbeli falvakat. Az ezévi adóösszeírásban: "Thosok desolatum penitus per Turkos." (Tósokot a törökök teljesen elpusztították.)

    Mi a hiányzó dátum ?
    1526
    1555
    1572
    1696
  5. 1717-ben a földesúr, Tihany írásban is felszólítja a Dunántúl szabad költözésű jobbágyságát, telepedjék meg Tósokon. A folyamatos betelepülés következtében "betelik" a falu. Vonzó hely Tósok, mert az itt letelepedő szabad költözésű jobbágyok - mivel messze van Tihany, az apátság - inkább bérleti mint jobbágyi viszonyban vannak a földesúrral. Az efajta jogviszony viszonylagos termelési szabadságot és viszonylagos gazdasági függetlenséget jelent. Az újratelepülés után Tósokon a reformátusok kerülnek többségbe. A XVIII. század közepén számuk kb. hatszorosa a katolikusokénak. "Erősek" a hitben és anyagilag is, imaházat építenek haranglábbal és iskolát iskolamester-házzal.

    Hány év alatt "telik be" a falu ?
    1
    2
    3
    4
    5
  6. A lakosság megtelepedésével szinte egyidőben megkezdődnek az ún. határperek, a kisebb-nagyobb összeütközések ajkaiakkal, miskeiekkel, halimbaiakkal, legfőképpen devecseriekkel.

    Néhány korabeli per/hír, melyik igazak közülük ?
    1720. márc. 3-án Sándor László ajkai nemes tanúk előtt írásban elismeri, hogy az őt szidalmazó és megverő tósoki személyek fejenként négy-négy forintot fizettek részére (mintegy kárpótlásként, bocsánatkérésként).
    A devecseri uradalom prefektusa többször eltiltja a tósokiakat bizonyos területek használatától. 1737-ben a tósokiak elhajtják a devecseriek marháit, az embereket tömlöcbe vetik, mivel ezeket is a sajátjuknak tekintett területen találják.
    A devecseriek elfogják és behajtják a tósokiak disznóit. 1744-ben Lécs Ágoston apát fel is jelenti a devecseri uradalmat - név szerint Esterházy Ferenc grófot - a királyi táblán.
    A tósokiak is megpróbálnak csékúti és lőrintei birtokrészeket kisajátítani. 1755. novemberében ezért bíró elé kell állniuk. A bíró a Tósokról Csékútra vezető út melletti Beréndi-láz nevű földterület egyharmadát Csékútnak ítéli, a lőrintei vitás területeket pedig megfelezteti.
  7. Illő ceremóniával lerakják az új református templom fundamentumkövét, és ezzel elkezdődik az építkezés. December 13-án már tető alatt áll. A torony még nincs kész, de egy év múlva december 11-én már ezt jegyzi fel az esperesi vizitáció: "A szép és igen nagy ékességgel tündöklő újj templom tágas, a székek még nem készek." Tervezője ismeretlen, a tervrajzok sem maradtak fenn.

    Melyik év a református templom alapkőletételének éve ?
    1830
    1833
    1848
  8. A viszonylag nagy Alsó- vagy Metsző malmot 1870-ben a tihanyi apátság létesítette a Torna patakon. Korabeli végzőképessége 6-8 q volt csupán. Két részből áll. Egy lisztelő-daráló és a fűrészmalom voltak részei. A fűrészmalom 1926-ig a malom leégéséig üzemelt. A favázas malomépületben a vízienergiát toló-vonó mozgássá alakította át egy szerkezet. Ez volt az utolsó fűrészmalom Ajka környékén. A leégés után a malmot újjáépítik. A vízifűrészműt már nem. Vizierő hajtja turbina berendezéssel, napi teljesítménye ekkor 16 q. A második világháború után 1947-ben villamosítják és korszerűbb tisztítóberendezést kap. 1951-ben az állam igénybeveszi. 1957 februárjában végérvényesen leáll.

    Mi a malom harmadik (a tulajdonossal kapcsolatos) neve ?
    Aporfi malom
    Angelmayer malom
    Hefler malom
  9. Egy kis ízelítő nagyszüleink, dédszüleink szókincséből, tájjellegű szavaiból:
    ártány - herélt sertés, burító - fenék nélküli kosár, cserény - levágott disznó mosására használt rácsos asztal, fakutya - csizma lehúzó vagy jégen szögesbottal lökött (szánkószerű) ülő alkalmatosság, gádor - nyitott tornác, kráfli - hájas tészta, melence - fából kivájt tál, petrence - kisebb szénarakás, prósza - kukoricalisztből sütött lepény.

    A kép és fogalompárokat nagyjából összekevertük. Melyik pár(ok) maradt(ak) mégis helyesen ?
    szecskavágó
    totike
    zséter
    gádor
  10. Az első kapavágás dátuma 1936. júl. 27. Október 5-én kész a szép, modern református iskola iskola, amelynek építéséhez 4000 pengő államsegélyt is kapott az egyházközség. Az iskolaépület egy 6,5x9 m-es fapadlójú, négy ablakos teremből, egy 3x3 m-es előtérből és egy széles 1,8x3 m-es, könnyen járható padlásfeljáróból áll. A tanterem padlása egyúttal az egyház takarékmagtára, ezért a födémet nagy teherbírásúvá építették. A tervek szerint az iskola - a tanítási időn kívül - a református egyházi egyesületek, a presbitérium, az énekkar, a Nőszövetség, a vasárnapi iskola... összejöveteleinek is helyet ad.

    Az ünnepélyes felavatáson és díszközgyűlésen sokan résztvesznek. A felsoroltak közt ki a "kakukktojás" ?
    Varga Kálmán ajkai-tósoki református lelkész
    Ajkai Nirnsee Pál országgyűlési képviselő
    dr. Jókay-Ihász Miklós lőrintei földbirtokos
    Jókai Mór író
    Novák Rezső ajkai evangélikus lelkész
  11. 1945 februárjában a járási főszolgabíró utasítja Mátyás Károly tósoki levente szakaszparancsnokot, hogy az összeírt 33 leventét készítsék fel a Német Birodalomba való áttelepítésre. Hosszas halogatás után március 20-án elindulnak nyugat felé, de gyalog. Az alábbi mondatok közül a legtöbb részben igaz, egy pedig teljesen igaz.

    Melyik ez az egy ?
    Az beréndiekkel együtt 69 leventéből, négy felnőttből és két lovaskocsiból áll a "karaván". Hannig András kántortanító, leventeparancsnok vezetésével vágnak neki az ismeretlennek.
    Az éjszakákat Somlójenő, Veszprémpinkóc, Kissomlyó, Csipkerek, Celldömölk, Rum községekben töltik. Itt éri őket utol a font, a szovjet hadsereg.
    A leventék rövid igazoltatás után indulnak hazafelé. A hazafelé út sokkal gyorsabb és "rövidebb". A harmadik nap érnek a tósoki Nyíresig, ahonnan "kémeket" küldenek a faluba; haza jöhetnek-e?
  12. Amíg egy falu egy-két utcából áll, elegendő a házszámozás (és esetleg a népi elnevezés: Gyöp, disznólegelő, ...). 1948-ban, már Berénddel összhangban, elnevezik a meglévő utcákat.

    Melyik névpár(ok) helyes(ek) ? (Elöl áll a mai utcanév, mögötte a régi.)
    Erkel Ferenc u. - Vörös Hadsereg u.
    Bajcsy Zsilinszky Endre u. - Rákóczi Ferenc u.
    Damjanich János u. - Damjanich János u.
    Váci Mihály u. - Kossuth Lajos u.
    Vasvári Pál u. - Ady Endre u.
   

Forrás:
Tilhof Endre: Tósok hét évszázada

Összeállította: burcsi (2011.07.24.)

Vissza a kezdőoldalra!