A Bezeredj- család leszármazását a hagyomány a Lőrente (de genere Laurente) nemzetségre vezeti vissza, melynek első okiratilag kimutatható őseként 1236-ban Dedalus említtetik. A Lőrente nemzetség bírta Lőrente helységet Veszprém, a Bezeredj- család pedig Bezered helységet Zala vármegyében A bezeredj-családot a későbbi időkben együtt találjuk említve az Esegváry- családdal, melynek a Lőrente nemzetségből való leszármazása ki van mutatva. Az is történelmi tény, hogy mindkét családról a Lőrente- birtokkal kapcsolatban fordulnak elő említések, amely birtokra a Lőrente- nemzetség megszűnése után Lőrenthei Gyienge László magvaszakadtával mindkét család igényt tartott. A Bezeredjek az ő igényüket vérrokonságra alapították, amit ők I. Ulászló királynak az 1440. évben kiadott okiratával tudtak bizonyítani. A Bezeredj- családra vonatkozó első okirati említés az 1327-ből való. Ezt követően gyakran történik még említés a család több tagjáról a XIV. század első feléből származó különböző okiratokban. Hézagmentes leszármazást Bezeredj I. László – az úgynevezett Rufus tanúsít – akiről először 1343-ban történik említés.
A család 1431-ben Zsigmond királytól nyert nemesi címerlevelet (M. N. Múzeum levéltár), mégpedig Bezeredj Zsigmondnak és Jánosnak Rozgonyi István szalavári kapitány, országbíró kíséretében a felső magyarországi részeken a husziták és eretnekek (contra adversos perfidos hussitas et hereticos) elleni harcokban tanúsított vitézségükért. A címerevél pirosra és kékre osztott paizst mutat, egy a színeket megosztó vonalból kinövő, a szájában háromágú korbácsot tartó oroszlánnal a paizsbeli sisak díszítményében. Takarók: kék- arany. Címerpecsétjét Pest vármegye levéltára őrzi. A Bezeredj- család ősi birtokára Bezeredre Zsigmond királytól nyert privilegiális levelet. Lőrintére Ulászlótól 1440-ben, V. Lászlótól pedig 1456-ban Lőrintére és Bezeredre nyert újabb birtokadományt.
A család az idők folyamán ezen kívül a Zala vármegyei Koppánban, Dötkön, Szentkozmadombján, és Őrött szerzett magának birtokokat, mely birtokaikra új adományt Miksa királytól nyertek 1564 október 7-én Bécsben kelt királyi oklevéllel. Ezen ősi birtokokon kívül a későbbi időkben a mindjobban kiterjedt család még tekintélyes birtokokat szerzett.
A Bezeredj család a XVII. Században két ágra szakadt. Ugyanis IV. Györgynek Görbey Katalinnal kötött házasságából született fia III. Zsigmond a vámoscsaládi, testvére II. Mihály pedig a szerdahelyi ágat származtatta
Irodalom: Dr. Juhász István: Szemelvények a Bezeredj-család történetéből. Bp. 1940.