BEZEREDY KRISTÓF

Győrben született 1817. május 10-én. Apja Bezeredy Mihály földbirtokos, a Devecser melletti Lőrintepuszta tulajdonosa, anyja Bezeredy Josefa. Magyar nemzetiségű, római katolikus vallású vármegyei hivatalnok. 1839-ben kötött házasságot Reiszig Karolinával, négy gyermekük született.

Bezeredy Kristófot 1848. június 19-én a Devecser székhellyel szerveződő 46. és 47. számú Veszprém megyei nemzetőrkapitányság őrnagyává (kapitányává) választják. Július 5-i indulással 2190 főből álló nemzetőrzászlóalj parancsnokaként alakulatával, Sellye székhellyel a Dráva-vonal védelmében teljesít szolgálatot. Szeptemberben és októberben ismételten mozgósított alakulatával részt vesz a Jellasic vezette horvátok elleni hadműveletekben. Decemberben lemond és visszavonul a szolgálattól. Ismert, hogy a fegyverletétel követő önkényuralom idején Veszprém megye főispáni helytartója.

Bezeredy Kristóf idős korában Budapesten él és ott is hal meg 1889-ben.

Amikor az 1848-as törvényeket kihirdette, a népnek azt mondta: ”hogy ezentúl mindenének oly szabados ura, mint akármelyik úr; azzal azt teheti, amit akar”. 1848 júniusától őrnagy, szeptemberétől pedig már a megyei nemzetőrség parancsnoka volt.

Később földet vásárolt magának Bódén, így vált Lőrinte után bódéi birtokossá is.

Kristóf és felmenői is közvetlen kapcsolatban álltak Lőrintével sokan közülük ott is temetkeztek. Ott nyugszik Kristóf dédapja, Jób, nagyapja Farkas és szülei (Mihály és Zsófia) is. Neje Reiszig Karolin, gyermekeik: Béla, Ödön, Dezső, Manó. Bezeredj Kristóf nevét Kolontáron utcanév örökítette meg.