1953. szeptember 1-jén nyitotta meg kapuit városunk gimnáziuma Ajkai Állami Általános Gimnázium néven, Horváth István vezetésével. Az 1953/54-es tanévet 100 diák kezdte meg két párhuzamos osztályban, humán és reál tagozaton. A nappali tagozatos képzéssel párhuzamosan beindult a felnőttoktatás is.
Az 1957/58-as tanévben Berta Sándor, 1958/59-ben Dr. Barcsai Tibor vezette az intézményt. 1959-től Varga Miklós irányította tovább az iskolát egészen 1990-ig. Az első években nagyon nehéz műszaki feltételek közt folyt az oktatás. Az iskolának nem volt állandó épülete, több épületben kellett tanítani. Mindezek ellenére a tanulói létszám folyamatosan nőtt, és 1962-re közel négyszeresére emelkedett.
1957 tavasza kiemelkedő fontosságú volt, ekkor végzett az első évfolyam, megvolt az első ballagás, az első érettségi vizsga. A tanórákon kívül nagyon változatos, színes diákélet folyt. Különböző szakkörök működtek, például matematika, biológia (akvarisztika), de motoros és autós szakkör is a technika kedvelőinek. A sportolni vágyók torna, atlétika, kézilabda és foci edzésekre járhattak. Színjátszó kör is működött, ahol tanárok, diákok együtt játszottak a színpadon. Az iskola diákjai többször vettek részt a keszthelyi Helikon-ünnepségeken, melyen színvonalas vers és próza előadásokkal, hangszeres bemutatókkal, valamint képzőművészeti alkotásokkal képviselték iskolánkat. 1960-ban kamara triónk I. helyen végzett, műsorukból még a rádió is sugárzott részleteket.
Az 1961/62-es tanévben végre megoldódtak a helyproblémák. Elkészült és átadásra került iskolánk új, 12 tantermes épülete, mely még ebben az évben felvette Bródy Imre nevét. Azért, hogy az építkezés időre befejeződjön a diákok is kivették részüket a munkából. Téglát, maltert hordtak, segítettek az iparosoknak. Így igazán magukénak érezték az iskolát, és annál nagyobb örömmel vették birtokukba a szép új intézményt.
Az 1962/63-as tanévben 6 első osztály indult és négy idegen nyelvet (orosz, német, francia és latin) oktattak.
Az 1963-tól 1973-ig terjedő időszakban tovább javultak az oktatás körülményei. Az iskola épületében bevezetésre került a központi fűtés, korszerűsítették a világítást, új politechnikai műhelyt hoztak létre. 1972-ben 10.000 kötettel, 40-féle folyóirattal megnyílt az iskolai könyvtár. Megoldódott a szakközépiskolai képzés gyakorlati oktatóhelyének problémája is, új oktatóműhely épült az iskola területén.
...
Az 1973-83-ig terjedő időszak legfontosabb eseménye iskolánkban az ápolónő képzés beindítása volt. A munkaerőpiac helyzete, a kórház szakember igénye indokolta, hogy 1978-ban elkezdődött az egészségügyi szakoktatás, mellyel párhuzamosan a gépészeti szakközépiskolai képzés befejeződött az akkor 25 éves intézményben. A negyedszázados jubileumra egész napos programmal készültek. Az ünnepi megnyitó és beszéd után az iskola tanulóinak kultúrműsora következett, délután iskolatörténeti kiállítás és osztálytalálkozók várták az öregdiákokat. A rendezvény este jó hangulatú bállal zárult.
...
Az iskola életének negyedik évtizede is bővelkedett eseményekben. Diákjaink továbbra is szép eredményeket elérve képviselték iskolánkat megyei, országos versenyeken. Az iskola képzési struktúrája is jelentős változásokon esett át. Tovább korszerűsödött a technikai háttér megfelelő teret biztosítva ezzel az oktatásnak. 1990-1993 közt kialakításra került 2 számítógépes terem, a nyelvi labor és a tantermekből irányítható videólánc.1990-től új igazgató, Hartmann Iván került az iskola élére.
...
...
Az elmúlt 50 év történetének a végéhez érve - mintegy összegzésként - meg kell állapítanunk, hogy a Bródy minőségét régen is azok a tanáregyéniségek határozták meg, akik életre hívták az intézményt, kivették részüket az iskola jóhírének, hagyományainak a megteremtéséből, iskolateremtő pedagógusként pályájuk egészét vagy nagy részét Ajka gimnáziumának szentelték. Szerencsére legtöbbjük még köztünk van, vissza-visszalátogat az iskolába. Tanítványaik és kollégáik őrzik emléküket: Horváth Istvánét, a 47 évesen elhunyt első igazgatóét; Varga Miklósét, aki három évtizedes igazgatói és még hosszabb pedagógusi munkájáért 2003-ban Apáczai díjban részesült; Széll Tamásét, aki több mint harminc évig végezte az igazgatóhelyettesi munkát; Dr. Unger Endréné Gyöngyi néniét, akire kiváló tanárként s igazgatóhelyettesként is arculatteremtő egyéniségként emlékezünk; Molnár Kálmánné Terikéét, aki egész pályáját - tanárként és igazgatóhelyettesként - a Bródynak szentelte; Gál Zsigmondné Margit néniét, aki nyugdíjazásáig - s azóta is már hányszor - szolgálta az intézményt, s a tanítványi szeretete Trefort Ágoston díjat hozott számára; Nagy Ilona Zsuzsa néniét, aki, ha kellett, tanított, ha kellett kollégiumi vezetőként tevékenykedett; a Balogh házaspárét: Ica néniét és Tóni bácsiét, akik a kezdetektől nyugdíjazásukig itt neveltek és oktattak; Juhász Erzsébetét, aki szinte az iskola születésétől nyugdíjazásáig rengeteg tanítványt indított el pályáján; Halmay Jenőné Maráét, a gondoskodó nevelőét; Schmidt Józsefné Eta néniét, aki 1963-tól 1992-ig tanított az iskolában, 2003-ban Németh László díjban részesült, s bizony még most is sokszor kisegít bennünket; Márkus Károlyét, a kutató fizikus-kémikusét, aki nyugdíjasként oly hamar eltávozott szerettei köréből; Tóth Tihamérét, aki haláláig lelkiismerettel szolgálta hivatását; a testnevelőkét: Udvardy Lajosét, Simon Gyuláné Gabi néniét és Tóth Lászlóét, hogy csak az igazán hosszú, a helyi gimnáziumban kiteljesedett pedagógusi pályákat említsük. Tisztelettel és nagyrabecsüléssel tekint életművükre a jelenlegi iskolavezetés, a tantestület és az intézmény régi és mai diáksága.
Reméljük, cikksorozatunk, melyben megpróbáltuk összegyűjteni az elmúlt 50 év legfontosabb eseményeit, elismerésre méltó sikereit, fényképekkel felidézni a múltat, a régi 'bródysok'-ban feleleveníteni az elmúlt iskolás évek hangulatát, emlékeit, a mai diákoknak, ajkai polgároknak pedig bemutatni múltunkat, fél százados történelmünket, közelebb hozta a város egyik rangos iskoláját minden olvasóhoz.
Jákliné Tilhof Ágnes és Lévainé Major Csilla
