Tósok története 1.

Tósok hét évszázada

Vissza a kezdőoldalra!

 1.1211-ben II.András király újra összeíratja a Tihanyi Bencés Apátság birtokait. Ez az oklevél mintegy 150 helynevet és 2000 személyt vesz számba. A felsorolt faluk: Eurmenes, Udori, Pechel, Cuest, Ozoufelu, Rokosca, Kecu, Arach, Füred, Dergechej, Zeleus, Vazil, Belen, altera Belen, Zeleus ultra Bocon.

Melyik falunév azonosítható Tósokkal?

Rokosca B
Belen D
altera Belen T

 2.Melyik alábbi név Tósok nevének első írott említése 1266-ban ?

Thovsoch B
Thosuch D
Thosok T

 3.Ki a birtosa Tósoknak (Thosok) 1488-ban ?

a zirci apátság B
a tihanyi apátság D
az ajkai apátság T

 4.Először 1531-ben tör be Veszprém megyébe a török. 1??? tavaszán újabb török támadás indul. Mivel a török hadak se Palotát (Várpalotát), se Tihanyt nem tudják bevenni, kirabolják a környékbeli falvakat. Az ezévi adóösszeírásban: "Thosok desolatum penitus per Turkos." (Tósokot a törökök teljesen elpusztították.)

Mi a hiányzó dátum ?

1526 B
1555 D
1572 T
1696 P

 5.1717-ben a földesúr, Tihany írásban is felszólítja a Dunántúl szabad költözésű jobbágyságát, telepedjék meg Tósokon. A folyamatos betelepülés következtében "betelik" a falu. Vonzó hely Tósok, mert az itt letelepedő szabad költözésű jobbágyok - mivel messze van Tihany, az apátság - inkább bérleti mint jobbágyi viszonyban vannak a földesúrral. Az efajta jogviszony viszonylagos termelési szabadságot és viszonylagos gazdasági függetlenséget jelent. Az újratelepülés után Tósokon a reformátusok kerülnek többségbe. A XVIII. század közepén számuk kb. hatszorosa a katolikusokénak. "Erősek" a hitben és anyagilag is, imaházat építenek haranglábbal és iskolát iskolamester-házzal.

Hány év alatt "telik be" a falu ?

1 B
2 D
3 T
4 P
5 V

 6.A lakosság megtelepedésével szinte egyidőben megkezdődnek az ún. határperek, a kisebb-nagyobb összeütközések ajkaiakkal, miskeiekkel, halimbaiakkal, legfőképpen devecseriekkel.

Néhány korabeli per/hír, melyik közülük az "álhír" ?

1720. márc. 3-án Sándor László ajkai nemes tanúk előtt írásban elismeri, hogy az őt szidalmazó és megverő tósoki személyek fejenként négy-négy forintot fizettek részére (mintegy kárpótlásként, bocsánatkérésként). B
A devecseri uradalom prefektusa többször eltiltja a tósokiakat bizonyos területek használatától. 1737-ben a tósokiak elhajtják a devecseriek marháit, az embereket tömlöcbe vetik, mivel ezeket is a sajátjuknak tekintett területen találják. D
A devecseriek elfogják és behajtják a tósokiak disznóit. 1744-ben Lécs Ágoston apát fel is jelenti a devecseri uradalmat - név szerint Esterházy Ferenc grófot - a királyi táblán. T
A tósokiak is megpróbálnak csékúti és lőrintei birtokrészeket kisajátítani. 1755. novemberében ezért bíró elé kell állniuk. A bíró a Tósokról Csékútra vezető út melletti Beréndi-láz nevű földterület egyharmadát Csékútnak ítéli, a lőrintei vitás területeket pedig megfelezteti. P
   

Összeállította: burcsi (2011.07.24.)

Forrás:
Tilhof Endre: Tósok hét évszázada

Quizek oldalra Kezdőoldalra