Lovak és Lovasok

A lovak evolúciója

A lovak evolúciója az a folyamat, melynek során a Hyracotheriumszerű, róka nagyságú, erdőlakó ősállatokból kialakult mai háziállatunk, a ló. A paleozoológusoknak sikerült összeállítani a lovak családfájának majdnem teljes képét.

Hyracotherium modell az angliai
Natural History Museum-ban

A lovak a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjéhez tartoznak. Minden lófélének egyetlen ujjban (egy patában) végződik a lába, felső ajkaik mozgékonyak, és fogazatuk hasonló. Ezek a jellemzők arra utalnak, hogy közös ősük van a tapírfélékkel és az orrszarvúfélékkel. Az első páratlanujjú patások a késő paleocénben jelentek meg, 10 millió évvel a kréta–tercier kihalási esemény után. Ezek az állatok a trópusi erdők lakói voltak. A tapírok és egyes orrszarvúk ma is ezt a helyet kedvelik, míg a lovak kivándoroltak a hűvösebb éghajlatú, száraz sztyeppékre. Egyes Equus-fajok e két hely közti térséget választották élőhelyül.

A lovak legősibb rokonainak több, szétálló lábujjuk volt, ezek segítették őket az erdők puha talaján való járásban. Amikor a lófélék a levélfogyasztásról áttértek a legelésre, a fogazatuk átalakult, alkalmazkodott az új táplálkozási módhoz. A fogak nagyobbak és erősebbek lettek. A lovak kivonulását az erdőből a sztyeppék terjeszkedése is elősegítette. Mivel a sztyeppén nem volt búvóhely, az állatoknak hosszabb és gyorsabb lábaik alakultak ki, hogy elmenekülhessenek a ragadozók elől. Hogy futásuk gyorsabb legyen, a lovaknak idővel visszafejlődtek a lábujjaik, a harmadikon kívül; ez a lábujj látható a mai lónál is, ennek végén pedig a módosult köröm, a pata.

Humoros képek

Őseink és a lovak

A ló (Equus caballus) az emlősök (Mammalia) osztályának a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül a lófélék (Equidae) családjába tartozó faj. Ma már csak háziasított vagy háziasítottból visszavadult formáiban ismert. Legközelebbi rokona a vadló (Equus ferus). Egyes nézetek szerint a ló és a vadló egyazon faj, az Equus ferus eltérő alfajai. Ebben az esetben a ló fogalmát tágabban használjuk, amelybe beleértjük a vadlovat is, amelytől a háziasított alfajt a házi ló névvel különböztetjük meg (Equus ferus caballus).

A nyílt, ritkás növényzetű területekhez alkalmazkodott, ahol a párosujjú patások és más nagy testű növényevők nem élnek meg. A páratlan ujjú patások fénykorukat a harmadidőszakban élték; akkoriban 14 családjuk volt, de ezek közül csak három érte meg a jelenkort: a lófélék, a tapír és az orrszarvúak.

Ma a legtöbb ló háziasított, vagy legalábbis háziasított ősöktől származik, még a vadon élő lovak legtöbbje is. Háziasítása Közép-Ázsiában, a botaji kultúrában kezdődött, nagyjából 4000 évvel ezelőtt, majd a mai Dél-Oroszország, illetve Mezopotámia területén folytatódott. Az első feljegyzések a lovak hadászati célú hasznosításáról szólnak.

A nomádoknál, köztük a honfoglaló magyaroknál szokásos volt a lovas temetkezés, a lovat részben vagy egészben eltemették gazdájával. A kereszténység felvétele után ez jelképessé vált. A kelták szintén áldoztak lovat.

A germánok és a szlávok jósoltak a lovak viselkedéséből. Az ókori görögök először csak harckocsikat vontattak lóval, később maguk is lóra szálltak. Tudatos tenyésztéssel egyre nagyobb lovakat tenyésztettek ki. Amit a lovakról tudtak, azt Xenophón foglalta össze. A rómaiak patkolták a lovaikat, feltehetőleg a keltáktól vették át. A kengyel használatát az avarok terjesztették el. A szarmaták már Kr.e. 365-ben használtak nyerget, sarkantyút és kengyelt.

A ló mozgásformái

Lépés

A lépés a ló legnyugodtabb, leglassúbb és legkímélőbb járásmódja. A lépéskor négy patadobbanást hallunk. Akkor szabályos a lépés, ha a patadobbanások egyenlő időközökben követik egymást.

Ügetés

Ez a ló mozgásforma a legősibb és legtermészetesebb. Ha fokozzák a ló gyorsaságát, vagy ha menekül, akkor vágtázni kezd. Ha egy ló mély vízbe kerül, ügető mozgással úszik. Ügetéskor a ló átlós lábai (diagonális lábak) dolgoznak együtt. Az ügetés kétütemű: egyszerre halljuk a jobb elülső és a bal hátulsó, majd külön a bal elülső és a jobb hátulsó lábpár dobbantását.

Poroszkálás

A ló apró, kitartó léptekkel, egyenletes ütemben halad. A természetben így mozog a teve, az elefánt, a zsiráf és a medve is. Két dobbantás hallatszik, de az egyoldalú végtagok dolgoznak egyszerre. Egyszerre lép a jobb elülső és a jobb hátulsó, majd a bal elülső és a bal hátulsó láb. A poroszkálás gyorsabb haladást tesz lehetővé, mint az ügetés, és kevésbé megterhelő a lovasnak, viszont kisebb stabilitást nyújt, főleg egyenetlen talajon.

Vágta

A ló leggyorsabb mozgásneme. A ló, ha sebességét fokozzák, vágtázni kezd. A ló szervezetét, izomzatát, a végtagízületeket, a lábvégeket ez a mozgás veszi a legjobban igénybe.

Kenter

Nyugodt, lassú és kímélő vágta. Három dobbanást hallunk. A külső hátsó láb dolgozik egyedül, ez fog először talajt, a belső hátsó és az ellentétes külső elülső láb egyszerre ér talajt, a belső elülső láb felett repül előre a test, s ez nyúlik messze előre és az éri utoljára a talajt.

Galopp

A galopp a legmegterhelőbb jármód a ló szervezete számára. Négy dobbanást hallunk. Az együttdolgozó átdolgozó átlós lábpár (belső hátsó és külső első) talajfogása egymáshoz viszonyítva kissé késik s így ez két, de egymáshoz közeli dobbanást hallat. A galopp hatalmas vágtaugrások folyamata, s a lebegő szakasz hosszú. Lebegés után a talajfogás sorrendje: külső hátsó láb, belső hátsó láb, külső elülső, belső elülső láb.

Díjlovaglás

A díjlovaglás egyrészt a lovassportok egyik szakága, melyet sokan a lovassportok királynőjének tartanak, másrészt a ló kiképzésének egyik módja. Díjlovas versenyeket rendeznek a kezdőtől egészen az olimpiai szintig. A díjlovaglás magyar elnevezése a szakág régi német elnevezésének (Preizreiten) tükörfordítása. A sportág neve jelenleg németül Dressurreiten, míg angol neve a Dressage (kiejtése: dresszázs /ˈdrɛsɑʒ/), egy francia eredetű szó, melyet általánosan edzésnek, kiképzésnek vagy idomításnak fordítanak - éppen ezért sokan használják a magyar nyelvben is az idomító lovaglás kifejezést. Alapvető célja a ló szervezetének, természetes adottságainak és emberrel való partnerkapcsolatának fejlesztése egy egymásra épülő lépésekből álló kiképzési skála segítségével. A lovassportok minden ágában nagy jelentősége van a ló alapkiképzésének, így a díjugratásra szánt ló, a voltízsversenyek lovai, a fogatversenyek lovai, de még a kizárólag szabadidősportra szánt lovak esetében is előnyös, ha a ló rendelkezik megfelelő szintű idomító kiképzéssel. A magas fokon kiképzett díjló bízik lovasában, és a gyakorlott lovas legkisebb jelzésére készségesen, nyugodtságát, elengedettségét, könnyedségét megőrizve hajtja végre a tőle megkívánt mozdulatot.

Póni EB, Kaposvár 2017

A díjlovaglást néha a baletthez hasonlítják. Bár ennek a sportágnak a gyökerei egészen Xenophon idejéig nyúlnak vissza, a mai feladatsorok egyes elemeinek eredete pedig a harctéren végrehajtandó feladatokban keresendő, a nyugati civilizációban a reneszánsz korában tekintették először a díjlovaglást fontos sporttevékenységnek. Ennek az időszaknak a nagy lovagló mesterei fejlesztették ki azt a fokozatos kiképzési módszert, amely az óta sem változott sokat. A klasszikus díjlovaglást ma is a modern díjlovaglás alapjának tekintik.

Póni EB, Kaposvár 2017

A korai európai arisztokraták lovaik képzettségét lovas felvonulásokon mutatták be, míg a mai különböző szintű díjlovas versenyeken az idomítás sikeréről szabályos díjlovas négyszögben az előre meghatározott mozdulatsorokból álló feladatok végrehajtásával adnak számot a versenyzők. Díjlovas bírók a feladat szintjének megfelelő objektív elvek alapján nullától tízig terjedő skálán értékelnek minden előírt mozzanatot. Egy mozzanatra adott pontszám nulla, ha a versenyző a feladatot nem hajtotta végre, tíz, ha kiváló, de nem szükségszerűen tökéletes.

Díjlovas pálya

Véletlenképek

Rapi Kitti Krisztina és versenylovai

Ssz. Név Fajta Időszak Lovaskép Megjegyzés
1. Simsalabim póni 2012-2013
2. Depardieu póni 2011 Basas dd slé sdlé léd sdléfá d dsff dds f dsfsd dfsfsd dfds d dfs dfé dékdé désl fdésfléd slédsflédsfédéd ds sdf dsf f
3. Da Vinci telivér 2015
4. Dancing Queen Bc telivér 2016

Hasznos oldalak (linkek)

  1. Magyar Lovas Szövetség Díjlovas Szakága
  2. Díjlovaglás (www.nevezesdijlovas.hu)
  3. Rapi Kitti Krisztina
  4. Lovasok (www.lovasok.hu)
  5. Magyar Lovas Szövetség Díjlovas Szak (dijlovaglas.lovasszovetseg.hu)
  6. Lovas Akadémia - Díjlovaglás
  7. Díjlovaglás Mindenkinek - Minden Ami Díjlovaglás (fb)
  8. Rapi Kitti Krisztina & Da Vinci FEI Pony - 2016. jún. 26. (videó)
  9. Rapi Kitti - Dancing Queen - 2019. okt. 31. (videó)