Az anyaggyűjtésről, a gyűjtés módszeréről

A dolgozatom szótári részében bemutatott nyelvi anyaga teljes egészében az utóbbi két év során gyűlt össze. Ennek a munkának a során az e fejezet végén bemutatott kérdőívvel (és ahol lehetséges volt, csoportos beszélgetéssel) gyűjtöttem az alábbi városok büntetés-végrehajtási intézeteiben: Debrecen, Nyíregyháza, Sátoraljaújhely, Szeged és Tököl.

Saját gyűjtésemen kívül feldolgoztam a Börtön Újság 1998. március 20-i (7/12: 6) számában meghirdetett börtönszleng-gyűjtő pályázatra beérkezett dolgozatok anyagát is. Erre a pályázatra a legtöbb pályamunkát (szám szerint négyet) a budapesti Kozma utcai fegyházból kaptuk. Két-két dolgozat érkezett Sopronkőhidáról, Szegedről és Vácról, egy-egy Dunaújvárosból, Kecskemétről, Pálhalmáról, Tökölről és Nyíregyházáról, egy munka pedig nem jelölte meg gyűjtése színhelyét, színhelyeit.

Ez a javarészben raboktól érkezett szókincs fontos megerősítése volt az addig gyűjtött anyagnak, azonban mind a mennyiség, mind a hitelesség, mind pedig a felmerülő nehézségek miatt a kérdőíves-interjús gyűjtés érdemel részletesebb bemutatást.

A büntetés-végrehajtási intézetekben gyakran jelent gondot az anyaggyűjtés. Fennáll ugyanis annak a lehetősége, hogy a szabadok társadalmából érkező megfigyelőt a fogvatartottak gyanakvással fogadják. A fogvatartott a szabad társadalomból kiutasított egyén. Ahhoz, hogy ezt elviselje, ő is mellőzi azokat, akik őt mellőzik. A börtönkutatónak nehéz feladata van abból a szempontból is, hogy mindenképpen a valóságot akarja feltárni. Ez olykor ellenállásba ütközik, hiszen a benti világban mindenki érdeke az, hogy a valóság rejtve maradjon. A börtön világa a titkosságon alapul, ezért a szabadok társadalmából érkező megfigyelőt szükségszerűen betolakodónak tekintik, legalábbis kezdetben. Azonban minél jobban ismerik a fogvatartottak az adatgyűjtőt, annál inkább közvetlenebbek az irányába, annál könnyebben elegyednek vele szóba. Gondot okoz az is, hogy a fogvatartottakat szabály kötelezi arra, hogy az intézetbe látogatóval nem beszélhetnek, kezükkel sem jelezhetnek nekik. Így mikor beszélgetésre kerül a sor, nehezebben oldódnak fel, nehezebben lehet velük kapcsolatot létesíteni.

Nehézséget jelent az is, hogy a gyűjtéskor általában jelen van egy vagy több nevelő vagy őr, így többnyire a fogvatartottak nem is mernek akármit mondani. Mindig attól félnek, hogy esetleg nem fog e nekik valamilyen hátrányuk származni a későbbiekben abból, hogy a gyűjtő kérdéseire válaszoltak. Nem tudják, hogy mikor tesznek esetleg olyan kijelentéseket, ami a nevelő előtt nem jó ha elhangzik. A gyűjtés során találkoztam olyan fogvatartottal is, aki közölte, hogy érti mit kérdezek, tudja is rá a választ, de nem fogja elmondani. Itt semmiképpen sem a titkosságra kell gondolni, hiszen ebből a szempontból rendkívül nyitottak voltak már a fogvatartottak, ilyen téren már nem éreztek idegennek; hiszen, hogy ha valaki a nyelvükön szól hozzájuk és érezteti velük, hogy ismer bizonyos általuk használt szavakat, rögtön nem törekszenek a szleng esetleges titkosságát őrizni, hanem rendkívül segítőkésszé válnak, és igyekeznek a látogatót a legtöbb ismeretbe beavatni. Azt, hogy az illető fogvatartott miért nem akarta elmondani az általa ismert tényeket, akkor tudtam meg mikor olyan fogvatartottakkal beszéltem, akik már kiszabadultak. Ők mondták el ugyanis, hogy korántsem a titkosságról van szó, hanem arról, hogy az intézetben félnek bármit is mondani. Ők azt a tanácsot adták, hogy ha teljes anyagot szeretnék gyűjteni, beszéljek minél több olyan fogvatartottal, aki már büntetését letöltötte és semmilyen kapcsolatban nem áll már a büntetés-végrehajtással, tőlük ugyanis sokkal többmindent fogok megtudni, mint azoktól, akik még mindennapjaikat a börtönben töltik. Ez valamennyire igaz is, hiszen a kinti szférában sokkal kellemesebb légkört lehet kialakítani a beszélgetésre, mint a börtön falai között. Ennek ellenére azonban semmiképpen nem szabad mellőzni az intézetben történő kutatást sem, hiszen a börtönök, fegyházak esetleges feszült hangulata is hozzá tartozik a börtönszlenghez. A teljesség érdekében azonban valóban szükséges kiszabadult fogvatartottakkal is beszélni, hiszen ők abból a szempontból optimálisabb adatközlők, hogy a dolgokat már reálisabban szemlélik azoknál, akik még az ismert problémák között élnek. Az a fogvatartott, aki még bent él a börtönben, az hajlamos arra, hogy személyes sérelmeit is lejegyezze a kérdőívre. Lehet, hogy éppen aznap került összeütközésbe az egyik fegyőrrel, így érzelmi felindultságában a smasszer szinonimáira esetleg olyan szavakat is leír, amit még addig sem ő, sem más nem használt. Így talán még a börtönszleng peremszókincséhez sem tartozik, legfeljebb az illető fogvatartott egyéni szókincsének alkotóeleme. A gyűjtőnek, főleg kezdetben, nagyon nehéz kiszűrni az ilyen eseteket. A kiszabadult fogvatartott esetében azonban ennek a dolognak a veszélye nem áll fenn, vagy ha mégis, akkor is csak nagyon ritka esetben. Számukra már lezártnak tekinthető a büntetés-végrehajtási intézetben eltöltött idő, így az érzelmi sérelmeket a legtöbb esetben már külön tudják választani a valós dolgoktól.

A gyűjtés kérdőíves módszerrel történt. Az egyes intézetekben a létszámtól függően osztottam szét kérdőíveket a fogvatartottak között. A legtöbb esetben az intézet lakóinak a 25-30% át kérdeztem meg. Kevésbé kedvező alkalmakkor is a fogvatartott állománynak minimum 15-20% a töltött ki kérdőívet. A kutatást kétféleképpen végeztem. Valahol csak a nevelőket tájékoztattam a kutatás jellegéről, és otthagytam a kérdőíveket, amit majd ők osztottak szét a fogvatartottak között. Így hosszabb idő állt a fogvatartott rendelkezésére, nyugodtabban kitölthette a kérdőívet, esetleg a zárkában meg is beszélhette társaival a kérdezett szavakat. A másik lehetőség az volt, hogy összehívtak a nevelők egy 20-25 főből álló csoportot, akiknek én mondtam el, hogy miről van szó a kérdőívben, hogy mire vagyok kíváncsi. Ezek után a helyszínen kitöltötték a kérdőívet körülbelül 2-3 óra hossza alatt. Az összegyűlt anyag minősége az utóbbi alkalommal volt jobb, viszont semmiképpen nem volt kedvező az, hogy ennyire rövid idő alatt kellett kitölteniük egy olyan kérdőívet, ami végül is a teljes szókincs összegyűjtésére irányul. Nyilvánvaló, hogy néhány óra alatt nem juthat eszébe az illető fogvatartottnak az a nyelvezet, szókincs, amit az intézetben használ. A realitást jobban tükrözi az olyan anyag, amit egy esetleg két hét alatt jegyeztek le a fogvatartottak. Ilyenkor azonban fennáll annak a veszélye, hogy eltűnnek a kérdőívek, mert az elítélt esetleg meggondolta magát a zárkában és még sincs kedve kitölteni a kérdőívet. Így a kiosztott kérdőíveknek csak egy töredéke kerül vissza. A helyes út valahol a két megoldás között van. Ugyanis azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy jó, ha találkozik a fogvatartott azzal a személlyel, aki végzi a kutatást. Így bizalmasabb vele, szívesebben segít neki, főleg ha látja az érdeklődést, ha észreveszi, hogy valóban kíváncsi arra, hogyan élnek, milyen dolgok tartoznak szorosan a benti életükhöz. Jó az is, ha a gyűjtő többször is találkozhat egy csoporttal és a kérdőívek kitöltésén kívül spontán beszélgetésre is sor kerül. Ilyenkor a fogvatartott oldottabb légkörbe kerül, a börtönbe kerülésének története mesélése közben esetleg olyan szavakat is használ, amit a kérdőív nem tartalmazott. A beszélgetés során néhány bizonytalan jelentésű kifejezést is meg tudnak magyarázni a fogvatartottak.

A kérdőív elég részletes, tizennyolc fogalmi kategóriát tartalmaz. Viszonylag konkrét területekre kérdezek rá, hogy könnyebben eszükbe jusson a keresett szókincs. Erre azért volt szükség, mert kezdetben egy rövidebb, kevésbé alapos kérdőívvel dolgoztam, ahol volt ugyan "Egyéb" című kategória, ami viszont a legtöbb esetben teljesen üresen maradt. A jelenlegi kérdőív is tartalmaz ilyen kategória címet, amit most is kevesen töltenek ki, de a kérdőív hosszúságának köszönhetően mégis több adat kerül felszínre. A terjedelmes kérdőív esetében ugyan fennáll annak a veszélye, hogy mikor meglátja a fogvatartott a hosszúságát, megijed a sok írnivalótól, és már a gyűjtés legelején elmegy a kitöltéstől a kedve. Ebben az esetben tájékoztatni kell arról, hogy természetesen nem kötelező a kérdésekre válaszolni, és amit nincs kedve kitölteni azt hagyja nyugodtan üresen, de természetesen nekem nagyon sokat segítene, ha megpróbálna a lehető legtöbb kérdésre válaszolni. Ilyenkor nagyon segítőkésznek bizonyulnak, és szinte mindenki kitölt minden rovatot. Ezért is jó, ha találkozik a gyűjtő az adatközlőivel.

A kérdőív kérdései szinte minden esetben érthető volt a számukra, nagyon kevés kérdés vetődött fel az előzetes tájékoztatás után. Esetleg azokat a kategóriákat kellett megbeszélni, amit ők rendkívül humorosnak találtak, és úgy gondolták, azt jobb hangosan is felolvasni. Itt természetesen a nemiség került elő a legtöbb esetben. A rovat kitöltését viszont már mindenki csendben, egyénileg végezte, sőt itt azt sem vették jó néven, hogy ha ezekre a kérdésekre adott válaszaikat esetleg társaik is megnézték.

Némelyik fogvatartott "levelet" is írt a kérdőívre, amely sok esetben informatívabb volt a kérdőíven szereplő adatoknál. A börtönfolklór nagy része a legtöbbször így jutott tudomásomra.

Összefoglalva, a kérdőíves kutatási módszer a börtönszleng gyűjtésére alkalmasnak bizonyult. Maga a büntetés-végrehajtási intézetek is jó kutatási terepül szolgáltak a börtönnyelvezet tanulmányozására.


Tisztelt Adatközlő!

A jelen kérdőívvel egy tudományos gyűjtőmunkához kérjük a segítségét. A börtönben a fogvatartottak által használt szavak és kifejezések teljes jegyzéke még nem áll a nyelvtudomány rendelkezésére.

A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékén arra a feladatra vállalkoztunk, hogy megpróbáljuk a lehető legtöbb Önök által használt szót és kifejezést összegyűjteni. Ehhez szeretnénk az alábbi kérdőív kitöltésével a segítségét kérni.

Kérdőívünkkel a magyar nyelvnek (ezen belül az úgynevezett csoportnyelveknek) azt a változatát szeretnénk megismerni, amelyet a fogvatartottak egymás között, nem hivatalosan használnak. Érdekel tehát minden olyan szó, amely a börtön falain belül hangzik el és a civil életben elő sem fordul, vagy ha igen, ott teljesen más jelentéssel.

E kérdőív a börtönélet nyelvi vonatkozásait szeretné feltárni minden részletére vonatkozóan. Nyilvánvaló, hogy az itt felsorolt fogalmi csoportok nem tekinthetők teljesnek, ezeket emlékeztetőnek, támpontoknak szántuk. Ha bármilyen olyan szó vagy kifejezés jut eszébe kitöltés közben, ami egyik helyre sem illik be, írja be nyugodtan bárhová.

Azok a börtönben használt szavak érdekelnek bennünket, amelyeket minimum 3-4 ember ismer és használ.

Jó lenne ha egyes "furcsa" szavak eredetét is megmagyarázná. Ha tudja, hogy miért éppen úgy hangzik az a szó, ahogy Önök használják, akkor kérjük, azt is írja le.

Az egyes szavak mellé kérjük írja oda a jelentésüket is.

Fontos, hogy az Önök számára hétköznapi, teljesen szokványos kifejezéseket is felírja, hisz a teljességhez erre is szükség van.

A trágár, esetleg a másokat sértő szavakat ne hagyja ki. Nyugodtan írja le a durvább kifejezéseket is, mint például a kajakkúrás, köcsög stb.

A kérdőív kitöltésére hosszabb idő áll a rendelkezésére, hogy a később eszébe jutó dolgokat is feljegyezhesse. Ajánlatos lenne, ha kérné társai segítségét, mert így több forrásból gyűlne össze a keresett szókincs.



A különböző szavak lejegyzését az alább bemutatott módon képzeltük el:

újhús - újonnan börtönbe került fogvatartott
szabálysértő - szabadulás előtt álló fogvatartott
smasszer - fegyőr
stoki - szék
szovel - alszik
fogszi - fogda
majomfogó - krumplifőzelék
mengele - orvos
kajakbaszás - erőszakos nemi közösülés
köcsög - női szerepet alakító homoszexuális férfi
Annyit ül, mint veréb a küszöbön - Sok időt tölt a börtönben fogvatartottként
Még füstöl a csikk a kapu előtt - Nem régen került az illető börtönbe.

Ne feledje el a szavak, kifejezések mellé jelentésüket is odaírni,
hiszen az Ön számára egyértelmű, hétköznapi szavak a feldolgozók számára esetleg ismeretlenek!



ADATKÖZLŐ ADATAI

(Az adatok kitöltése nem kötelező. Kérjük az adatok név nélküli kitöltését! De ha szeretné, hogy különböző tudományos munkákban név szerint is feltüntessük a segítségét, akkor nevét nyugodtan írja a lapra.)

Nő vagy férfi (aláhúzandó)

Életkora:

Születési helye:

Lakóhelye:

Iskolai végzettsége:

Szakképzettsége:

Foglalkozása:

A börtönben tartózkodás ideje:

Volt-e már korábban büntetve?

Milyen bűncselekmény miatt ítélték el?

Nemzetisége:

Anyanyelve: I. A különböző emberek egymás közötti elnevezései

Férfi, fiú (öreg ember, fiatal ember stb., például hapsi, csávó, manus stb.)

Nő, lány (szép nő, csúnya nő, öregasszony, fiatal lány stb., például bige, csaj stb.)

Gyerek

Barát

Segítő, aki (a börtönben) kényszerből vagy önként elvégez helyettünk bizonyos feladatokat

Áruló, besúgó II. Különböző bűncselekmények, bűnözők és az általuk használt eszközök megnevezése

Prostituált, kurva, bordélyház

Prostituált "ügyfelet" keresve sétálgat

A prostituált különböző "szolgáltatásai"

A prostituáltakat futtató férfi

Bűncselekmény általában

Tolvaj, különböző dolgokra specializálódott tolvajok (zsebtolvaj, autótolvaj, besurranó tolvaj stb.)

Lopni, lopás, autófeltörés stb.

Csal, csalás, csaló (pénzzel, kártyával stb.)

Betörő, betörni, betörés; a különböző betörő "szakmák"

A betörő segítői (figyelő, őrt álló, tippadó, orgazda stb.)

A betörő eszközei (álkulcs, csavarhúzó, feszítővas stb.)

A feltört tárgyak (lakás, zár, lakat, szekrény, páncélszekrény stb.)

Rablás, rabló megnevezései

Pénzhamisítás, hamispénz neve

Garázdálkodás, erőszakoskodás és az ilyen emberek nevei

Nemi erőszak

Verekedés, verekszik; verekedős ember

Megüt, leüt, agyonüt

Megöl, meggyilkol

Gyilkosság, gyilkos

Fegyverek (kés, rugós kés, boxer, pisztoly, puska stb.)

Egyéb bűncselekmények

Az áldozat, a meglopott, kirabolt, kifosztott ember nevei

A lopott tárgy neve (szajré stb.)

Arany

Pénz

Pénztárca

Autó (autómárkák)

Szerencsével, lebukással kapcsolatos fogalmak (szerencse, szerencséje van, bajba kerül, bajban van, lebukik, lebukás, elfogják stb.). III. Emberi tulajdonságok, különböző tulajdonságú emberek

Bolond, hülye

Okos

Ügyetlen, járatlan valamiben, kétbalkezes

Becsületes

Részeg

Lerészegedik

Kicsi

Nagy

Kancsal

Erős

Gyenge

Gazdag

Szegény

Kedvence valakinek, protekciós

Magyar és más népek (például. német, angol stb.) nevei

Cigány

Egyéb nemzetiségű

Valami vagy valaki jó, nagyon jó

Valami vagy valaki rossz, nagyon rossz

Szeret, kedvel

Szerelmes (valakibe)

Utál, gyűlöl IV. A BÖRTÖNBE KERÜLÉS

Rendőr, a rendőrök vezetői

Nyomozó

Egyéb rendőrségi emberek

A rendőrök felszerelése, eszközei (pl. fegyver, gumibot, rádió, autó, bilincs, rabvezetőszíj stb.)

Rendőrség, kapitányság, a rendőrség épülete

Rendőrségi fogda

Vizsgálati fogság, előzetes letartóztatás

Kihallgatás

Rabszállító autó

Bíró, ügyész, ügyvéd, tárgyalás

Megbüntet, valamilyen büntetést kiszab

A büntetésfajták neve

A büntetés időtartamának elnevezései (egy év, felfüggesztett, életfogytiglan stb.) V. IDŐSZAKOK

Az újonnan börtönbe kerülők elnevezése, megszólítása.

A börtönbüntetését kezdők ugratása, csúfolása, a velük történő kitolások neve és módja.

A büntetés felét letöltöttek elnevezése, azok nevei, akik már régebben bent vannak.

A szabadulás előtt állók elnevezései.

Idő előtti szabadulás, amnesztia

Szökés, megszökik VI. EGYMÁS KÖZÖTTI MEGSZÓLÍTÁSOK, ELNEVEZÉSEK, GÚNYNEVEK

A büntetésüket töltők és a börtönben dolgozók neve, bizalmas megszólítása.

Az őrök és a magasabb rendfokozatban állók gúnyos neve, amit Önök egyŹmás között használnak. VII. HIERARCHIA, BÜNTETÉSEK, FENYÍTÉSEK

A börtönben érvényesülő hierarchia, rangsor. Ki számít az elítéltek között magasabb rendűnek? Ha van vezetőjük, mi alapján lesz az? A legmegvetettebbek elnevezései.

Büntetések az engedetlenségért, esetleg más okokból. VII. A BÖRTÖN ÉS ANNAK HELYISÉGEI

Börtön

Fogház

Fegyház

Zárka

Folyosó

Parancsnoki szoba

Tévé/klubszoba

Udvar

A beszélő helyisége

Fogda

A zárka részei

ajtó

Az ajtón lévő kukucskáló

ablak

rács

WC, illemhely

asztal

szék

ágy, felső ágy

hangszóró

Napirenddel kapcsolatos elnevezések. Napi tevékenységek.

Tréfás vezényszók. VIII. RUHÁZAT

Ruházat elnevezései.

Rabruha

Nadrág

Kabát

Cipő, bakancs

Dzseki IX. TAKARÍTÁSSAL KAPCSOLATOS FOGALMAK TRÉFÁS NEVEI.

Mosópor, tisztítószer

Felmosórongy, vödör, kefe stb.

Egyéb IX. EVÉS-IVÁSSAL KAPCSOLATOS NEVEK ÉS SZOKÁSOK. ÉLVEZETI SZEREK

Enni, evés

Reggeli, ebéd, vacsora

Inni, ivás

Étel, ennivaló

Az egyes ételfajták neve (kenyér, levesfélék, főzelékek stb.)

Finom vagy rossz ennivaló

Üdítőital

Szeszes ital (különböző fajtái: pálinka, bor, sör stb.)

Kocsma

A becsempészés, illetve a becsempészett alkohol tréfás neve

A börtönben készített alkohol vagy egyéb bódító ital neve

A készítés módja, eszközei (pl. teából, kerolóval stb.)

Dohányozik, dohány cigaretta

Kábítószer (különböző fajtái) XI. EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS

Orvos

Betegek/betegségek neve

Gyengélkedő; börtönkórház

A kórházba kerülés módja

Öngyilkosság, öncsonkítás

Öngyilkosságot kísérel meg XI. MUNKA

Munkával kapcsolatos fogalmak, munkaeszközök.

Munka, munkahely, dolgozás

A börtön által adott munkabér neve. XII. SZABADIDŐ

Szabadidő eltöltésével kapcsolatos nevek.

Könyvtár, könyv, olvas, olvasás

Sport, sportol, különféle sportágak

Labdarúgás, focizik

Asztalifoci

Erősít

Kártya, kártyázik

A kártyával való csalás, annak módjai X. NEMISÉG, A FÉRFI - NŐ KÜLÖNBSÉGRE UTALÓ KIFEJEZÉSEK ÉS A TESTRÉSZEK NEVEI

Szeretkezik, közösül

Különböző nem hagyományos közösülési módok (szájjal, kézzel stb.)

Önkielégítés, önkielégítést végez

Homoszexuális (személy)

Homoszexuálissá válik

Homoszexuális férfi (fajtái)

Homoszexuális nő (fajtái)

A férfi nemiszerv, hímvessző nevei

Női nemiszerv nevei

Női mell

Gyermeket szül

Fej

Haj

Szem

Fül

Száj

Orr

Kéz, kar

Láb

Fenék általában

A nő feneke

Vizel, pisil

Vizelet

Nagydolgát végzi, székel

Széklet

XI. ÁLLANDÓAN HASZNÁLT KIFEJEZÉSEK, MONDÓKÁK, HOSSZABB, DE ÁLLANDÓ FORMÁBAN VISSZATÉRŐ BESZÉDFORDULATOK (mint például a katonaságnál a leszerelő rigmusok: Bevonultam, leszerelek, kapjátok be őrmesterek! stb.) SZÁMOK 1 2 3 4 5 5 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 stb. 30 40 50 60 70 80 90 100 200 Ezer Tízezer Millió X. PÉNZ

Pénz általában

1, 2, 5, 10, 20, 50, 100, 200, 500 1000, 2000, 5000, 10000 forintos stb.

Külföldi pénzek (dollár, márka stb.) neve XII. EGYÉB Kérem, írjon le ide olyan szavakat, kifejezéseket a jelentésével/jelentésükkel, amiket Ön használ, vagy a környezetében használnak, de kérdőívben eddig sehová sem tudta beírni. Például:

Menj innen!

Hazudik, lódít

Becsap

Tud, ért

Beszél

Motoz, motozás

Félni, megijedni

Megy, elmegy

Elmenekül

Vall, vallomást tesz

Besúg, elárul

Meghal

Bujkál