MAGYARORSZÁG VÍZERŐMŰVEI

Magyarország elméleti vízerőkészlete 1400 MW; 7480 GWh/a
Hasznosítható 1060 MW; 4500 GWh/a (Gazdaságosan: 3400 GWh/a);
Megoszlás Duna 66%; Tisza 10%; Mellékfolyók 24%
Kiépült 37 mű (Ny.Mao 24); 50 MW; 210 GWh/a; (Össz: 51 db hidrogenerátor)
Adatok: H = Esés (m); Q = Víznyelés (m3); P = Teljesítmény (kW); W = Termelés (kWh/a).

Tisza folyó

TISZALÖK (Tisza I.)
Üzembe: 1954 duzzasztó; 1958 hajózsilip; 1959 erőmű
5.0 m; 300 m3/s, 12.500 kW; 45,0 millió kWh/a
3 db KAP turbinavert (4,8 m átm; 75 ford/min; 100 m3/s)
Üzemelés 1,5 - 7,5 m esésnél 3 db 4800 kVA generátor külön gerjesztő gépcsop
Csatlakozás: 120 kV és 20 kV
Duzzasztózsilip: 3 db 37 m kapu
Hajózsilip: 1 db 12 × 85 m
Hordkép: 1200 t
Öntözés: 400e ha
Keleti Főcsatorna max 60 m3/s

KISKÖRE (Tisza II.)
Üzembe: 1975 6,27 m;
560 m3/s; 28 000 kW; 104,0 millió kWh/a (80 - 110)
4 db csőturbinahor (4,3m átm; 107 ford/min; 140 m3/s; 7 MW).
Üzemelés 2,0 - 10,7 m esésnél
Trafo: 2 db 2,5 / 20 / 120 kV; 14 MVA + 2 db 2,5 / 0,4 kV
Duzzasztó: 5 db 24 m billenő szegmens. Hajózsilip: 1 db 12 × 85 m; Hordkép: 1350 t
Tározó: 128 km2; 253 millió m3 (hasznos 132 millió)
Öntözés: 400 e ha
Nagykunsági Főcsatorna max 80 m3/s
Jászsági Főcsatatorna max 48 m3/s
Halvonuláskor halzsilip

TISZAÚJVÁROS Tisza II. Hőerőmű hűtővíz visszavezetése a Tiszába
7 m; 9 m3/s
Önfogyasztás csökkenés: 4.5% -> 3.5%
2 db hor. csőturbina - kúpkerék - aszinkron generátor

Hernád folyó Esése Mao szakaszán 41m

GIBÁRT Üzembe: 1908
4,4 m; 18 m3/s; 500 kW; 2,5 millió kWh/a
2 db FR turbina hor.
Duzzasztó: 2 db 13,5 m
Felvízcsatorna: 240 m.
Hasznosítja 64 - 73 fkm szakaszt

FELSŐDOBSZA Üzembe: 1912
Felújítva: 1964
4,0 m; 22 m3/s; 510 kW; 2,8 millió kWh/a
2 × 220 kW + 2 × 55 kW FRA turbinavert
Duzzasztó: 2 db 9 m önműködő billenőtáblás
Üzemvízcsat: Felvíz 1000 m; Terelőgát 80 m.
Hasznosítja: 52 - 62 fkm szakaszt

KESZNYÉTEN Üzembe: 1943
13,5 m; 40 m3/s; 4.400 kW; 23.5 millió kWh/a
2 db KAP turbina vert.
Üzemvízcsat: Felvíz 7300 m (Hernádból BŐCS-nél); Alvíz: 2500 m (Sajóba)

Bársonyos patak Hernád malomcsatornája Sum: kb 200 kW

HERNÁDVÉCSE 1,8 m; 3 m3/s; 52 kW Aszinkron gen.
FELSŐMÉRA 3 m3/s; 33 kW
ALSÓMÉRA 1,5 m; 3 m3/s; 39 kW; 1958 - 63
FORRÓ 1,8 m; 3 m3/s; 44 kW 65/min
HALMAJ 3 m3/s; 40 kW Leállítva

Rába folyó

ALSÓSZÖLNÖK
Indult: 1960 (1950 acs vízkerékkel AC)
3,0 m; 8 m3/s;
200 kW; 435 e kWh/a
4 db 50 kW GANZ turb

CSÖRÖTNEK
Indult: 1919 (1990-től áll)
3,5 m; 9,6 m3/s;
245 kW; 710 e kWh/a
1 db 60 kW + 1 db 100 kW + 1 db 85 kW FRA turbina vert.

KÖRMEND
Indult: 1930
4,1 m; 8,8 m3/s;
240 kW; 931 e kWh/a
1 db 140 kW + 1 db 100 kW FRA turbinavert

IKERVÁR
Épült: 1985 (585 kW DC);
Bőv: 1989 (1000 kW DC);
Felúj: 1923 - 25 AC
8,0 m; 28 m3/s;
1540 kW; 7,0 millió KwH/A
2 db 220 kW + 2 db 550 kW FRA turbina
Hasznosítja 85 - 130 fkm
ÚJJÁÉPÍTVE: 1995
4 db 520 kW FRA vert.csőturbina + 1 db 200 kW iker FRA hor.turbina
4 db aszinkron gen (csőben) + kondenzátor telepek. (+1db szinkron gen. a csarnokban szeml.)
7,6 m; 4×8+4,3 m3/s;
4×520+200 = 2280 kW; 14,5 millió kWh/a
Felvízcsat: 5390 m; 30 m3/s vízkiv.mű Rábából;
Alvízcsat: 3550 m Herpenyő patakba

Kis Rába folyó

NICK Kis-Rába beeresztő zsilip
Indult: 1932 Rába 65,5 fkm
3 × 24 m nyerges gát és 1 × 10 m kettős táblás nyílás.
Jobb gátfőben 10 kW háziüzemi vízerőmű

KAPUVÁR
Indult: 1968 1 db FRA turbina vert
2,7 m; 2,7 m3/s;
50 kW; 156 e kWh/a

Pinka folyó

FELSŐCSATÁR
Indult: 1950 (1918: 35 LE; 220 V DC)
3,5 m; 2,0 m3/s;
40 kW; 175 e kWh/a. 1 db FRA turbina vert.

VASKERESZTES
Indult: 1954 (1917: 18 LE; 220 V DC)
2,1 m; 2,1 m3/s;
40 kW; 98 e kWh/a. 1 db FRA turbina vert.

PORNÓAPÁTI
Indult: 1951; Bővítve: 1989; (1920: 110 LE; 3150 V AC)
4,2 m; 5,6 m3/s;
113 kW; 393 e kWh/a; 1 db 67 kW FRA turb,vert. + 1 db 46 kW FRA turbina hor.

SZENTPÉTERFA
Indult: 1951 (1939: 115 LE; 3 × 400 V AC)
3,7 m; 3,1 m3/s;
50 kW; 345 e kWh/a; 1 db FRA turbina hor.

Répce folyó

DAMONYA
Indult: 1951 (1927: 25 LE; 220 V DC
1,8m; 1,5 m3/s;
25 kW; 77 e kWh/a; 1 db FRA.turbina vert.

Gyöngyös folyó

LUKÁCSHÁZA
Indult: 1952 3,2 m; 1,5 m3/s;
26 kW; 134 kWh/a; 1 db FRA.turbina vert.

GENCS FELSŐ
Indult: 1952
2,4 m; 1,6 m3/s;
25 kW; 142 e kWh/a; 1 db FRA.turbina vert.

GENCS ALSÓ
Indult: 1954
2,4 m; 1,5 m3/s;
18 kW; 38 e kWh/a; 1 db FRA.turbina vert.

GYÖNGYÖSHERMÁN
Indult: 1952
1,9 m; 1,9 m3/s;
13 kW; 41 e kWh/a; 1 db FRA.turbina vert.

BOGÁT
Indult: 1952
1,6 m; 1,8 m3/s;
13 kW; 47 e kWh/a; 1 db FRA.turbina vert.

TANAKAJD
Indult: 1950 (1920: 30 LE; 220 V DC)
2,2m; 0,9 m3/s;
13 kW; 53 e kWh/a; 1 db FRA.turbina vert.

VASSZÉCSENY
Indult: 1959 (1919 - 1929 220 V..DC)
3,0m; 1,6 m3/s;
25 kW; 81 e kWh/a; 1 db FRA.turbina vert.

SÁRVÁR - ÚJMAJOR
Indult: 1960
1,8 m; 1,9 m3/s;
18 kW; 44 e kWh/a; 1 db FRA.turbina vert.

Lajta folyó

MÁRIALIGET
Indult: 1950
2,4m; 6,6 m3/s;
93 kW; 390 e kWh/a; 1 db FRA.turbina vert. + 1 db 35 kW FRA vert. turbina

Séd folyó

HAJMÁSKÉR KREMÓ malom
Indult: 1939
4,4 m; 1,5 m3/s;
40 kW; 106 e kWh/a; 1 db FRA.turbina hor.

Jósva patak

JÓSVAFŐ

Duna folyó

SZÁZHALOMBATTA
Dunai Hőerőmű hűtővíz visszavezetése a Dunába

Soroksár - Ráckeve Dunaág vízszintjének tartására két vízlépcső:
H = 4,6 m max, Nagyvíznél Bp-en, kisvíznél Tassnál jelentkezhet; Q = 30 m3/s (max.50)
BUDAPEST KVASSAY Hajózsilip 1911; Beeresztő 1926; Erőmű 1960 2 db Kaplan vert. alternatív vízgép (turbina <=> kisvíznél szivattyú), kúpkerék, vert.generátor Hajózsilip: 1 db 75×10 m, 1000 to. Beeresztőzsilip 3 db 3,2 m á 2db tábla Kisvíznél az ág vízszintjének tartása céljából főágból vizet szivattyúznak át
TASS Indult: 1927. Hajózsilip - osztósziget - erőmű (1956-ban tönkrement) - leeresztő zsilip 2 db vert. propellerturbina, kúpkerék. Hajózsilip: 1 db 85×12 m, 1000 to Leeresztőzsilip 3 db 3m, táblás. Egyik elválasztó pillérben hallépcső (halhágcsóval) A két erőmű együttes telj.: 670 - 1600 kW; Termelés: 5,9 millió kWh/a; gen.-fesz.: 3 kV

További magyar vízerőmű - tervek

Duna: Márialiget Dunakiliti 11 000 kW Mosonmagyaróvár Mohács 55 000 kW
Nagymaros 160 000 kW; 1000 millió kWh/a
Adony 150 000 kW; 775 millió kWh/a
Fajsz 100 000 kW; 650 millió kWh/a
Prédikálószék (Visegrád): Szivattyús - tározós erőmű
Tisza: Vásárosnamény Záhony Csongrád
Maros: Makó Szamos Rápolt
Körös: Körösladány
Dráva: Durdevac Barcs Drávaszabolcs Osijek
Sajó: 6 db össz 4800 kW; 156 000 kWh/a; + Torkolati árvízkapu
Hernád: 3 db Sió: 6 db
Sima II szivattyús energiatározó vízerőmű, Zempléni hegység, Aranyos patak, SIMA község
80 m magas völgyzáró gát. Feltöltés a Hernád folyóból alagúton. Felvíz: 400 m magasabban. 7 - 8 millió m3 víztározás. 3×320=960 MW reverzibilis FRA turb (Sziv: 68 m3/s, turb: 92 m3/s). Kb 600 MW csúcstermelés, 300 mW forgó tartalék (Indul 6 - 10 s). Gépház, vízszállító csövek stb a föld alatt. Áramkiesés esetére: Indítás, feltöltés 2 db 1,5 MW reverz. turbinával, külső táplálással.

AMI TEGNAP GAZDASÁGTALAN VOLT - MÁRA RENTÁBILIS LEHET.
AMI MA NEM TŰNIK KIFIZETŐDŐNEK - HOLNAP SZÜKSÉGESSÉ VÁLHAT.
MINDEN KÖBMÉTER HASZNOSÍTATLANUL ELFOLYT VÍZ
NÉPGAZDASÁGI VESZTESÉG, TERMÉSZETI KÁR!

1998. május 20.

= Schmidt József =

Magyarországi vízierőművek képekben

GÁTAK A DUNÁBAN

1. Bevezetés

A DUNA 2860 km hosszan, kedvező nyugat-keleti irányban húzódik. Távoli vidékek közt teremt élő kapcsolatot. Idézzük útját történelmi városaival: A Fekete Erdőben eredve Ulm-tól hajózható, Regensburg-nál már nagy hajókkal, Passau, Linz, Bécs, Pozsony, Komárom, Budapest, Újvidék, Belgrád, Rusze, Galac, Izmail, és a deltával ér a Fekete tengerbe. Hazánkra 417 km jut belőle.
1948-ban a nemzetközi DUNA-BIZOTTSÁG - melynek ma már minden partmenti ország tagja - a BELGRÁDI KONVENCIÓ-ban előírta, hogy a Dunán a korszerű hajózás érdekében 47 vízlépcsőt kell építeni lehetőleg 3,5 m vízmélység biztosítására. Ez a szándék beilleszkedést jelent abba az évtizedek óta tartó folyamatba, amely világszerte a folyóvizek komplex hasznosítására irányul. És melynek hatása jól felismerhető még egy földrajzi atlasz tanulmányozásakor is: a nagy csatornákon, mesterséges tavakon.
A nagyvilágban ma mintegy 45 ezer nagygát gondoskodik éltető vízről és tiszta energiáról. Völgyzáró gátak hatalmas víztározókkal, folyók lépcsői biztonságos hajózó úttal. Gátakat kapott a Missisippi, Tennessee, Colorado, Nilus, Volga, Rhone, Mosel, Rajna, Majna stb. Folyik a Visztula kiépítése. Alig akad a földön jelentős folyó lépcsők nélkül. Szomszédunkban található a Mura 13, a Vág 21, a Dráva 22 áramtermelő gátja.

Az elektromos erőművek jellemzésére két nagyobb mérték szolgál.

2. Ahol művelik a Dunát

A hajózható Dunán jelenleg már 34 vízlépcső üzemel. Árvízvédelmet - biztonságos, olcsó teherszállítást - megújuló, jutányos, környezetkímélő energiát nyújtanak. A lépcsőzés, ami az őseredeti kaotikus állapotokat rendező hajdani folyamszabályozásoknak logikus és kényszerű folytatása, nem ártott a környezetnek, inkább használt.
NÉMETORSZÁGBAN még 1921-ben megalakult a RAJNA-MAJNA-DUNA Rt, hogy megvalósítsa az ezeréves európai álmot: a két nagy folyó összekapcsolásával egy középeurópai hajózási főútvonalat. A Társaság 2050-ig szóló koncessziót kapott arra, hogy vízerőműveket építsen a Majnán, a Dunán, és jövedelmükből finanszírozza a Majna-Duna 171 km-es, 4 m mély hajózó csatorna létrehozását.
A vállalkozásnak immár 57 folyami erőmű szolgál. Hasznukból kialakult egy számunkra is előnyös 3500 km-es nyugat-keleti belvízi fővonal. Gazdasági jelentősége nem az Óceán és a Fekete tenger összekötésében áll, hanem a belvízi árúszállításban, a belső régióknak a fejlett nyugateurópai csatornarendszer révén egymáshoz és a nyílt vizekhez való kapcsolásában. Nürnberg város jelentős belvízi kikötő lett új vállalkozásokat vonzva magához.
A dolog pikantériája az, hogy a rafinált németek lopják a Dunát! Ugyanis 5 csatornaszakaszt, amelyeken a hajók felkapaszkodhatnak a középeurópai vízválasztóra, szivattyúkkal alulról töltenek dunavízzel, és ezt fönn egy tározóban gyűjtik. Aztán a tetőről a többi 11 lépcsőn leeresztik a drága elemet a vízben szegény Majna-vidékre. Évente 125 mio m3 -t. -t. Műszaki újdonság a néhány takarék hajózsilip, melyek a víz visszacsurgását csökkentik.
A bajor Dunán ULM-tól a KEHLHEIM-i csatornatorkolatig 16 vízlépcső létesült. Itt nagy hajók nem járnak, a centrálék 5-6-os csoportokban távvezérelve csúcsüzemben dolgoznak.
Vagyis kis kereslet esetén gyűjtik a vizet, nagy fogyasztás időszakában termelnek az alapár többszöröséért.
Kehlheim-től a német-osztrák határig öt épült meg eddig. Köztük REGENSBURG. A fényes múltú és gazdag jelenű kikötőváros szívének ó és új Duna-ágaiban 1979 óta üzemel duzzasztó, hajózsilip, erőmű. Ez itt még jóval kisebb a Tiszalök-i vízlépcsőnél is.
A PASSAU-i Kachlet hidrocentrálé a II. világháborúig egyetlen volt a hajózható Dunán. Architektúrája viseli az ipari létesítményeire büszke korszak stílusjegyeit: szerény 45 MW ellenére robusztus külsővel magasodik a folyam fölé.
JOCHENSTEIN Passau alatt, fele-fele alapon alkotott német-osztrák közös üzem. Jóindulattal sikerült áthidalni az eltérő szabályok miatti ellentéteket. Megszűntették a hajózás itteni veszélyzónáját. A partvidék a visegrádi Dunakanyarra emlékeztet.
Ezen a szakaszon hiányzik még 2-3 vízlépcső. Építésüket a harcias zöldek gátolják. Ezért Passau felett vannak még hajózási nehézségek. A kormány tart a politikai csatározásoktól. A Társaság egyelőre alacsony gátakat tervez erőmű nélkül.
Ulm felett a Duna folyócskán évszázados, múzeális, kis vízerőművek is dolgoznak. Ezek a mi IKERVÁR Rába-erőművünkhöz hasonlíthatók.
Németország a villamos energiájának csak 4 %-át nyeri vízből. Ezen arányt növelni kivánja a környezet káros terhelésének leszorítása érdekében.

AUSZTRIÁBAN a DONAUKRAFT Rt eddig kilenc vízlépcsőt épített a Dunán.

Az ASCHACH energiabázis szépen illik a hegyoldalak közé. A vízerő mellett egy óriási hőszivattyúval a gépek hőveszteségét, egy biomassza-égetővel a bőséges uszadékot hasznosítja közcélú hőellátásra. Környezettudatos sikereiért előkelő díjat kapott.
OTTENSHEIM - WILHERING-nél a cég első ízben alkalmazott vízszintes tengelyű csőturbinákat, ezzel lényegesen csökkentve a mű magasságát. A régi Duna-ágban nemzetközi hírű regatta-pálya talált nyugodt vízű helyet.
Az ABWINDEN - ASTEN duzzasztó Linz város nagyjelentőségű iparnegyede kikötőinek vízszintjét stabilizálja. A nagyváros nehézipari és kommunális szennyvízei tökéletesen megtisztítva jutnak a Dunába.
WALLSEE - MITTERKIRCHEN: A Duna itt egy kanyar átvágásával új medret kapott, ahol - Ausztriában első ízben - még szárazon építették meg a vízlépcső létesítményeit. Egy dombról szép palota vigyáz a műre.
Az YBBS - PERSENBEUG fokozat megszűntette a sziklazátonyok közt örvénylő víztömeg, a "Struden" ősidők óta rettegett veszélyeit. A gát egy történelmi Habsburg-kastély tövében keresztezi a Dunát. Szinte egy egységet alkotnak. Az első osztrák dunai vízerőmű nagyon is életerős, régi turbinái mellé utólag kapta meg Európa legnagyobb csőturbináját.
A MELK dunai lépcső meg éppen az idegenforgalom gyöngyszemének, az apátság világhírű barokk épületegyüttesének közelében található. A műemlék panoráma-teraszáról a duzzasztóra, a hajózsilipből pont a templomra látunk.
Az ALTENWÖRTH vízlépcső 328 MW teljesítménnyel a legnagyobb az osztrák Dunán.
A GREIFENSTEIN erőmű duzzasztott víze Tulln ősi városkánál az utcák szintjét másfél méterrel meghaladja, mégis biztonságosabb a korábbi árvizes időknél. Felvízi árterülete a Szigetköz-höz hasonló, a nagy medermélyülés kiszáradásra itélte. Ezért a gátépítők itt a "Giessgang" nevű, példaértékű természetközeli vízpótló rendszert alakították ki növények, állatok paradicsomává.
Elkészült BÉCS belterületén a FREUDENAU vízlépcső a zöldek minden tiltakozása ellenére. A lakosság 72 %-a szavazta meg a szükségességét. Kb a nagymarosi terv született újjá. Különleges kútrendszerrel biztosítják a belváros talajvízszintjének állandóságát. A duzzasztás miatt két Duna-hidat néhány méterrel meg is kellett emelni a város közepén. E példás környezetkímélő energiatermelést az EU 4 mrd ATS kedvező hitelben részesítette.
Ausztriában az összes villamos energia 3/4-e ered vízből. A 9 és fél osztrák dunai erőmű éves termelése 12 800 GWh, ami kb negyede az ország igényének. Kereken évi 3,2 millió tonna fűtőolajat váltanak ki dunavízzel a villany előállításában.
Nem került még eddig sor a Wachau különleges szépségű szakaszán gátépítésre. Bécs alatt Hainburg-nál az erőszakos zöldek megakadályozták egy új erőmű munkálatait. Nemzeti parkot szerveztek ide, ám a káros medermélyülés elkerülhetetlenül folytatódik.

Tőlünk lefelé hajózva találjuk a VASKAPU I. óriás-vízlépcsőt. Hatalmas, messzenyúló víztározójával végleg megoldotta a hajózás gondjait a szurdokokban. Románia és Jugoszlávia szimmetrikusan építette meg. A 2050 MW teljesítményével, 11 500 GWh/a termelésével Magyarország villamosenergia-igényének harmadát fedezhetné. Mivel célszerűen csúcsra járatják, a kellemetlen vízszint-ingadozást küszöböli ki a valamivel lejjebb létesített, jóval kisebb VASKAPU II. "puffer" azaz kiegyenlítő duzzasztó.
A Vaskapuba már Bánki Donát professzorunk is tervezett óriási vízerőművet 1918-ban.
A Dunára előirányzott 47 vízlépcső legalsó eleme lenne a román TURNU MAGURELE és a bolgár NIKOPOL között. Megvalósítása valószínüleg még sokáig várat magára.

3. Mi is készülődünk

MAGYARORSZÁG a könnyen hasznosítható vízerő-potenciáljának 95 %-át a Trianon tragédia következtében elvesztette. E bénító sokkból lassan éledve a figyelem a korábban kiaknázhatatlannak vélt, lomha folyóink felé fordult, melyeken az esés ugyan csekély, ám a vízmennyiség tekintélyes. MOSONYI EMIL mérnök (később prof., akadémikus és világhírű szakértő) 1941-ben először vetette fel a Nagymaros-hoz telepítendő hidrocentrálé ötletét. További műveket nem ajánlott, akkor még nem látta biztosíthatónak sík vidéken a folyó nagymértékű duzzasztását.
Ám a technikai lehetőségek ezidőtájt gyorsan fejlődtek. Az egész világon megnőtt az érdeklődés a nagy alföldi folyamok iránt. Sikerült is elfogadható megoldásokat találni a hasznosíthatóság jelentős növelésére kis esésű vizeken is.
Mosonyi mérnök javasolta, hogy a Dunán BŐS-nél és NAGYMAROS-nál épüljön a szlovákokkal közös vízlépcső. Kezdetektől éles polémia folyik arról, vajon azonos elbírálás alá eshet-e a sokoldalúan hasznos vízerőmű egy a Föld mélyének kincseit könnyelműen eltüzelő hőerőművel. Hiszen a rövidtávú költség-haszon összehasonlításban alul marad.
A tisztánlátás érdekében tekintsük át egy folyami vízlépcső kézenfekvő előnyeit.

4. A folyami vízlépcső előnyei

MELLÉKESEN MÉG VALAMI: A duzzasztott víztömegre alapozva partmenti magaslattal SZIVATTYÚS-TÁROZÓS csúcserőmű létesíthető melléje. Ez olcsó éjszakai árammal vizet nyom fel egy magas medencébe. Csúcsidőben leeresztve drága villanyt fejleszt. (csak 75 % az összhatásfok - mégis nagy a gazdasági nyereség). Egyetlen módja ez a villamos energia nagyvolumenű tárolásának. Emellett egy percen belül bevethető rendszer-tartalék. Ilyen mű a Niagara vízesésnél és a skót Loch Ness tónál is van. A Duna partján az osztrák RANNA mű akkumulál. Nálunk a Prédikálószék magaslatra tervezett mű megvalósítása merev ellenállásba ütközik. Persze, csúcsidei és szükséghelyzeti beugrásra a gázturbina is képes, de nem az éjszakai áramfeleslegből.
A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS kategória a vízre is azt jelenti, hogy a használatában nem fogy el. Ámde amit a pillanatnyi kínálatából nem ragadunk meg hasznos termékek gyártására, jólétünket fokozó szolgáltatásokra, az nem kerül készletbe, az visszavonhatatlanul elvész a számunkra. Utódainknak ártunk, ha az alternatív energiáinkat mellőzzük. Miközben a mélység kincseit, a sok egyéb célra hasznosítható szenet és szénhidrogéneket könnyedén eltüzeljük, elfecséreljük előlük - gyakran a hivalkodó luxusra.
MINDEN KÖBMÉTER HASZNOSÍTATLANUL ELFOLYT VÍZ
NÉPGAZDASÁGI VESZTESÉG - TERMÉSZETI KÁR!

5. Kivédendő kockázatok

Persze, folyóvízi erőmű létesítésének több-kevesebb HÁTRÁNYA is lehet. Mindez azonban a mai tudomány és az évszázados tapasztalat alapján JÓL KÉZBEN TARTHATÓ, semlegesíthető. A vízépítők ma már igazi szakértői a természetbarát megoldásoknak. Ami változás pedig elkerülhetetlen, az már az előnyök mérlegelésével nyugodtan vállalható.
Egy vízlépcső építésének fontolgatásakor a kötelező költség - haszon elemzés, a megtérülési kilátások becslése nem érvényes úgy, mint egy hőerőmű létesítésekor. Hiszen hasznainak jelentős része nem forintosítható. Mikor térül meg egy árvízvédelmi töltés, egy biztonságos hajóút, egy stratégiai víztartalék? A műszaki megoldások fejlődnek, az energiapiac labilis, Földünkön az édesvíz hiánya ma már sokfelé igencsak érzékelhető. Ezért helyes a szentencia:

AMI TEGNAP GAZDASÁGTALAN VOLT - MÁRA RENTÁBILIS LEHET.
AMI MA NEM TŰNIK KIFIZETŐDŐNEK - HOLNAP SZÜKSÉGESSÉ VÁLHAT.

Az előnyöket és kockázatokat tekintve látható, hogy mint minden civilizációs tevékenység, a folyócsatornázás is beavatkozás a természetbe. A mérleg azonban pozitív, a közeli környék élővilágát érintő átmeneti hátrányok pedig korlátozhatók, kompenzálhatók. A hidrocentrálé körül hamarosan helyreáll a természet egészséges egyensúlya !

6. Végre hozzáfogtunk

Ezek tudatában a magyar szakértőknek is elegendő volt a sok kedvező külhoni tapasztalat. De az energetikai szektor sokallta az elhúzódó beruházás hatalmas költségeit. Hőerőművekkel gyorsabban, olcsóbban jut a villanyhoz, és a bányászat érdekei sem sérülnek. Megoldáshoz az vezetett, hogy sikerült elismertetni a folyó komplex hasznosításának igényét. A költségviselésbe így bevonhatták a hajózást, az idegenforgalmat, némiképp a mezőgazdaságot is. A terhekből csupán 60 %-nak vállalásával már a vízlépcsős áramtermelés is megbirkózhatott - versenyképesen.
Környezetvédelmi kifogások - mint mindenütt a világon - csak a 80-as évek elején merültek fel. Az ökológiai front hamarosan a politikai ellenzék harcias csoportosulása lett.
Viszont el kell ismerni, hogy a jószándékú zöldek aktivitása igen előnyös szemléletváltást erőszakolt ki a vízépítők körében. A vízépítés korábbi aspektusai - műszaki, gazdasági és jogi - kibővültek a környezetvédelmi és szociális szempontokkal. Ennek köszönhetően az újabb építésű vízlépcsőknek a járulékos tájalakító programok révén határozottan jótékony hatásuk van a környezetük élővilágára!

Végülis megszületett az állami döntés. Az 1977-ben kötött magyar-csehszlovák államközi szerződés szerint a közös Duna-szakasz hasznosítására Gabcikovo (Bős)-nél egy 720 MW-os vízerőművet kell építeni baloldali üzemvízcsatornás megoldásban évi 2650 GWh csúcsidei energiatermeléssel. Nagymarosnál pedig egy 160 MW-os mederbeli kiegyenlítő erőművet 1000 GWh évi termeléssel.

GABCIKOVO DUNAI VÍZLÉPCSŐ terve
DUNAKILITI ELTERELŐ GÁT: 7 db 24 m hidraulikus emelésű szegmensgát. Segéd-hajózsilip. Víztározó 60 km2, 200 mió m3.
ÜZEMVÍZCSATORNA: baloldalt. Felvíz 17 km; Kétoldalt szivárgócsatornák. Kerékpárút a töltéskoronákon. Alvíz 8,2 km
VÍZERŐMŰ: Esés: 21 m; víznyelés: 5040 m3/s; telj.: 8 Kaplan vert. turbina = 720 MW; napi 5 óra csúcsüzem = 2650 GWh/a (folyamatos üzemben akár 3000 GWh/a)
HAJÓZSILIP: 2 db 34 x 275 m. Kétsávos közúti átkelő a gáton.
NAGYMAROS DUNAI VÍZÉPCSŐ terve
DUZZASZTÓ: 7 db 24 m széles szegmensgát a mederben;
HAJÓZSILIPEK: 2 db 34 x 275 m. Kétsávos közúti átjáró
VÍZERŐMŰ: 6,8 m; 2800 m3/s; 6 csőturbina; 160 MW; 1000 GWh/a; folyamatos üzem

Ez egy összefüggő rendszer összesen 880 MW teljesítménnyel, folyamatos üzemben akár évi 4000 GWh energiával, melynek fele hazánkat illetné a költségek felének viselésével. Messze fölülmúlja a régi becsléseket a Duna érintett szakaszának hasznosítható potenciáljáról. Másrészt viszont a 440 MW részesedésünk a hazánkban beépített 7000-nek, és a 2000 GWh nekünk járó energia a 36 000 évi fogyasztásunknak csupán 6 %-a. Ez nem oldja meg jövőbeni villamos energia problémáinkat.
Igenám, de ez tiszta, megújuló, természetbarát, lényegében hazai forrás ! Évente félmillió tonna drága, szennyező olajtüzelést képes kiváltani! E jótékony célra jelenleg két közepes tiszai erőművünk van (Tiszalök 10,5 MW, Kisköre 28), néhány további kisebb is. Össztermelésük évi 210 GWh (0,6 %...).
A Belgrádi Konvenció értelmében ránk vár még egy ADONY-i 150 MW-os és egy FAJSZ-i 100 MW-os dunai erőmű megépítése is, amit halasztani lehet, de elkerülni nem.
Az Európa Unió szorgalmazza a megújulók fokozott használatát, míg az 1992. évi Rio de Janeiro-i és az 1997. évi Kyoto-i Föld Konferenciák figyelmeztetnek a fosszilis tüzelőanyagok kerülésére, a környezetünk megmentésére,.
Részesedésünk értékét növeli az, hogy a zöme csúcsfogyasztási időben adódna, amikor többszörösét éri az alaptarifának. A bősi erőmű tiszta csúcsüzeme eredetileg 19 órai vízgyűjtést és 5 órai teljes terhelést irányozott elő. Ez bizony vitatható. Ma már azonban kevésbé szélsőséges a fogyasztás, inkább éjszakai szünet és egész nappali termelés a csúcserőművek kivánatos, enyhébb lüktetésű üzeme. Persze, a duzzasztás idején sem apadhat el a gát alatt az alvíz. Ezért lenne fontos a nagymarosi puffer lépcső, amely visszaduzzasztásával tartaná a Bős alatti vízszintet, folyamatos üzemével meg a Nagymaros alatti vízjárást. A nagy fogyasztás óráiban sem süllyedhet jelentősen a Bős feletti víz szintje a bősi tenger hatalmas, szétterülő víztömege révén. A két mű együtt a leghatékonyabb.
Az azonban sajnálatosan téves, hogy a Nagymaros vízlépcsőt kizárólag a bősi erőmű csúcsra járatása indokolná. A vízerőművek vitathatatlan előnyei mindenképpen sürgetik a megvalósítását német és osztrák testvérei után.

7. Meghiúsul a magyar részvétel

A vízlépcső-rendszer ellenzői elérték, hogy a nemzetközi szerződést a magyar fél jogellenesen felbontotta, a nagymarosi munkálatokat visszacsinálta.
A szlovák fél befejezte a bősi művet és Dunacsún-nál egy saját gáttal jogtalanul ráterelte a Duna vizének zömét. Azóta is sikeresen működteti vízpótló rendszerével együtt.
Kaptunk egy az eredeti szerződést megerősítő, ám félreértelmezhető hágai ítéletet, és így a ellenzők tovább akadályozzák nálunk a racionális megoldást.
Az ellenérdekelt politikai és gazdasági erők által kikényszerített szerződésszegés következtében jelenleg az évi 2000 GWh tiszta eredetű villamos energiára nem tarthatunk igényt. A nagymarosi mű elhagyása miatt ebből 1000-et elvesztettünk. Helyette szenet, olajat, földgázt kell eltüzelnünk évi negyedmillió tonna olaj-egyenértékben. Így az a követelés is, hogy a Duna teljes vízhozamának felét mi magunk csurgathassuk el haszontalanul a mélyre süllyedt régi mederben, csak látszólag természetbarát, mert az ásványi tüzelőket preferálja.
Szlovákia összes villanyának 20 %-át adja a vízerő, ennek felét Gabcikovo. Azonban itt nem csupán nagy tételeket hasznosít. Kis művek jutnak a Csún-i elterelő gátba, a Mosoni Duna kiágazásába, és a két Csallóköz víztápláló művébe: összesen 30 MW.
Valaha nálunk is jobban preferálták az alternatív energiát. A Soroksár - Ráckeve Duna-ágban (mely negyedik nagy üdülőtavunk) Budapesten a Kvassay-zsilipnél és a Tass-i végén is vízszint-tartó erőművel hasznosították a vízmozgást.
Mai szemléletünkre jellemző, hogy az 1956. évi árvízben megsérült tassi erőművet le is bontották. Tiszalöknél a talajvíz-kormányzásra nem jutott pénz, Kiskörén a tározótó feltöltése maradt részleges. A dunakiliti duzzasztó árván vádolja a rossz döntést.
Eközben a német kormány szüntelen felvilágosító, támogató kampányt folytat törpe vízerőművek építésére, régi malmok áramtermelő rekonstrukciójára a nálunk már rég elfeledett Bánki turbiná-val. Ott kell a tiszta, olcsó vízenergia, ám mivelhogy vízerejének zömét már kiépítette, így az aprólék hasznosítása az időszerű.

8. Konklúzió

A racionális érvek és számos jó példa alapján kézenfekvő, hogy Magyarországnak meg kell egyeznie Szlovákiával az 1977. évi vízlépcsőszerződés maradéktalan végrehajtásában jószomszédi alapon. Tisztességes megoldás lehetett volna a hágai ítélet után megtárgyalt újabb szerződéstervezet. Fel kell építenünk a Nagymaros vízlépcsőt, de mihamarább az Adony-nál, Fajsz-nál, esetleg Mohácsnál kijelölteket is.
Jogilag, társadalmilag legyen elfogadott a projekt, megoldott a szennyvízkezelés. Ki kell vonni a politikai csatamezőről. Ha már nincs veszélye a befagyasztásnak, akkor akár koncessziós vállalkozó is akad a drága építésre - ámde olcsó, sokhasznú üzemeltetésre.
Továbbá meg kell valósítanunk a Duna-Tisza csatornát a hajózás és a homokhátság javára. Mária Terézia óta sürgető már, de eddig mindig megbuktatták. Az elhanyagolt Sió-csatornánk is jobb sorsra érdemes. Közben más népek ástak hasznos csatornát a Dunához:
A racionalitás felülkerekedésére várnak a horvát-magyar közös Dráva-erőművek Gyurgyevac (esetleg Novo Virje) , Barcs, Drávaszabolcs, Eszék térségében.
Valamint a még hiányzó tiszai vízlépcsőink is Csongrád, Vásárosnamény, Záhony körül.
A sokezer elpusztított magyar vízimalom nyomai arra intenek, hogy nekünk is számos lehetőségünk van kis és törpe vízerőművek létesítésére. a, Hernád, Sajó stb mentén).
A polgárok támogatásának elnyerésére elérhetővé kell tenni nékik a bölcs állásfoglaláshoz szükséges ismereteket. Az iskolai FÖLDRAJZ bővítése, hézagpótló ISMERETTERJESZTÉS révén. Magyar népünknek is látnia kell azokat az óriási erőfeszítéseket, melyekkel mások törekszenek szerte a világban az éltető, termékenyítő vizek felfogására, kormányzására. Eme tiszta, megújuló, honi energiaforrások hasznosítására.
Izelítőül néhány óriási projekt:
Meg kell építenünk az energiastruktúránkat javító dunai, tiszai és drávai vízlépcsőinket. Hiszen mialatt nálunk a huza-vona folyt, Ausztriában 1976-tól 1998-ig négy dunai vízlépcső épült meg. A Dráván pedig öt! Hainburg-nál vesztett, ám a LAMBACH Traun-erőmű ügyében évtizedes ádáz harcot nyert meg a vízerőhasznosítás. Graz mellett 1999-ben adtak át egy új vízerőművet a Mura folyón. Ráadásul az osztrák vízerőmű-technológia jelentős exportcikk... Ó boldog Ausztria!
A számunkra példamutató dunai vízlépcsők élményszerűen ismerhetők meg egy Budapest - Passau hajóúton. Felismerhetjük a Dunaszaurusznak bélyegzett művek démonizálásának tarthatatlanságát. Varázslatosan szép a nagy folyam és a környezete. Még a zsilipelések is érdekesek. Sok a kerékpáros túrázó, üdülő, horgász a partok, erőművek mentén. Közvetlen élményeink alapján tudjuk leginkább megszeretni nagy nemzeti kincsünket: a DUNÁT!

= Schmidt József =