Tósok hét évszázada

Tósok története 1.


  1. 1211-ben II.András király újra összeíratja a Tihanyi Bencés Apátság birtokait. Ez az oklevél mintegy 150 helynevet és 2000 személyt vesz számba. A felsorolt faluk: Eurmenes, Udori, Pechel, Cuest, Ozoufelu, Rokosca, Kecu, Arach, Füred, Dergechej, Zeleus, Vazil, Belen, altera Belen, Zeleus ultra Bocon.

    Melyik falunév azonosítható Tósokkal?
    Rokosca
    Belen
    altera Belen
  2. Melyik alábbi név Tósok nevének első írott említése 1266-ban ?
    Thovsoch
    Thosuch
    Thosok
  3. Ki a birtosa Tósoknak (Thosok) 1488-ban ?
    a zirci apátság
    a tihanyi apátság
    az ajkai apátság
  4. Először 1531-ben tör be Veszprém megyébe a török. 1??? tavaszán újabb török támadás indul. Mivel a török hadak se Palotát (Várpalotát), se Tihanyt nem tudják bevenni, kirabolják a környékbeli falvakat. Az ezévi adóösszeírásban: "Thosok desolatum penitus per Turkos." (Tósokot a törökök teljesen elpusztították.)

    Mi a hiányzó dátum ?
    1526
    1555
    1572
    1696
  5. 1717-ben a földesúr, Tihany írásban is felszólítja a Dunántúl szabad költözésű jobbágyságát, telepedjék meg Tósokon. A folyamatos betelepülés következtében "betelik" a falu. Vonzó hely Tósok, mert az itt letelepedő szabad költözésű jobbágyok - mivel messze van Tihany, az apátság - inkább bérleti mint jobbágyi viszonyban vannak a földesúrral. Az efajta jogviszony viszonylagos termelési szabadságot és viszonylagos gazdasági függetlenséget jelent. Az újratelepülés után Tósokon a reformátusok kerülnek többségbe. A XVIII. század közepén számuk kb. hatszorosa a katolikusokénak. "Erősek" a hitben és anyagilag is, imaházat építenek haranglábbal és iskolát iskolamester-házzal.

    Hány év alatt "telik be" a falu ?
    1
    2
    3
    4
    5
  6. A lakosság megtelepedésével szinte egyidőben megkezdődnek az ún. határperek, a kisebb-nagyobb összeütközések ajkaiakkal, miskeiekkel, halimbaiakkal, legfőképpen devecseriekkel.

    Néhány korabeli per/hír, melyik igazak közülük ?
    1720. márc. 3-án Sándor László ajkai nemes tanúk előtt írásban elismeri, hogy az őt szidalmazó és megverő tósoki személyek fejenként négy-négy forintot fizettek részére (mintegy kárpótlásként, bocsánatkérésként).
    A devecseri uradalom prefektusa többször eltiltja a tósokiakat bizonyos területek használatától. 1737-ben a tósokiak elhajtják a devecseriek marháit, az embereket tömlöcbe vetik, mivel ezeket is a sajátjuknak tekintett területen találják.
    A devecseriek elfogják és behajtják a tósokiak disznóit. 1744-ben Lécs Ágoston apát fel is jelenti a devecseri uradalmat - név szerint Esterházy Ferenc grófot - a királyi táblán.
    A tósokiak is megpróbálnak csékúti és lőrintei birtokrészeket kisajátítani. 1755. novemberében ezért bíró elé kell állniuk. A bíró a Tósokról Csékútra vezető út melletti Beréndi-láz nevű földterület egyharmadát Csékútnak ítéli, a lőrintei vitás területeket pedig megfelezteti.
   

Forrás:
Tilhof Endre: Tósok hét évszázada

Összeállította: burcsi (2011.07.24.)

Vissza a quizekhez       Vissza a kezdőoldalra!