Nagypirit története

Pered, Perith, ..., Nagypirit

Elpusztult települések (Üllőfalva / Üllőfa, Illefalva / Illyefalva)

Forrás: 1488. évi adólajstrom (Üllőfalva)   Elpusztult települések   Üllőfa névmagyarázata

Perith leírása (Bél Mátyás 1735-)

11.) Nagy Perith Mintegy a „nagyobbik" Pirith. A másiktól nyugat felé húzódik, keletre Csöglye határos vele, délről Kerta, nyugat felé Kamond. Kamond irányában fekszik az Üllő-fa nevű puszta, mely nélkül meg lenne fosztva minden erdőtől és minden mezőgazdaságtól, mert a falunak saját határában csak nagyon csekély és kevés hasznot hajtó mezőgazdálkodása van. Egyébként itt több család birtokos: Buriann, Vecsei, Gállyi, Hajmási, Szigethi, Gothard, Domai, amelyek anyai ágon kapták meg a falucskát; e családokat különféle nádori oklevelek erősítették meg e birtokukban és nemességükben, kiket Eszterházi Miklóséi, kiket Pálffi Miklóséi.

Forrás: Bél Mátyás: Veszprém vármegye leírása - Veszprém Megyei Levéltár (lenn latinul)

11.) Nagy Perith quasi maius Pirith cedit priori in occidentem, habetque ab oriente adfinem Csöglye, a meridie Kerta, atque in occasum Kamond. Versus Kamond est ei praedium quoddam Üllő-fa, eo tamen si careret, omni silva omnique destitueretur agricolatione. Nam in terreno vici proprio exigua tantum est, et parvae utilitatis rusticatio. Caeterum sunt h e i c familiae complures Burianniana, Vecseiana, Gállyiana, Hajmásiana, Szigethiana, Gothárdiana, Domaiana, quarum maiores possessionem viculi accepere. Ipsaeque eaedem familiae distinctis Litteris Palatinalibus, alii a Nicolao de Eszthorász, alii a Nicolao Pállffi in eadem possessione et nobilitate sunt stabilitae.

Forrás: Notitia hungáriae novae historico geographica (Budapest, 2012)
Névváltozatok: Nagypirit (Maius Pirith, Nagy Perit, Nagy Perith, Piritiensis, Pirith)
Bél Mátyás élete, munkássága: Wikipédia


Rövid története

A település első említése 1372-ből származik Pered néven. Az eredetileg egységes Pirit a középkorban két részre szakadt, az egytelkes nemesek által lakott rész kapta később az Egyházas- vagy Nagypirit nevet. Ezzel ellentétben más források azt említik, hogy a 17. században tekintélyes számú, házzal rendelkező, és ház nélküli zsellér is lakott a faluban.

Református templomát 1796-ban építették, tornya 1802-ben készült el hozzá. 1896-ban újjá építették. Stílusa barokk, sisakos toronnyal, egyenes záródású szentéllyel.

Fekvése

A Marcal völgyében, Veszprém és Vas megyék határánál található a csaknem 400 lakosú település. A nyugati és északi határrészt a folyót kísérő rétek fedik, az egykori mocsaras "Marcal-bozót" mára megszelídült nyomaként. Dél és kelet felé már kicsit magasabb, szántókkal borított felszín húzódik. A szomszéd falu, Kispirit mindössze fél km-re fekszik. Távolabb, déli irányban erdőket is találhatunk. A falu távol esik a fontosabb közlekedési utaktól, a Bobát Csöglével összekötő, Kispiritet is érintő mellékút halad át rajta. A legközelebbi vasútállomás Bobán, 4 km-re található.

Forrás: Wikipédia - Nagypirit
Mezőváros lesz (1846)
Forrás: Nagypirit mezővárosi rangot kap (Királyi Könyvek)

A kultúrotthon (1935, 2014)

Népesség alakulása 1869 és 1960 között
Ssz. Község 1869 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960
25. Nagypirit 615 676 760 791 794 791 725 710 718 669
20. Kispirit 269 312 343 319 329 313 328 287 284 259
8. Csögle 1175 1315 1374 1334 1320 1355 1264 1235 1241 1095

Forrás: A népesség népszámlálásonként 1869—1960 (devecseri járás)

Forrás: 1910. évi népszámlálás - A népesség főbb adatai községek szerint (1912)

Forrás: Demográfiai adatok községek és külterületi lakotthelyek szerint (1932)

Népesség alakulása 1995 és 2018 között
Időpont 1995 2000 2005 2010 2015 2018
Népesség 401 368 304 269 250 246
Lakásszám 169 167 160 158 158 158

Forrás: Helységnévtár - Nagypirit (www.ksh.hu)

Forrás: Nagypirit népessége 1870-2011 (www.ksh.hu - eredeti XLS ???)


"Vegyesfelvágott" a falu történetéből

Az egérkurzort a képre helyezve egy rövid információt kaphatunk az éppen választott hírről.
A képre kattintva a kép nagyítódik vagy eljuthatunk a hír interneten talált forrásához.
A "Ctrl" és a "+" billentyűk együttes lenyomásával nagyítható a böngészőbeli kép, szöveg.


Források:
Nagypirit címere
Forrás: Magyar címerek
Nagypiriti térképek
Térkép rég: 1782–1785
Térkép rég: 1819–1869
Térkép rég: 1869-1887
Térkép rég: 1941
Térkép ma: Google
Mezővárossá ...
Forrás: Királyi Könyvek
Pecsétje
1945

Nagy Dezső a falut ellepő oroszok elől a szénapadlásra bújtatta nagylányait. A házat átkutató részeg katonák azonban megtalálták az árulkodó női ruhákat, és követelték a "bárizsnyákat". Dulakodni kezdtek a gazdával, meglőtték. Néhány napi szenvedés után meghalt. Csak a sötétség leple alatt lehetett eltemetni. A paraszti gazdaság négy nőre (anyós, feleség, lányok) maradt.

/Mesélő: Hajmásy Rezső/

1956

Feltehető, hogy a gyülekező a faluközpontban (kulturház?) volt. A falu lakossága a templom-kertben lévő hősi emlékműhöz vonult, ott rövid beszéd és egy vers hangzott el. Farkas Béla tanító beszélt, a Nemzeti dalt a Sikos Jenő szavalta. (A tanító úr reggel leszedette a tanteremben lévő Rákosi címert, s mondta "jó lesz majd szeneslapátnak".) Még egy eseményről tudok: egy kispiriti egyetemista (Lukács Pál?) a kultúrházban szervezett embereket az oroszok elleni harcra. Balonkabátban volt és lőszerek estek ki a zsebéből. Ennyi maradt meg az emlékeimből.

/Mesélő: id. Burján Ernő/

Nyugatra mentek:

  • Bagics László (Ausztrália)
  • Bekő Sándor (USA)
  • Burján Péter ?
  • Burján Zoltán ?
  • Csatári Sándor (Anglia)
  • Egresi Károly ?
  • Horváth László* (Írország)
  • László Gyula* (Írország)
  • Szabó Sándor ?
  • Takó Károly ?
  • Vecsei Ernő ?

A ?-lel jelöltek hol voltak?
A *-gal jelölt "disszidensek" szülői segítséggel hamarosan hazajöttek.

/Gyűjtötte: Burján Gáborné/