1.Thury György (1519? – Orosztony, 1571.04.02.)
Egészen fiatal korától harcolt, először lovas katona Ság várában, majd lévai kapitány és Bars vármegye főispánja. Nem tudjuk mikor került Palota várába. Egyes források szerint 1554-ben Podmaniczky Rafael Thuryra, mint várnagyára bízta a vár védelmét. Podmaniczky halála után a király a palotai vár kapitányává nevezte ki. 1566. június 5-én a török ostrom alá fogta Palota várát, Thury 450 vitézzel megvédte Arszlán pasa 8 ezer fős serege ellen.

Milyen kapcsolatban van Thury György (1519? - Orosztony, 1571.04.02.) várkapitány Tósokberénddel?

 2.??? (Hercegfalva, 1829.06.11. - Tósokberénd,1903.08.26.)
A fiatal, a tanítóképzőt alighogy elvégzett tanító belép a szabadságharc honvédseregébe, ahol őrmesteri rendfokozatot ér el. A szabadságharc utáni életéről - esetleges üldöztetéséről - nincs ismeretünk, csak azt tudjuk, hogy a nőtlen fiatalember Beréndre pályázása előtt Budán tanított. 1856-ban elnyerte a tósokberéndi római katolikus kántortanítói állást, amelyet azután 48 évig, haláláig töltött be. E majd fél évszázad alatt a generációk sorát tanította meg a betűvetésre, mindenki tanítója, a falu szellemi vezetője, „lámpása” volt.

Ki ő?

 3.Villányi Szaniszló (Berénd, 1847.09.09. – Bakonybél, 1898.07.12.)
Édesapja, a falu r.katolikus kántortanítója, az 1849-es kolerajárványban meghalt. Az árva fiú az elemi iskola elvégzése után előbb Székesfehérváron, később Pannonhalmán tanult, itt 1863 szept. 8-án belépett a Szent Benedek szerzetes rendbe. Villányi Szaniszló Béla egyike volt kora kiváló történetíróinak. Műveit alapos kutatás, biztos ismeretek alapján írta. Tagja volt a Magyar Történelmi Társulat választmányának és más szervezeteknek.

Mi volt az eredeti (magyarosítás előtti) családi neve?

 4.Parragh Lajos (Táp, 1830.06.05. - Ajka, 1900.04.11.)
Elemi iskoláit Szemerén és Kupon, a középiskolát Pápán végezte. 1848-ban több száz diáktársával együtt beállt a honvédseregbe, részt vett a pákozdi csatában. A tavaszi hadjárat idején már hadnagy, Klapka György és Damjanich János futára. A világosi fegyverletétel után bujdosott, de elfogták és a kufsteini várbörtönbe zárták. Két évig Kéttornyúlakon tanított, majd Pápán teológiát végzett, 1854-ben pappá szentelték. Két évig apja mellett káplán Kupon, majd a tósoki reformátusok lelkésze.

Mettől-meddig lelkész Tósokon?

 5.Hümpfner Tibor Antal, dr. (Katymár, 1885.02.21. - Felsőőrs, 1966.04.12.)
1908-ban szentelték pappá, 1909-ben teológiai doktorrá avatták. 1909-től apáti jegyző Zircen, 1910-től hittanár Budapesten, majd Székesfehérváron, 1915-től teológiai tanár a budapesti Bernandiumban, 1917-től hittanár a rend budapesti gimnáziumában, 1926-tól generális apáti titkár Mehrerauban, majd 1927-től Rómában. 1936-ban hittérítő misszionárius Kanadában. 1937. február 1-jén bízta meg a zirci apát a tósokberéndi (és a bódéi, tósoki) katolikusok lelki életének irányításával. Nevéhez fűződik a templom újrafestetése, új stációképek készíttetése, Bódén a temetőben új kőkereszt állíttatása ...

Hány évet töltött a községben, s vált mindenki kedvelt plébánosává?