Hannig András (Hercegfalva, 1829. - Tósokberénd, 1903.) római katolikus kántortanító, 48-as honvéd
Édesapja Hannig András tanító, édesanyja Lisztner Éva.
A herceghalmi elemi iskola elvégzése után Székesfehérváron tanul. Tanítói oklevelét 1848-ban veszi kézhez Pécsett. A fiatal, a tanítóképzőt alighogy elvégzett tanító belép a szabadságharc honvédseregébe, ahol őrmesteri rendfokozatot ér el.
A szabadságharc utáni életéről - esetleges üldöztetéséről - nincs ismeretünk. Első szolgálati helye Hercegfalva, 1851-1852-ben Berénden, 1852 és 1855 között (újra) Hercegfalván, 1855-1856-ban Budán, 1856-tól - élete fogytáig Berénden tanít.
1856-ban elnyerte a tósokberéndi római katolikus kántortanítói állást, amelyet azután 48 évig, haláláig töltött be. E majd fél évszázad alatt a generációk sorát tanította meg a betűvetésre, mindenki tanítója, a falu szellemi vezetője, 'lámpása' volt.
Még egy év sem telik el beréndi életéből, amikor 1857-ben házasságot köt Vanyolán Gruber Máriával (aki még 16 éves sem volt). Tizenhárom gyermekük születik, mind Tósokberénden.
- Carolus (Károly 1858) Berénden vendéglős, majd kereskedő
- Amália (1862) irgalmas nővér (Kazimira néven), középiskolai tanár
- Endre (1864) teológiát tanult, Veszprémben szentelik pappá
- Szidónia (1871) Ipsics István kántortanító felesége, 15 gyermek anyja
- István (1873) kegyesrendi szerzetes-tanár, részt vesz Somogy vm. közéletében is
- Aranka (1874?) óvónő, majd Farkas Gyula igazgató-tanító felesége
- Sándor (1882) segédjegyző (Buzsák, Ajka), körjegyző (Felsőiszkáz)
- Maria (1860) ?
- Stephanus (1861) ?
- Eleonóra (1866) ?
- Mária (1868) ?
- Béla (1878) ?
- Ferdinánd (1880) ?
A kántorizálás és a tanítás mellett képviselő-testületi tagként, faiskolakezelői, vágóbiztosi feladatokat is ellátott. Igazi néptanító volt, szigorú és igazságos. 1899. január 8-án, 70 éves korában, a népoktatás terén szerzett érdemei elismeréséül a király a koronás ezüst érdemkereszttel tüntette ki.
Fekete márvány síremléke a tósokberéndi temetőben található.