IMAGINE parancsszavak listája (magyar nyelvű parancsok) A lista nem teljes, csak a fontosabb parancsok rövidített leírását tartalmazza. Ha az Imagine futtatásakor megnyomjuk az F8 billentyűt, a parancssorba begépelt (a kurzorpozícióban található) kifejezéshez tartozó magyarázat megjelenik a képernyő egy ablakában. Példa: © ELTE TEAM Labor - http://imagine.elte.hu/

Verziószám: Imagine HTML Súgó (HU) - 1.0

Aktív teknőc

Az aktív teknőcöt a kiaktív listából választhatod ki, vagy létrehozhatod az aktív paranccsal. Amikor létrehozod vagy újraalkotod a teknőcöd az új paranccsal, akkor a mindenteknőc listában ez lesz a legfiatalabb, legújabb teknőc. A korábbi formákat a mindenteknőc listából választhatod ki és az újrasorol utasítással megváltoztathatod. Ez akkor fontos, ha több teknőcforma van a képernyőn és azok fedik egymást. A legfiatalabb van legfelül.

aktív [név] / [lista nevek]

A bemenetben meghatározott teknőcöt vagy teknőcöket teszi aktívvá. Ha a parancs kiadásakor nincs meghatározva, hogy mely teknőcökre vonatkozik, minden aktív teknőc megkapja a parancsot.

Amikor az Imagine-t elindítod, az egyetlen létező és aktív teknőc a t1.

Ahhoz, hogy megkapd az összes aktív teknőc listáját (vagy egyetlen nevet, ha csak egy aktív teknőc van), használd a kiaktív parancsot. Ezt a listát megváltoztathatod az újrasorol paranccsal.

Bármelyik létező teknőc – akár aktív, akár nem – megkérhető a kér paranccsal arra, hogy végrehajtson egy adott utasításlistát.

Bármely teknőc kitörölhető a törölobjektum utasítással.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? mutat kiaktív
t1
? új "teknőc [név Jani poz [10 10] irány 90]
? mutat kiaktív
t1
? aktív "Jani
? mutat kiaktív
Jani
? ismétlés 4 [előre 60 jobbra 90]
? új "teknőc [név Imi poz [100 100] irány 270]
? aktív [Jani Imi]
? ismétlés 4 [előre 60 jobbra 90]

aktívpont! képsor [x y]

A művelet beállítja a megnevezett kép minden képkockájának aktív pontját a megadott [x y] koordinátára, és kimenetként megadja az így módosított képet.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? alak! []
? mutat aktívpont alak
[7 13]
? alak! aktívpont! alak [0 0]
? mutat aktívpont alak
[0 0]

alak! képsor/ fájl / []

Azt a képet határozza meg, amely minden aktív teknőc alakja lesz. Ha a bemenet egy LGF fájl neve, vagy egy kiterjesztés nélküli fájl, akkor a parancs ugyanaz, mint az alak! betöltképsor "fájl. Ha a bemenet egy elfogadott grafikus fájl neve, akkor az betöltődik és tartalma átalakul a megfelelő képformátummá. Ha a bemenet egy üres lista [], akkor minden aktív teknőc alakja az alapformára cserélődik.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? alak! []
? alak! "Forgo_alakok\\Bogi3

alak

A művelet azzal a képsorral tér vissza, ami a jelenlegi, első aktív teknőc alakja.

Ha a teknőc formáját egy rajzlista adja meg, akkor az alak művelet kimenete ez a rajzlista lesz. Ha pedig a teknőc alakját rajzlisták listája határozza meg, az alak kimenete ez a rajzlista lista.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? mutat alak
{ kép24}
? alak! [ismétlés 6 [előre 30 balra 60]]
? mutat alak
[ismétlés 6 [előre 30 balra 60]]

alakméret! szám
alakméret! [szám1 szám2]

A parancs hatására az aktív teknőcök méretaránya a megadott szám vagy a két számot tartalmazó lista értékének megfelelően változik meg.

Ha a parancs paramétere egy szám, akkor a teknőc alakjának szélessége és magassága méretarányos marad, más esetben a szélesség a lista első, a magasság pedig a lista második számértékétől függően nő vagy csökken.

Az első aktív teknőc alakjának aktuális mérete az alakméret kifejezés segítségével kérdezhető le.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? mutat alakméret
1
? t1'alakméret! 3
? t1'alakméret! 5
? t1'alakméret! [3 5]
? t1'alakméret! [3 2]
? t1'alakméret! [5 3]
? mutat alakméret
[5 3]
? t1'alakméret! 1

alakméret

A művelet az első aktív teknőc alakjának méretarányával tér vissza. Az visszatérési érték lehet egy szám vagy egy két számból álló lista, például 2 vagy [3 1]. Ez utóbbit úgy kell értelmezni, hogy a teknőc szélessége az eredeti alak háromszorosa lett, magassága pedig az eredeti maradt.

A teknőc alakjának méretét az alakméret! paranccsal tudod beállítani.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? mutat alakméret
1
? t1'alakméret! 3
? t1'alakméret! 5
? t1'alakméret! [3 5]
? t1'alakméret! [3 2]
? t1'alakméret! [5 3]
? mutat alakméret
[5 3]
? t1'alakméret! 1

alakszín! szám

Az aktív alakszín lehet bármilyen szín vagy [] üres lista. Ha egy teknőcnek meghatározott aktív alakszíne van, azaz ha az alakszín művelet arra a bizonyos teknőcre nem üres listával tér vissza, akkor a teknőc aktuális alakjának minden ilyen színű pontja kicserélődik a teknőc tollának színére.

alakszín

A művelet az első aktív teknőc aktív alakszínével tér vissza. Az alakszín megváltoztatásához használd az alakszín! parancsot.

Egy teknőc aktív alakszíne lehet bármilyen szín vagy [] üres lista. Ha egy teknőcnek meghatározott aktív alakszíne van, azaz ha az alakszín művelet arra a bizonyos teknőcre nem üres listával tér vissza, akkor a teknőc aktuális alakjának minden ilyen színű pontja kicserélődik a teknőc tollának színére.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? alakszín! 1
? kiír alakszín
kék3
? alakszín! 2
? kiír alakszín
zöld3

amíg [kifejezés] U-lista

Az utasítás kiértékeli a kifejezést. Ha az értéke igaz, a parancs futtatja az utasításlistában szereplő utasításokat. Aztán ismét kiértékeli a kifejezést. Ha az értéke igaz, a parancs ismét futtatja az U-lista utasításait. Ez a folyamat addig ismétlődik, amíg a kifejezés igaz.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? törölképernyő
? tollatle
? amíg [irány < 345][előre 20 hátra 20 jobbra 15]
? előre 20 hátra 20 jobbra 15
? tollatfel
? hátra 20

balra szám
(b)

Az aktív teknőcöt a megadott szögben balra (óra járásával ellentétes irányba) fordítja. Az első aktív teknőc irányát az irány paranccsal tudhatjuk meg.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? balra 90
? várj 300
? balra 90
? várj 300
? balra 180

beszélő!

A parancs beállítja azt a hangot (pl.: Sam, Mary stb.) vagy hangmódot, amelyik felolvassa illetve elmondja a szöveget a mondd parancs használata esetén.

A hang beállítására a Beállítások/Beszédhang menüt is használhatod. Ennek megkönnyítésére a beszélő! parancsnak van egy kiválasztója (beállító választó), amely megnyitja a Hangkiválasztás dialógusablakot. Itt csak rá kell kattintani a listában található lehetőségek egyikére, és be kell zárni a Csináld! vagy az Írd! gombbal.

beszélőválasztó
(beszvál)

Megnyitja a Válaszd ki a megfelelő hangot párbeszédablakot, és megmutat minden lehetséges hangot (vagy -módot), amelyet a Szöveget beszéddé modul felkínál. A beszélőválasztó művelet kimenete egy szó, ami megadja, mit választottál és mit használhatsz bemenetként a beszélő! parancshoz.

betöltképsor fájl
(betks)

A kifejezés bemenetként egy LGF vagy bármely más elfogadott grafikus fájl nevét kapja, kiolvassa annak tartalmát és képként adja vissza. Ha nincs meghatározva a fájl kiterjesztése, a betöltképsor hozzáadja az LGF-et. Ha nincs meghatározva az elérési út, a fájlt az aktuális (út "képsor) mappában keresi a kifejezés.

Próbáld ki az alábbi utasításokat

? globálisváltozó "kutya betöltképsor "|Allatok\kutya.lgf|
? alak! :kutya

betűtípus! betűtípus

A parancs beállítja minden aktív teknőc betűtípusát a paraméternek megfelelően. Ezt a betűtípust használja a teknőc, ha a címke és címke2 paranccsal szöveget íratsz ki.

Az első aktív teknőc betűtípusát a betűtípus paranccsal tudod lekérdezni.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? mutat betűtípus
[[System] [0 400 0 0 0 1]]
? tollatfel címke "SZIA!!!!
? előre 150
? betűtípus! [[Tahoma][10 700 1 0 0 238]]
? címke "SZIA!!!!
? mutat betűtípus
[[Tahoma][10 700 1 0 0 238]]

betűtípus

Az első aktív teknőc beállított betűtípusát adja meg. Az alapértéke:[[System] [0 400 0 0 0 1]]. Az egyes paraméterek jelentéséről a Betűtípusról címszó alatt találsz leírást!

Az aktív teknőcök betűtípusát a betűtípus! paranccsal tudod beállítani.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? mutat betűtípus
[[System] [0 400 0 0 0 1]]
? tollatfel címke "SZIA!!!!
? előre 150
? betűtípus! [[Tahoma][10 700 1 0 0 238]]
? címke "SZIA!!!!
? mutat betűtípus
[[Tahoma][10 700 1 0 0 238]] 

betűtípus

Az összes szimbólum, ábécébeli karakter és számjegy gyűjteménye egy adott grafikai kialakításban. Általában különböző méretekben és stílusokban hozzáférhető. A betűtípusok feloszthatók bites és vektoros betűtípusokra � utóbbira példa True Type betűtípus. Csak a vektoros betűtípusok használhatóak a címke és a címke2 parancsokban a vízszintestől eltérő irányokban.

Egy betűtípus megadásakor (minden aktív teknőchöz vagy egy szövegdobozhoz) egy listát használunk, melynek alakja a következő:

[[betűtípusNév] [méret félkövérség stílus átlátszatlan alapVonal karakter]]

méret - a betűtípus mérete, pontokban megadva, pl. 8 vagy 9 vagy ...
félkövérség - lehet 400 (normál betű), vagy 700 (félkövér betű)
stílus - 0 - normál, 1 - dőlt, 2 - aláhúzott, 3 - aláhúzott és dőlt, 4 - áthúzott és 5 - áthúzott és dőlt
átlátszatlan - ha 1, akkor a szöveg hátterét kitölti az aktuális háttérszín. Ha 0, akkor a szöveg háttere átlátszó lesz.
alapVonal - meghatározza, hogy hova íródik a szöveg a címke parancs használatakor. Ha az értéke 0, a teknőc pozíciója a szövegdoboz bal fölső sarka lesz. Ha az érték 1, a teknőc pozíciója a szöveg alapvonalának kezdetét jelöli. Ez teszi lehetővé, hogy egy hosszú sorba több betűtípusból álló szöveget írj.
karakter - egy 0 és 255 közötti egész szám.

böngészdokumentum fájl
böngészdokumentum Webcím
(böngdok)

Az alapértelmezett internetböngészőben megnyílik az internetcím (URL) vagy a fájl tartalma. Ha a böngészőt vagy dokumentumot nem lehet megnyitni, akkor hiba történt.

Példa

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? böngészdokumentum "imagine.elte.hu
? böngészdokumentum "imagine.elte.hu 3

változtass meg dialógusablak

A dialógusablakban több fület találsz. Az Események fül, Változók fül és az Eljárások fül mindig megjelenik. Vannak mások, amik csak néhány dialógusablakban jelennek meg. Például a Alapok fül, Alak fül, és Pozíció fül csak a teknőcöknél.

ciklus szó [szám1 szám2] U-lista
ciklus szó [szám1 szám2 szám3] U-lista

Először tegyük fel, hogy szám1 < szám2. A szó változó megkapja a szám1 értékét, majd lefut az U-lista utasításlista. Ezután a szó változó értéke növekszik 1-gyel (vagy szám3-mal, ha az meg van adva) és újra futtatja a U-lista utasításlistát. Ez addig ismétlődik, amíg a szó értéke nagyobb nem lesz, mint szám2. Ha a szám3 – a lépés nagysága – nincs megadva és a szám1 > szám2, a szó változó értéke minden alkalommal 1-gyel csökken. Különben a szám3 mindig hozzáadódik a szó változóhoz: ha a szám3 negatív, a szó értéke minden alkalommal csökken. Az U-listán belül használhatod a hányadik kifejezést arra, hogy az eddig végrehajtott lépések számára hivatkozz. Jegyezd meg azt is, hogy ha a szám3 értéke 0, az utasításlista csak egyszer lesz végrehajtva. Ez akkor is igaz, ha szám1=szám2.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? ciklus "j [1 3] [mutat :j]
1
2
3
? ciklus "j [1 3 2] [mutat :j]
1
3
? ciklus "j [1 7 2] [mutat :j]
1
3
5
7

ciklusegyenként szó bármi U-lista
(ciklegy)

A szó változó értéke először a második bemenet (bármi) első eleme lesz (egy karakter, ha ez egy szó; egy elem, ha ez lista; egy képkocka, ha ez kép stb.), és futtatja az U-lista utasításlistát. Ezután a szó változó értéke a bármi második eleme lesz, és az utasításlista ismét lefut, ... stb., a bármi összes elemére. Az utasításlista pontosan annyiszor fut le, ahány eleme van a bármi-nek (elemszám bármi ). Így ha a bármi üres, az utasításlista egyszer sem fut le. Jegyezd meg, hogy az U-lista utasításlistában használhatod a hányadik kifejezést, hogy utalj arra, hányadik ismétlésben vagy éppen.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? ciklusegyenként "w [krokodil zsiráf majom] [(kiír szó hányadik ". "szó "hossza elemszám :w "betű)]
1. szó hossza 8 betű
2. szó hossza 6 betű
3. szó hossza 5 betű

címke szöveg

Hatására minden aktív teknőc kiírja a bemeneti szöveget a jelenlegi helyén az aktuális betűtípus és tollszín beállítását használva. Ha a szöveg egy lista, a címke parancs a zárójelek nélkül írja ki azt.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? ismétlés 10 [tollatfel előre 50 tollszín! tetszőleges címke "SZIA hátra 50 jobbra 36]

dátum

Az eljárás a dátummal tér vissza, melyet a következő négyelemű listából olvashatunk ki: [nap hónap év hét_melyik_napja], ahol a hét_melyik_napja egy szám 0 (vasárnap) és 6 (szombat) között.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? mutat dátum
[14 11 2005 1]

egyenként [lista parancsok]

Minden aktív teknőc végrehajtja a bemenetben található összes utasítást. Ezt sorban végzik el: először az első teknőc, aztán a második teknőc stb.

Az utasítások listájában használhatod a kiaktív műveletet: ennek az értéke, amíg az egyenként parancs fut, mindig annak a teknőcnek a neve, aki éppen végrehajtja a parancsokat.

Míg az egyenként parancs hatására az aktív teknőcök az adott parancsokat egyenként hajtják végre, az kér hatására az összes megnevezett teknőc egyszerre hajtja végre azokat.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? új "teknőc [név Ádám poz [10 10] irány 90]
? aktív mindenteknőc
? kér mindenteknőc [ismétlés 4 [előre 100 jobbra 90 várj 100]]
? törölképernyő
? egyenként [ismétlés 4 [előre 100 jobbra 90 várj 100]]

egyenlő? bemenet1 bemenet2

Igaz értéket ad vissza, ha a megadott két szó, kép vagy lista tartalma, értéke megegyezik egymással. Ellenkező esetben hamis értéket ad vissza.

Ha a bemenetek száma kettőnél több, az egyenlő? akkor ad igaz értéket, ha minden bemenet megegyezik. Különben a kimenet hamis.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? mutat egyenlő? 3 3
igaz
? mutat egyenlő? 7 3
hamis

? mutat egyenlő? "Csaba "Csaba
igaz
? mutat egyenlő? "Csaba "csaba
igaz
? mutat egyenlő? "Csaba "János
hamis

? mutat egyenlő? [fekete piros] [fekete piros]
igaz
? mutat egyenlő? [fekete piros] [fekete piros kék]
hamis

? mutat egyenlő? 7*12 szó 8 utolsó [ 2 4 ]
igaz
? mutat egyenlő? 27 "27
igaz

elem szám bemenet
elem [szám1 szám2] bemenet

Ha az első bemenet egy szám, az elem a második bemenetből megadja a szám sorszámú tagot. Ha a második bemenet egy lista, a kimenet a szám sorszámadik eleme. Ha a második bemenet egy szó, a kimenet a szám sorszámadik karaktere. Ha a második bemenet egy kép, a kimenet a szám sorszámadik képkockája. Mindhárom esetben az első bemenet egy olyan szám, ami legalább 1, de legfeljebb annyi, ahány eleme van a második bemenetnek. (Ha a szám nem egész, a törtrésze le lesz vágva)

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? mutat elem 1 "róbert
r
? mutat elem 2 "róbert
ób
? mutat elem 3 [A B C D]
C
? mutat elem [2 2] [A B C D]
B C
? mutat elem 1 [[AB] [BC] [CD]]
[AB]
? mutat elem [3 4] "híresség
essé

eleme kép1 kép2

Megkeresi a kép1 első előfordulását kép2-ben, és kimenetként megadja azt a pozíciót kép2-ben ahol a kép1-et megtalálta. Ha nincs ilyen kép a kép2-ben, a művelet eredménye 0.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? mutat eleme "Imag "Imagine
1
? mutat eleme "gin "Imagine
4
 

eleme? bármi lista
eleme? szó1 szó2

Ha a második bemenet egy lista, az eleme? akkor tér vissza igaz értékkel, ha a bármi eleme a listának. Máskülönben a kimenet hamis.

Ha második bemenet egy szó, az eleme? egy szórészként keresi az első bemenetet a második bemenetben.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? mutat eleme? "Imag "Imagine
igaz
? mutat eleme? "gin "Imagine
igaz
? mutat eleme? "Imagine "imag
hamis
? mutat eleme? "igaz "Imagine
hamis

elemnélküli karakter szó
elemnélküli bármi lista
(elemnélk, elemn)

Ha a második bemenet egy szó, akkor ki lesznek törölve belőle a megadott karakterek, lista esetén pedig a bármi-vel azonos elemeket törli a listából.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? mutat elemnélküli "a "almafa
lmf
? mutat elemnélküli "e "esezeiea
szia

elemsorszámnélküli szám bármi
(elemssznélk,elemsn)

Ezzel a művelettel a megadott sorszámú elemet tudjuk törölni a második paraméterből. Ha a bármi egy szó, akkor a megadott betűt, ha lista akkor az adott elemet törli ki.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? mutat elemsorszámnélküli 4 "sziea
szia
? mutat elemsorszámnélküli 6 "almafa
almaf
? mutat elemsorszámnélküli 5 elemsorszámnélküli 6 "almafa
alma

elemszám bemenet
(esz)

A bemenő adat elemeit számolhatod meg ezzel a paranccsal.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? mutat elemszám "Imagine
7
? mutat elemszám [egy kettő három]
3
? mutat elemszám [Szandra]
1
? mutat elemszám [A B [C D] ]
3

elfelejt bármi
elvet bármi

Ez az eljárás kap egy bemenetet (vagy bemeneteket), és figyelmen kívül hagyja azt (vagy azokat). Az elfelejt olyan esetekben használható, amikor egy műveletből egy olyan értéket kapsz, amelyre nincs szükséged.

Grafikus formátumok

Az Imagine a következő grafikus fájlformátumokat ismeri:

• LGF (Imagine Image File),
• LGW (SuperLogo Image File),
• BMP (Bitmap),
• JPG (JPEG Image File),
• DIB (Device Independent Bitmap),
• GIF (Compuserve GIF),
• ANI (Animated cursors)
• CUR (Cursors),
• ICO (Icons),
• EMF and WMF (Enhanced Metafile),
• TGA (Targa).

Elfogadott médialejátszó fájl

A szokásos multimédiás fájlformátum (Audio, Midi, MP3, MPEG, Quick Time, RealMedia, Video és Windows Media fájlok) - amit a Windows Médialejátszó felismer.

eljárás szó
eljárás szó :bemenet1 ...
(elj)

Ezzel a paranccsal eljárást lehet definiálni.

Ha a parancssorban használod, a szokásos Imagine párbeszéd üzemmód eljárás-definiáló üzemmódra változik. A szokásos készenléti jel helyett – alapértelmezetten egy ? – egy speciális készenléti jel jelenik meg >, hogy tudd, éppen eljárást írsz. A szó az új eljárás nevét adja meg, a többiek a bemenet (:bemenet1, :bemenet2 stb.) és az eljárás paramétereinek nevét jelentik. Az egymást követő sorokba gépeld be az új eljárás törzsét. Jegyezd meg, hogy az eljárás-definiáló mód csak egysoros parancsokat enged meg. Az eljárás megadását a vége utasítással fejezed be, amelyet szintén külön sorba kell beírnod.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? eljárás négyzet
> ismétlés 4 [ előre 100 jobbra 90]
> vége
? négyzet

? eljárás téglalap :a :b
> ismétlés 2 [ előre :a jobbra 90 előre :b jobbra 90]
> vége
? téglalap 10 20

teknőcnév'elrejt

Elrejti a teknőcnév nevű teknőcöt. Ez ugyanaz, mint az elrejtteknőc parancs.

elrejtteknőc
(rejttek)

A parancs elrejt minden aktív teknőcöt.

Az összes aktív teknőcöt a mutatteknőc paranccsal hozhatjuk vissza a képernyőre. Hogy az első aktív teknőc éppen látszik-e, a látható? kérdéssel tudhatjuk meg. A megjelenített teknőcökkel lassabban lehet vonalakat rajzolni, ezért néha érdemes az összeset elrejteni.

Az összes aktív teknőc alakjának megváltoztatásához használd az alak! parancsot bemenetként bármilyen képpel.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:
(a ; utáni, fekete szöveget nem kell beírni, mert csak magyarázatul szolgál)

? mutatteknőc ; megmutatja a teknőcöt
? előre 100 ; a teknőc 100 lépést előre lép
? elrejtteknőc ; elrejti a teknőcöt
? mutatteknőc ; megmutatja a teknőcöt
? ismétlés 90 [előre 140 jobbra 172] ; egy alakzatot rajzol
? tollatfel ; felemeli a tollat a papírról
? hátra 150 ; teknőc 150 lépést visszalép
? tollatle ; visszahelyezi a tollat a papírra
? elrejtteknőc ; elrejti a teknőcöt
? ismétlés 90 [előre 140 jobbra 172] ; figyeljük meg a sebességkülönbséget

első bemenet

Ha a bemenet egy szó, akkor az első a kimenetre megadja a szó első karakterét. Ha a bemenet egy lista, akkor az első elemét adja vissza. Ha a bemenet egy kép, akkor az első az első képkockát adja vissza.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? mutat első "Imagine
I
? mutat első [egy kettő három]
[egy]

elsőnek bármi lista
elsőnek szó1 szó2

Ha a második bemenet egy lista, az elsőnek kifejezés kimenete egy megváltozott lista, amelynek első eleme az első bemenet, az elsőnélküli elemei pedig a bemeneti lista elemei. Ha a második bemenet egy szó, akkor az elsőnek kimenete egy megváltozott szó, ami úgy jön létre, hogy a szó1 és a szó2 szavakat összekapcsolja. Az elsőnek szó1 szó2 ugyanaz mint a szó szó1 szó2.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? mutat elsőnek "A [B C D]
[A B C D]
? mutat elsőnek [A B] [C D E]
[[A B] C D E]

elsőnélküli bármi
(elsőnélk,en)

Ha a bármi bemenet egy szó, akkor az elsőnélküli kifejezés a kimenetre megadja a szót az első karakter nélkül. Ha a bemenet egy lista, akkor azt az elsőnélküli az első listatag nélkül adja vissza. Ha a bemenet egy képsor, akkor az elsőnélküli az első képkocka nélkül adja vissza.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? mutat elsőnélküli "Imagine
magine
? mutat elsőnélküli [egy kettő három]
[kettő három]

előre szám
(e)

Ez a parancs az éppen aktív teknőcöket lépteti előre, a megadott számú lépéssel (pixellel), abba az irányba, amerre éppen néznek.

Ha a tollatle parancsot használtad, egy vonalat rajzol a teknőc. Ha pedig a tollatfel parancsot, akkor nem hagy vonalat maga után. Tollradír módban a teknőc minden színt kitöröl.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? előre 50

? tollszín! 12
? előre 100

? tollszín! 6
? tollvastagság! 4
? előre 50

felfüggeszt
(felf)

Megállítja a megnyitott médialejátszóban az éppen futó fájlt. A médialejátszó állapota Felfüggesztett lesz. Ha nem játszik le éppen egyetlen hangfájlt vagy videofájlt sem a program, az üzenet hibát jelez.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? új "Médialejátszó [fájlnév Kukuriku.wav]
? médialejátszó1'felfüggeszt

felfüggesztmind
(felfmind)

Minden éppen futó folyamatot megállít. Ha egy parancssori folyamat futott és megállítottad, a parancssor maga nem lesz elérhető újabb parancs beírásához. Ugyanezt megteheted, ha rákattintasz a Megállít/Folytat gombra a Főeszközsorban. Az összes megállított folyamat újraindításához kattints még egyszer a gombra.

fájl

Megegyezik a Windows fájlértelmezésével pl.: "project1.IMP.

függőleges logikai

Az alapértéke hamis, ebben az esetben a csúszka vízszintes. Ha az értéke igaz, a csúszka függőleges. Bármikor megváltoztathatod az értékét hamisról igazra, és vissza.

Példa

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? új "csúszka [név cs1]
? mutat cs1'függőleges

főeszközsor

A főeszközsor gombokat tartalmaz projektek megnyitására, elmentésére, bemutató projektek megnyitására, az Intéző project ablak megnyitására és bezárására, új teknőcök, panelek, gombok, szövegdobozok, multimédiás eszközök, csúszkák, Web böngészők és Web linkek létrehozására, a Festőeszközsor megmutatására és elrejtésére és a folyamatok kezelésére. A főeszközsor többi része a lapokkal foglalkozik - rajta van az Új Lap gomb és egy ikon a projekt minden lapjához. Ezek közül az egyik ki lesz jelölve - az, amelyik az aktív lapot jelöli.

A Főeszközsor minden gombja és eszközgombja (kivéve azt az ikont, ami az aktív lapot jelöli) szürke. Csak akkor lesznek színesek és aktívak, ha az egérkurzort föléjük mozgatod.

globálisváltozó szó érték
(globvál)

Egy változót definiál, melynek neve az első bemenet, értéke a második bemenet. Ahhoz, hogy ennek a változónak megtudd az értékét, a :szó kifejezést használd.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? globálisváltozó "kicsoda [TE és ÉN]
? kiír értéke "kicsoda
TE és ÉN

? globálisváltozó "száz 100
? mutat :száz
100

gombnyomás
(gnyom)

A kimenet annak a billentyűnek a neve, amit a billentyűzeten megnyomsz. Ha nem nyomtál meg egy billentyűt sem, a gombnyomás vár, amíg leütsz egy billentyűt (azaz vár, amíg a gombnyomás? igaz értéket ad ki). A begépelt karakter nem jelenik meg a képernyőn.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? mutat gombnyomás
 

gombnyomás?
(gnyom?)

Igaz értéket ad, ha a billentyűzeten lenyomtál egy billentyűt. Különben hamis értéket ad vissza.

Amikor beolvas egy karaktert a billentyűzetről, az olvaskód és az olvasjel addig vár, amíg a gombnyomás? kimenete igaz nem lesz.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? eljárás várakozz
> ha gombnyomás? [stopsaját]
> kiír [Várakozok...]
> várj 10
> vége
? várakozz
Az eljárás leállításához meg kell nyomnod egy billentyűt.

ha logikai U-lista
ha bemenet [lista1] [lista2]

Ha a logikai kifejezés igaz, akkor a lista1 listában szereplő utasításokat hajtja végre. Ha a logikai kifejezés hamis, a ha parancsnak nincs hatása.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? ha 1<2 [mutat [Egy kisebb kettőnél]]
[Egy kisebb kettőnél]
? ha 2<1 [mutat [Kettő kisebb egynél]]

 

haBalLe Lap, Panel, Csúszka, Szövegdoboz, Eszközsor, Teknőc, Médialejátszó

Akkor fut, ha a felhasználó egy objektum fölött lenyomja a bal egérgombot . Ha az objektumnak van haBalLe eseménye vagy örökölte azt, akkor úgy fut, hogy az ideiglenes fogadója az adott objektum lesz.

haBetölt minden osztály

Akkor fut le, miután létrejött egy objektum a következő módszerek valamelyikével; fájlból, betöltéssel a Windows Vágólapról a betölt, betöltprojekt vagy klónoz parancsokkal, vagy a környezeti menü Beillesztés a vágólapról menüpontjának kiválasztásával. Ha az objektumnak van haBetölt eseménye, vagy örökli azt, akkor az úgy fut, hogy az ideiglenes fogadója az adott objektum.

haDuplaKlikk Lap, Panel, Csúszka, Szövegdoboz, Eszközsor, Teknőc, Médialejátszó

Akkor fut amikor duplán kattintasz az objektumra. Ha az objektumnak van haDuplaKlikk eseménye, vagy örökli azt, akkor az úgy fut, hogy az ideiglenes fogadó az az objektum, amire kétszer kattintottál.

haegérbelép Lap, Panel, Csúszka, Szövegdoboz, Eszközsor, Teknőc, Gomb, Eszközgomb, Főablak, Médialejátszó, Web

Akkor fut, ha a felhasználó az egérmutatót úgy mozgatja  (anélkül, hogy a bal gombját lenyomná) , hogy az rámegy a képernyő egyik objektumára. Ha ennek az objektumnak van haEgérBelép eseménye, vagy örökli azt, akkor az ideiglenes fogadója az adott objektum lesz.

haEgérKilép Lap, Panel, Csúszka, Szövegdoboz, Eszközsor, Teknőc, Gomb, Eszközgomb, Főablak, Médialejátszó, Web

Akkor fut, ha a felhasználó az egérmutatót úgy mozgatja ( anélkül, hogy lenyomná bármelyik gombját ), hogy az elhagyja azt az objektumot a képernyőn, amire korábban rálépett. Ha az objektumnak van haEgérKilép eseménye, vagy örökli azt, akkor az úgy fut, hogy az ideiglenes fogadójává az adott objektum válik.

haEgérMozog Lap, Panel, Csúszka, Szövegdoboz, Eszközsor, Teknőc, Médialejátszó

Ismételten lefut, ha a felhasználó az egérmutatót egy objektum fölött mozgatja ( anélkül, hogy lenyomná bármelyik gombot). Ha az objektumnak van haEgérMozog eseménye, vagy örökli azt, akkor az úgy fut újra és újra, hogy az ideiglenes fogadója az adott objektum addig, amíg az egér meg nem áll, vagy el nem hagyja az objektumot.

haElenged Gomb, Eszközgomb

Akkor fut, amikor a felhasználó felenged egy előzőleg lenyomott kapcsológombot vagy eszközgombot. Amíg az esemény fut, az ideiglenes fogadó az adott gomb.

haelkezd web

Akkor fut le, amikor elkezdődik egy weboldal betöltése a böngészőbe.

hahamis U-lista
(hah)

Futtatja a bemeneti listában található utasításokat, ha egy, a hahamis előtt futtatott teszt parancs hamis értéket adott. Ha a kimenet igaz volt, a hahamis parancsnak nincs hatása.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? eljárás faktoriális :n
> teszt :n < 2
> haigaz [eredmény 1]
> hahamis [eredmény :n * faktoriális :n - 1]
> vége
? mutat faktoriális 3
6
? mutat faktoriális 4
24

haigaz U-lista
(haigaz)

Futtatja a bemeneti listában található utasításokat, ha egy, a haigaz előtt futtatott teszt parancs ugyanabban az eljárásban igaz értéket adott. Ha a kimenet hamis volt, a haigaz parancsnak nincs hatása.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? eljárás faktoriális :n
> teszt :n < 2
> haigaz [eredmény 1]
> hahamis [eredmény :n * faktoriális :n - 1]
> vége
? mutat faktoriális 3
6
? mutat faktoriális 4
24

haJobbFel Lap, Panel, Csúszka, Szövegdoboz, Eszközsor, Teknőc, Médialejátszó

Akkor fut le, amikor a felhasználó elengedi a lenyomott jobb egérgombot. Ha az objektumnak van haJobbFel eseménye, vagy örökli azt, akkor az úgy fut, hogy az ideiglenes fogadója az adott objektum lesz.

haJobbLe Lap, Panel, Csúszka, Szövegdoboz, Eszközsor, Teknőc, Médialejátszó

Akkor fut le, amikor a felhasználó lenyomja a jobb egérgombot egy objektumon. Ha az objektumnak van haJobbLe eseménye, vagy örökli azt, akkor az úgy fut, hogy az ideiglenes fogadója az adott objektum.

hajoygomb1fel tetszőleges objektum, amely irányítható joystick-kel

Ugyanaz mint fent, amikor egy joystick első négy gombjából valamelyiket elengeded.

hajoygomb1le tetszőleges objektum, amely irányítható joystick-kel

Akkor fut, ha a joystick objektum első gombját lenyomod. Az esemény úgy fut, hogy az ideiglenes fogadója az objektum vezéreltobjektum-ja. Ugyanez igaz mind a négy gombra.

hajoymozgás tetszőleges objektum, amely irányítható joystick-kel

Akkor fut, amikor bármelyik joystick jelenlegi x, y vagy z értéke megváltozik.

haKlikk Lap, Panel, Csúszka, Szövegdoboz, Eszközgomb, Eszközsor, Teknőc, Médialejátszó

Akkor fut, amikor a felhasználó rákattint az objektumra, azaz lenyomja és elengedi a bal egérgombot az objektum fölött. Ha az objektumnak van haKlikk eseménye, vagy örökli azt, akkor az ideiglenes fogadója a kattintott objektum lesz.

hakész web

Akkor fut le, amikor befejeződik egy weboldal letöltése a böngészőben .

haKözépFel Lap, Panel, Csúszka, Szövegdoboz, Eszközsor, Teknőc, Médialejátszó

Akkor fut le, ha a felhasználó lenyomja a középső egérgombot egy objektum fölött, azután elengedi azt bárhol máshol. Ha az objektumnak van haKözépFel eseménye, vagy örökli azt, akkor az úgy fut, hogy az ideiglenes fogadója az adott objektum.

haKözépLe Lap, Panel, Csúszka, Szövegdoboz, Eszközsor, Teknőc, Médialejátszó

Akkor fut, ha a felhasználó megnyomja a középső egérgombot egy objektum fölött. Ha az objektumnak van haKözépLe eseménye, vagy örökli azt, akkor az úgy fut, hogy az ideiglenes fogadója az adott objektum.

hakülönben logikai U-lista1 U-lista2
(hak)

Ha az első bemenet igaz, akkor az első bemenetként megadott utasításlista fut le. Ha az első bemenet hamis, akkor az U-lista2 utasításait hajtja végre a program.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? eljárás faktoriális :n
> eredmény hakülönben :n < 2
> [1]
> [:n * faktoriális :n - 1]
> vége
? mutat faktoriális 3
6
? mutat faktoriális 4
24

haLenyom Gomb, Eszközgomb

Akkor fut le, amikor a felhasználó megnyom egy bármilyen típusú gombot úgy, hogy a bal egérgombot lenyomja fölötte. Ha a gombnak van haLenyom eseménye, vagy örökli azt, akkor az esemény futásakor a gomb az ideiglenes fogadó.

haLétreJön minden osztály

Amikor a felhasználó létrehoz egy új példányt az új vagy az újobjektum használatával, akkor az összes haLétreJön esemény, a szülő objektumé és annak minden elődjéé lefut. Az így megtalált haLétrejön események föntről lefelé irányuló sorrendben futnak le a fő osztálytól az objektum szülőjéig.

Jegyezd meg, hogy ez nem egy általános stratégia. Az Imagine-ben általában csak az öröklésben talált első esemény fut le.

hamis

A hamis vagy nem logikai értéket képviseli.

Próbáld ki az alábbi utasítást:

? mutat (6 = 2 + 3)
hamis

hanghullám fájl
(hanghullám fájl1 fájl2 .... )
hanghullám [fájl1 fájl2 ....]
(hangh)

Az utasítás lejátszik minden WAV fájlokban kódolt dallamot. Ha csak egy bemenete van, akkor elkezdi lejátszani a dallamot, és azonnal elkezdi végrehajtani a következő utasításokat is. Ha az Imagine talál egy újabb hanghullám-utasítást, és le kell játszania annak bemenetét miközben az első dallam még mindig fut, akkor az elsőt megszakítja és a másodikat kezdi el lejátszani.

Ha először be akarod fejezni az első dallam lejátszását, és csak utána elkezdeni a másodikat, harmadikat stb., akkor lehetséges őket egy hanghullám-utasításba tenni (hanghullám "x "y "z ; ahol "x "y "z hangfájlok) formában. Ha azt szeretnéd, hogy a hanghullám parancs után következő további utasítások végrehajtása csak az utolsó dallam lejátszása után kezdődjön, akkor a parancs következő alakját használd: (hanghullám "x "y "z " ).

hangsor lista
(hangsor lista1 lista2 ....)

A számítógép lejátssza a bemeneti listában szereplő dallamot vagy dallamokat.
A bemeneti lista lehet a zenei hangjegyek betűs formája: c d e f g a b (vagy h) és még néhány szimbólum, melyeknek jelentése a következő:

• a hangjegy előtag (szám: 1, 2, 4, 8, 16, 32 vagy 64) beállítja a hangjegy hosszúságát. Például az 1c egy egész c hangot jelent, 2d egy fél d hang, 4f egy negyed f hang, stb.
• a hangjegy utótag, egy # a hangjegy után felemeli a hangot, egy b a hangjegy után leszállítja a hangot, egy . (pont) a hangjegy után megnöveli a hosszúságát 50%-kal. Például c#, 2db, 4e. stb...
• A P betű egyedül vagy egy előtaggal (1P, 2P, 4P, 8P, 16P, 32P vagy 64P) egy szünetet szúr be vagy normál, vagy az előtag által meghatározott hosszúsággal.
• A T és utána egy szám a tempót adja meg negyedek per perc egységben. Az alapérték a T120.
• Az O betű és utána egy 0 és 6 közötti egész szám az oktávot állítja be. Az alapbeállítás: O3. Ha a listában szerepel az O#, akkor ez az összes utána következő hangot felemeli egy oktávval, amikor pedig Ob szerepel, az utána következő hangokat leszállítja egy oktávval.
• Az L betű és utána egy szám (1, 2, 4, 8, 16, 32 vagy 64) beállítja az utána következő hangjegyek alaphosszúságát. Ha egy hangjegynek megvan a maga hangjegy előtagja, az alaphosszúság nem érvényesül erre a hangra. Az alapbeállítás L4.
• A v betű és utána egy egész szám 0 és 127 között a hangjegyek gyorsaságát határozza meg (azaz a mű dinamikáját, mozgékonyságát)
• Az I betű és utána egy egész szám 0 és 127 között azt a hangszert adja meg, ami a dallamot lejátssza. Az alapbeállítás: 0, akusztikus zongora. Még néhány érdekes beállítás: I19 – templomi orgona, I26 – elektromos gitár, I40 � hegedű, I73 – fuvola stb.
• Az r betű visszaállítja az L, T, I, v és O jelenlegi beállítását, és O3, I0, V127, T120, és L4 értékekre cseréli azokat.

Az L, T, O, v és I által megadott beállítások mindaddig érvényesek az utánuk következő hangsor parancsokra, amíg új értéket nem kapnak, vagy az r vissza nem állítja őket az alapértékre.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? hangsor [r O2 c d e f g a b O3 c]
? eljárás CsendesÉj
> hangsor [I19 r T70 L8 O2]
> ismétlés 2 [ hangsor [f. 16g f 4d.] ]
> hangsor [L4 O# c 8c Ob a.]
> hangsor [hb 8hb f.]
> ismétlés 2 [ hangsor [O2 G 8G 8A#. 16A 8G 8F. 16G 8F D.]]
> hangsor [O3 C 8C 8D#. 16C O2 8A A#. O3 D.]
> hangsor [O2 8A#. 16F 8D 8F. 16EB 8C T65 O1 A#. A#.]
> vége
? CsendesÉj

haPozícióvált Médialejátszó

Akkor fut le, amikor a Médialejátszó objektumban megváltozik az éppen megnyitott médiafájl pozíciója a következő parancsok hatására: visszalép, visszateker, lépés és pozíció!. Amíg ez az esemény fut, az ideiglenes fogadó a Médialejátszó objektum lesz.

hatöröl Lap, Panel

Akkor fut, ha a felhasználó létrehoz vagy letöröl egy lapot vagy panelt.

haVonszol Lap, Panel, Csúszka, Szövegdoboz, Eszközsor, Teknőc, Médialejátszó

Akkor fut, amikor a felhasználó az objektum fölé mozgatja az egérmutatót úgy, hogy a bal egérgomb le van nyomva. Ha a felhasználó a gombot az objektum fölött nyomja meg, akkor gombfelengedésig fog ismételten futni a haVonszol esemény – akkor is, ha közben az egérmutatót elhúzza az objektumról. Amíg az esemény fut, az ideiglenes fogadó az objektum lesz.

haváltozik Csúszka, Szövegdoboz

Mindaddig fut, amíg a felhasználó mozgatja a csúszka nyelvét vagy amíg egy szövegdoboz pillanatnyi tartalma változtatás alatt van. Mindkét eset azt jelenti, hogy az esemény reakciója ismételten fut, amikor csak az objektum érték tulajdonsága változik.

haváltozott Csúszka

Hasonló a haVáltozik eseményhez. Azonban ez a reakció csak egyszer fut le, amikor a felhasználó (miután egy csúszka nyelvét vonszolta) elengedi a bal egérgombot.

haza

A parancs az aktív teknőcöket visszahelyezi az eredeti pozíciójukba, amit akkor határoztunk meg, amikor a teknőcöt az új paranccsal létrehoztuk.

A parancs nem változtatja meg a teknőcök jelenlegi irányát vagy a tolluk aktuális beállítását (ezeket a következő parancssokkal módosíthatod: tollatfel, tollatle, tollradír, tollszín, minta vagy vastagság). Így ha a toll bármilyen rajzoló módban van a teknőc vonalat húz hazatérés közben is. A teknőc továbbra is látszik, ha előtte látszott (lásd látható?). A képernyő sem törlődik a parancs során.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? törölháttérkép
? előre 100
? jobbra 90
? haza

? jobbra 45
? előre 100
? jobbra 15
? előre 50
? elrejtteknőc
? haza
? mutatteknőc

haÜtközik Teknőc

Ha azt akarod, hogy az A teknőc reagáljon a B teknőccel (vagy bármelyik másikkal) való összeütközésre, a következő feltételeknek kell teljesülniük:

• Az A teknőcnek legyen egy saját (vagy örökölt) haÜtközik eseménye.
• Az A teknőc érzékeny tulajdonságának értéke legyen igaz.
• Az B teknőc érzékeny tulajdonságának értéke legyen igaz.
• Az A teknőcnek mozognia kell, másképp nem érzékeli az ütközést.
• Mindkét teknőcnek (A és B) látszania kell.

hányadik

Csak az ismétlés, ciklus, amíg és ciklusegyenként parancsokon belül használhatod. Kimenetként azt adja meg, hogy egy adott ismétlés utasítás (az épp aktuálissal együtt) hányszor futott már le.

A hányadik művelet változóként viselkedik, melynek értéke a ismétlés parancs törzsében mindig eggyel nő.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? ismétlés 20 [mutat hányadik várj 100]
? törölképernyő
? ismétlés 50 [előre hányadik jobbra 30 várj 100]

hányados szám1 szám2

Két szám hányadosát adja meg. A nullával való osztás esetén hibaüzenetet küld. Ugyanaz, mintha a következőt írnánk: szám1/szám2.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? mutat 10/2
5
? előre 100/2
? előre hányados 100 2

hátra szám
(h szám)
 

Ez a parancs az éppen aktív teknőcöket mozgatja, a megadott számú lépéssel (azaz pixellel), az aktuális irányukkal ellentétesen. Az előre parancshoz hasonlóan a (beállított színű, vastagságú és mintájú) vonal rajzolását, elhagyását és törlését a tollatle, tollatfel, tollradír parancsokkal állíthatjuk be.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? hátra 50

? tollszín! 12
? hátra 100

? hátra -40
? tollszín! 6
? ismétlés 4 [hátra 50 ]

háttérkép
(hkép)

A lap vagy panel hátterével egy képsorként tér vissza, mely mindössze egy képkockát tartalmaz egy fázis-elemmel. Ez a teljes hátteret jelenti, ezért mérete mindig megegyezik a lap vagy panel méretével.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? törölképernyő
? t1'alak! p1'háttérkép

háttérszín! szám
(hsz!)

A bemenetben megadott színre állítja a grafikus képernyő háttérszínét (számkód alapján). Törli a teljes grafikus képernyőt és befedi a megadott színnel, így a képernyő tartalma elvész. Azonban a teknőcök állapota nem változik, mindegyikük a helyén marad, továbbra is látszanak, vagy nem látszanak, mint azelőtt.

Nézd meg a törölháttérkép és a törölképernyő parancsokat is!

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? háttérszín! 1

háttérszín
(hsz)

Ez a kifejezés megadja az oldal vagy panel jelenlegi háttérszínét.

Az oldal alapértelmezett háttérszíne a fehér. Ha a háttér színét szeretnéd beállítani, akkor nézz utána a háttérszín! utasításnak!

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? mutat háttérszín
fehér
? háttérszín! "vörös
? mutat háttérszín
vörös

idő

A kimenete a pontos idő egy négy számból álló lista formájában [óra perc másodperc, századmásodperc] – a számítógépen beállított óra szerint.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? mutat idő
[21 51 23 280]
? mutat idő
[21 51 37 655]
? mutat idő
[21 51 55 937]

igaz

Az "igaz" logikai értéket jelképezi.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? mutat (6 = 2 + 3)
hamis
? mutat 9 > 3
igaz

Ikonsor

Az Ikonsor olyan gombokat tartalmaz, amelyekkel a projekteket tudod megnyitni, elmenteni, a bemutató projekteket, a Projektböngésző ablakot tudod megnyitni és bezárni, új teknőcöket, paneleket, gombokat, szövegdobozokat, multimédiás eszközöket, csúszkákat, webböngészőket és weblinkeket hozhatsz létre, elrejtheted és megmutathatod a Festőeszköztárat valamint a folyamatokat vezérelhetsz. Az ikonsor többi része a lapokkal foglalkozik – rajta van az Új Lap gomb és egy-egy ikon a projekt minden egyes lapjához. Ezek közül az egyik mindig ki lesz jelölve – az, amelyik az aktív lapot jelöli.

Az Ikonsor minden gombja és eszközgombja (kivéve azt az ikont, amelyik az aktív lapot jelöli) szürke. Csak akkor lesznek színesek és aktívak, ha az egérkurzort föléjük mozgatod.

irány! szám

Minden aktív teknőcöt elforgat úgy, hogy iránya megegyezzen a megadott szöggel (ez független lesz az aktuális irányától). Az irányt fokokban mérjük az óramutató járása szerint, északi irányból, azaz az irány 0 parancs az északi felé fordítja az aktív teknőcöket, az irány 90 kelet felé, stb. Az első aktív teknőc irányát az irány művelettel állapíthatod meg.

kép

Az Imagine egyik érvényes adattípusa. Ez képsorok üres, vagy nem üres sorozata, melyeknek mindegyike több képkockát tartalmazhat. A képek LGF fájlokban (vagy a régebbi SuperLogo LGW fájlokban) vannak tárolva, és projektekben használjuk őket. Képet bármelyik teknőchöz illeszthetünk alakként.

képsor? bármi

A kifejezés kimeneti értéke igaz, ha a bármi bemenet egy kép volt.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? globálisváltozó "alakom betöltképsor "|Animacio\Bringas.lgf|
? mutat képsor? :alakom
igaz

kér [teknőcök] [parancsok]

Ha a kér második bemenete a végrehajtandó utasítások listája, akkor a kér egy parancs. Ha a második bemenet egy olyan lista, ami egy értéket előállító kifejezést tartalmaz, akkor a kér művelet.

Ha a kér parancs, akkor az első bemenetben megnevezett teknőcök végrehajtják a második bemenetben leírt utasításokat. Itt a megnevezett teknőcök ideiglenesen aktívvá válnak, és egyszerre hajtják végre az utasításokat. Amikor a kér utasítás befejeződött, az eredetileg aktív teknőcök lesznek újra aktívak.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? új "teknőc [név majom poz [10 10] irány 90]
? aktív mindenteknőc
? mutatteknőc
? kér "majom [előre 50]
? kér [t1 majom] [előre 100]
? kér "majom [balra 90 előre 50]

kéregyenként teknőcök U-lista
(kéregy)

A kér és egyenként utasításokat egyesíti. Tehát a következő két parancsnak pontosan megegyezik a jelentése: kéregyenként teknőcök lista és a kér teknőcök [egyenként lista].

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? törölobjektum mindenteknőc
? új "teknőc [név első poz [-100 100]]
? új "teknőc [név második poz [100 100]]
? új "teknőc [név harmadik poz [100 50]]
? új "teknőc [név negyedik poz [-100 50]]
? kéregyenként [első negyedik] [ismétlés 6 [előre 50 jobbra 60] várj 1000]
? kéregyenként [második harmadik] [ismétlés 5 [előre 70 jobbra 72] várj 1000]

késleltet! képsor szám

Az első bemenetben megnevezett kép mindegyik képrészének mindegyik képkockájára a második bemenetben megadott számot állítja be késleltetési értéknek. Kimenete az így megváltoztatott kép. A bemenetként megadott számnak egésznek kell lennie, ami 0, vagy annál nagyobb. Az 1000 késleltetési érték 1 másodpercnek felel meg. Ha a különböző képelemeknek különböző késleltetési értéket akarsz megfeleltetni, használd a LogoMotion szerkesztőt.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? globálisváltozó "bogárka betöltképsor "Forgo_alakok\\Bogi5
? mutat késleltet :bogárka
100
? alak! rajzfilmbe :bogárka
? alak! rajzfilmbe késleltet! :bogárka 150

készenlétijel

Megadja a Főablak jelenlegi készenléti jelét. Az alapértéke egy kérdőjel és utána egy szóköz: ? . A készenléti jelet a készenlétijel! paranccsal lehet beállítani.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? mutat készenlétijel
?
? készenlétijel! "+
+ mutat készenlétijel
+
? készenlétijel! "?\ 

kör szám

Az aktív teknőc a megadott átmérővel rajzol egy kört. Megadhatod a toll színét (tollszín!) és a toll vastagságát (tollvastagság!) is.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? törölképernyő
? kör 50
? tollszín! 3 tollvastagság! 3
? kör 100
? kör 150
? kör 200

körkörösablak
(körablak)

Beállítja minden aktív teknőcnél azt a tartományt (tartomány tulajdonság), amelyikben rajzolhat, szöveget írhat ki a címke utasítással, kitölthet, stb., és beállítja a láthatósági tartományt (láthatótartomány tulajdonság) is, amelyben a teknőc látható.

Ha a parancsnak nincs bemenete, és ennek a bizonyos teknőcnek még nem volt beállítva tartomány, akkor a parancs a látható területet adja a teknőcnek helyéül.

Ha a bemenet egy téglalap, a parancs beállítja a tartomány és a láthatótartomány tulajdonságokat.

Ha a bemenet egy üres lista [], a parancs visszaállítja az előző beállításokat, és a tartomány és láthatótartomány tulajdonságok értéke ismét az egész rajzterület lesz.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? tartománystílus! "nézőablak
? tartománystílus! "körkörösablak

Mozgasd a teknőcöt! Látod a különbséget?

különbség szám1 szám2

A két szám különbségét adja meg.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? előre különbség 50 10
? mutat különbség 100 10
90

lassít! képsor szám

Az első bemenetben megnevezett kép mindegyik képrészének mindegyik képkockájára a második bemenetben megadott számot állítja be késleltetési értéknek. Kimenete az így megváltoztatott kép. A bemenetként megadott számnak egésznek kell lennie, ami 0, vagy annál nagyobb. Az 1000 késleltetési érték 1 másodpercnek felel meg. Ha a különböző képelemeknek különböző késleltetési értéket akarsz megfeleltetni, használd a LogoMotion szerkesztőt.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? globálisváltozó "újkutya betöltképsor "dog
? mutat késleltet :újkutya
100
? alak! rajzfilmbe :újkutya
? alak! rajzfilmbe lassít! :újkutya 150

lejátszikfájl multimédia-fájl
(lejátszfájl)

A paranccsal lejátszhatsz olyan multimédia-fájlt, melynek típusa szerepel az elfogadott multimédia fájlok között. Ha a lejátszikfájl parancsot parancssori folyamatban használod, az Imagine leállítja az utána következő összes utasítás futását addig, amíg a teljes bementi fájlt lejátssza, és csak aztán folytatja a következő utasításokkal.

Ha azt szeretnéd, hogy a lejátszás elindulása után az Imagine rögvest kezdje el a következő parancsok futtatását, a következő formát használd:
? indít [lejátszikfájl "fájl]

lenyomat

Minden aktív teknőc rábélyegzi a formáját (a pillanatnyi képkockát) a grafikus képernyőre. A parancs kiadásával a képkocka a grafikus képernyő tartalmának részévé válik.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? tollatfel
? mutatteknőc
? ismétlés 24 [előre 45 lenyomat jobbra 165]
? jobbra 90 előre 110

LGF fájl

Az alapértelmezett LogoMotion képfájlformátum. Az LGF fájlok egy vagy több (tömörített) képet tartalmaznak.

LGW fájl

A ComeniusLogo (az Imagine elődje) használta ezt a fájltípust képek tárolására. Az LGW fájlokat az Imagine továbbra is felismeri és elfogadja, az Imagine által létrehozott képek azonban LGF fájlformátumot kapnak.

lista bemenet1 bemenet2
lista (bemenet1 bemenet2 bemenet3)

Kimenete egy lista, melynek elemei a bemenetek. A bemenetek lehetnek szavak, listák, képek. Figyeld meg a különbséget a lista és a mondat között.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? mutat lista "Teás "Kanna
[Teás Kanna]
? mutat lista "A [B C]
[A [B C]]
? mutat lista ( 1 2 3 4)
[1 2 3 4]
? mutat ( lista "kék "vörös "fekete )
[kék vörös fekete]
? mutat lista "egy [kettő három]
[egy [kettő három]]
? mutat lista [egy] [kettő három]
[[egy] [kettő három]]

lista? bemenet

Ha a bemenet egy lista, a kimenet igaz. Egyébként a kimenet hamis.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? mutat lista? [A B C]
igaz
? mutat lista? "Róbert
hamis
? mutat lista? 2+3
hamis
? mutat lista? első [A B]
hamis
? mutat lista? első [[A B][C D]]
igaz

lokálisváltozó szó
(lokvál)

Létrehoz egy vagy több változót megadott néven, amely helyi változó lesz a parancsot használó folyamatban, eljárásban. Ha több nevet vagy nevek listáját adsz meg, egyetlen lépésben több helyi változó jön létre. A lokálisváltozó parancs bárhol lehet az eljárásban, mielőtt a globálisváltozó vagy a név paranccsal értéket adunk neki. Jegyezd meg, hogy a lokálisváltozó nem ad a változónak értéket.

látható?

A művelet kimenete igaz, ha az első aktív teknőc jelenleg látszik a helyén. Különben a kimenete hamis. (Ez összefügg a teknőc látható tulajdonságával).

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? mutatteknőc
? mutat látható?
igaz
? elrejtteknőc
? mutat látható?
hamis

ment fájl
ment fájl [obj1 obj2 ..]

Ha a parancsnak egy bemenete van, akkor ez a művelet az Imagine memória teljes tartalmát (azaz az összes felhasználó által létrehozott objektumot és azok eljárásait, eseményeit, stb.) elmenti a bemenet által megadott Imagine projekt fájlba. Ha a parancsnak két bemenete van, akkor csak a második bemeneten szereplő listában felsorolt objektumokat menti. Az objektumok mellett itt felsorolhatod globális változók neveit – a nevek kettősponttal kezdődjenek! Például ment "fájl22 [panel1 szöveg22 :x :y :z].

mentháttérkép fájl
(menthkép)

Ez ugyanaz mint a mentképsor fájl háttérkép egy kis különbséggel: ha a fájlnévben nem adtunk meg kiterjesztést, a mentháttérkép BMP kiterjesztést ad neki LGF helyett.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? mentháttérkép "firka
? törölképernyő
? betöltháttérkép "firka.bmp

mentképsor fájl [képsor ...]

Menti az összes megadott képet egy LGF fájlba. Ha közülük például a harmadikat szeretnéd visszatölteni valamelyik projektben, használd a betöltképsor "fájl:3 parancsot.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? t1'alak! "Forgo_alakok\\Bogi3
? mentképsor "bogárka t1'alak
? t1'alak! :bogárka

minden N U-lista

A lista utasításokat tartalmaz. Ez a művelet elindít egy új, független folyamatot, amelyik minden N ezredmásodpercben futtatja a listában megadott utasítássort.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? törölmunka
? minden 500 [előre 1]
? stopmind

mindenteknőc

A művelet az összes lapon vagy panelen létező teknőc listájával tér vissza. Ne tévesszük össze ezt a parancsot a who paranccsal, mely az összes éppen aktív teknőc listáját készíti el. Abban természetesen nem szerepelnek a létező, de éppen nem aktív teknőcök.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? mutat mindenteknőc
[t1]
? új "Teknőc [név Feró poz [10 10]]
? mutat mindenteknőc
[t1 Feró]

? törölobjektum mindenteknőc 
? mutat mindenteknőc
[]
? mutat kiaktív
[]

? új "Teknőc [név Jani poz [100 40] irány 90]
? új "Teknőc [név Józsi poz [-100 40] irány 270]
? mutat mindenteknőc
[Jani Józsi]
? előre 100
? aktív mindenteknőc
? mutat kiaktív
[ Jani Józsi]
? egyenként [kiír poz]
100 40
-100 40

? eljárás négyzet :oldal
> ismétlés 4 [előre :oldal jobbra 90]
> vége
? mutatteknőc
? négyzet 60
? elrejtteknőc
? kér elsőnélküli mindenteknőc [jobbra 20 négyzet 40]

mondat bemenet1 bemenet2
(mondat bemenet1 bemenet2 bemenet3)
(mo)

Kimenete egy lista, melyet a következő módon alkot: ha minden bemenet lista, azok elemeit egyetlen listába teszi. Ha valamelyik bemenet szó, akkor azt elemként illeszti be az eredménylistába.

Figyeld meg a különbséget a mondat és a lista parancs között. Nézd meg a különbséget a mutat és a kiír parancs között is akkor, ha mindkettőt listára alkalmazod.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? mutat mondat "Józsi "Pali
[Józsi Pali]
? mutat ( mondat "kék "vörös "fekete)
[kék vörös fekete]
? mutat mondat "egy [kettő három]
[egy kettő három]
? mutat mondat [kettő három] "egy
[kettő három egy]
? mutat mondat [A B C] [D E]
[A B C D E]

mondd szöveg

Ha van a gépeden telepítve beszédmodul, ez a parancs kimondatja a bementben szereplő szöveget, a beállított hangot használva. Választhatsz másik hangot a főmenüből a Beállítások/Beszédhang beállítása parancs kiválasztásával, a megjelenő Válaszd ki a megfelelő hangot... párbeszédablakból.

Próbáld ki az alábbi utasítást:

? mondd [Szia! Én vagyok a számítógép.]

mutat bármi
(mutat)

Kiír minden bemenetet a szöveges képernyőre vagy a kimeneti fájlba. Ha több bemenet van, akkor szóközökkel választja el őket. A mutat utána a kurzort a következő sor elejére viszi. A mutat "technikai" kiírást használ, azaz változatlan formában ír ki minden zárójelet. Nézd meg a kiír és kiírérték parancsokat is!

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? mutat "Imagine
Imagine
? kiír [egy kettő]
[egy kettő]
? kiír [EGY [KETTŐ HÁROM] [NÉGY]]
[EGY [KETTŐ HÁROM] [NÉGY]]

? mutat mindenteknőc
[t1]
? mutat poz
[0 0]

mutatgombsor
(mutatgs, mg)

Előhozza a Gombsor ablakot a képernyőn. A Gombsor gombjainak beállításai nem változnak azáltal, hogy eltünteted vagy előhozod a Gombsor ablakot.

mutatikonsor
(mutatis, mi)

Láthatóvá teszi a Főeszközsort a képernyőn. A Főeszközsort a rejtikonsor paranccsal rejtheted el.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? rejtikonsor
? várj 300 mutatikonsor

teknőcnév'mutatsaját

Ez ugyanaz, mint a mutatteknőc.

mutatteknőc
(mutattek)

A parancs megjeleníti az összes aktív teknőc alakját a képernyőn.

Az összes megjelenített aktív teknőc elrejtéséhez használd az elrejtteknőc parancsot. Azt, hogy az első aktív teknőc éppen megjelenített állapotban van-e, a látható? paranccsal tudhatod meg. A vonalak rajzolása sokkal lassabb, ha a teknőc (vagy teknőcök) látszanak. Ezért néha jobb, ha az összes teknőcöt eltüntetjük a képernyőről.

Az összes aktív teknőc alakjának változtatásához használd az alak! parancsot, melynek bemeneteként bármilyen képet megadhatsz.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? elrejtteknőc
? előre 10
? mutatteknőc

mégsem szó
mégsem lista

Megállítja a szó által megnevezett folyamatot. Ha a bemenő adat egy lista, minden listában levő folyamatot leállítasz vele.

nagyobb? szám1 szám2
(nagyobb? szám1 szám2 szám3)

A kimenet igaz, ha az első szám nagyobb a másodiknál. Ellenkező esetben a kimenet hamis.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? mutat nagyobb? 3 30
hamis
? mutat nagyobb? 30 3
igaz
 

nem logikai

Ha a bemenet hamis, a kimenet az igaz érték. Különben a kimenet a hamis érték. A kifejezés tehát tagadja a bemenetet.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? mutat szám? 5
igaz
? mutat nem (szám? 5)
hamis

nemrögzít

Minden vizuális primitív osztálynak van egy rögzített beállítása. Ha ennek a beállításnak az értéke egy adott objektum esetén igaz, akkor nem lehet:

• az objektum környezeti menüjét az egér jobb gombjával megnyitni;
• elhúzni az objektumot;
• átméretezni az objektumot a jobb alsó sarok Ctrl + jobb gombos egérhúzásával.

Ha egy objektumot rögzíteni szeretnél, használd a rögzít parancsot, ha fel szeretnéd oldani a rögzítést, használd a nemrögzít parancsot.

név szó

A név beállítás csak akkor használható, amikor új teknőcöt hozol létre. A bemenetben szereplő szó az új teknőc nevét határozza meg. Ha nem állítod be, akkor az Imagine automatikusan generál egy egyedi nevet az új objektumnak

Próbáld ki az alábbi utasítást:

? új "teknőc [név kutyám alak |Allatok\kutya.lgf| toll tollatfel]

név? szó

Igaz értéket ad vissza, ha a szó egy helyi vagy globális változó neve.

nézőablak

Beállítja azt a tartományt minden aktív teknőcre, amelyikben rajzolhat, szöveget írhat ki a címke utasítással, területet tölthet ki, stb., és újradefiniálja azt a tartományt is a láthatótartomány változónak, amelyikben a teknőc látható.

Ha a parancsnak nincs bemenete, és eddig nem volt beállítva tartomány ennek a bizonyos teknőcnek, akkor a parancs beállítja a tartomány és láthatótartomány tulajdonságait úgy, hogy az egész helyével legyen azonos.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? (nézőablak [0 0 100 100] )
? (nézőablak [-100 0 100 100] )
? (nézőablak [-100 -100 100 100] )
? (nézőablak [-100 100 400 400] )
? előre 95
? (nézőablak [] )
? előre 95

növel szó
(növel szó szám)

Ha a parancsnak csak egy bemenete van, akkor a parancs a szó változó értékét eggyel megnöveli. A szó változó legyen ilyenkor egy szám. Ha a parancsnak két paramétere van, egy szó és egy szám, akkor az egészet zárójelbe kell tenni, és a parancs a szó változó értékét megnöveli a számmal.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? globálisváltozó "valami 99
? növel "valami
? mutat :valami
100
? (növel "valami 3)
? mutat :valami
103

olvasjel
(oj)

Kimenete egy, a billentyűzeten begépelt karakter. Ha nem gépeltél be karaktert (azaz a billentyűzet egyetlen gombját sem nyomtad le), az olvasjel vár. A begépelt karakter nem látható a képernyőn.

Ha valamelyik kiválasztott vezérlőbillentyűt nyomod meg (nyilak, Insert, Del, Home, End, PageUp, PageDown), akkor az olvasjel kimenete jel 0 lesz, és újra használnod kell az olvasjel parancsot, hogy magát a kódot megtaláld. Hasonlítsd össze figyelmesen az olvaskód paranccsal.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? globálisváltozó "gombnyomás olvasjel

Gépeld be az "a" betűt.

? mutat :gombnyomás
a

olvaskód
(olvkód, ok)

A kimenete annak a billentyűnek a numerikus ASCII kódja, amelyet a billentyűzeten megnyomtál. Ha nem nyomtál meg billentyűt, az olvaskód vár. A begépelt karakter nem jelenik meg a képernyőn. Az olvaskód speciális értékeket ad ki az alábbi vezérlőbillentyűkre:

• 9 Tab
• 27 Esc
• 13 Enter
• 8 BackSpace
• 72 Fölfelé nyíl gomb
• 75 Balra nyíl gomb
• 77 Jobbra nyíl gomb
• 80 Lefelé nyíl gomb
• 76 A numerikus billentyűzet közepén az 5-ös
• 71 Home
• 79 End
• 73 PageUp
• 81 PageDown
• 82 Insert
• 83 Delete
• 1 Ctrl+A .
• ..
• 26 Ctrl+Z
• 59 F1 a logo! [fKeys 0] után
• ...
• 69 F11 a logo! [fKeys 0] után
• 70 F12 a logo! [fKeys 12] után

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? mutat mondat olvaskód olvaskód

Nyomj meg bármilyen billentyűt!

[98 66]
; ha a "b" és a "B" billentyűt nyomtad le egymás után.

olvaslista
(olvlista, ol)

Kiír egy listabeolvasó készenléti jelet ( : ) a szöveges képernyőre, és vár, amíg begépelsz valamit és megnyomod az Enter-t. A kimenete az lesz lista formájában, amit begépeltél.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? mutat olvaslista
: csak három szó
[csak három szó]
? mutat olvaslista
: nagyon [furcsa [szerkezet]]
[nagyon [furcsa [szerkezet]]]

olvasszó
(osz)

Az Imagine kiírja a listaolvasó készenléti jelet (:) és egy szóközt a szöveges képernyőre, aztán vár, amíg begépelsz egy szót és megnyomod az Enter-t. Az olvasszó művelet kimenete a begépelt szó lesz.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? globálisváltozó "teNeved olvasszó
: Péter
? kiír :teNeved

osztottablak
(oa)

Megosztja a Főablakot, és így megmutatja a grafikus és a szöveges képernyőt is. A grafikus képernyő tartalma és működése nem változik a parancs hatására akkor sem, ha a szöveges képernyő részben eltakarja. A szöveges képernyő pillanatnyi tartalma sem változik a osztottablak hatására � mutatja a parancssort, és az előző parancsokat is látni lehet, ha mozgatod a jobboldali csúszkát.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? írólapablak
? osztottablak

parancssori készenléti jel

A szöveges képernyőn a parancssor kezdetét egy készenléti jel, egy kérdőjel (?) jelzi. Ezután gépelheted be az utasításokat és a parancsokat. A készenlétijel! paranccsal beállíthatod a készenléti jelet.

pont

Egy lista [X Y] formában, ahol az X és Y egy számok. Minden pont egyben egy irányított szakaszt is képvisel, azaz egy vektort.

pont

Hatására minden aktív teknőc az előre beállított színnel, illetve tollvastagsággal egy pontot rajzol ki a jelenlegi pozíciójában.

Figyeld meg, hogy azok az aktív teknőcök is fognak pontot rajzolni, amelyeknek a tolla fel van emelve.

Azt is vedd észre, hogy a pont ugyanaz, mint a előre 0, ha teknőc tolla len van téve. Azonban a előre 0 nem rajzol tökéletes kört. Ezt jól lehet látni, ha a toll vastagsága 10-nél nagyobb.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? törölképernyő
? pont
? tollatfel
? előre 50
? tollvastagság! 11
? pont
? előre 50

pontszín
(psz)

Megadja az oldal, vagy panel azon pontjának színét, ahol az első aktív teknőc jelenleg elhelyezkedik.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? mutat pontszín
fehér
? háttérszín! 2
? mutat pontszín
zöld3

poz! [szám1, szám2]

Minden aktív teknőcöt a bemenetben meghatározott pontra mozgat. A poz! nem változtatja meg a teknőc irányát. Amennyiben a teknőc tolla tollatle állapotban van, a mozgás során a teknőc vonalat húz maga után. Az első aktív teknőc helyzetének megtalálásához használd a poz parancsot. Az xpozíció!, ypozíció!, xypoz!, és poz! parancsokon kívül egy aktív teknőc pozicóját az előre, hátra, törölképernyő, és haza parancsokkal is megváltoztathatjuk.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? törölképernyő
? tollatle
? balra 45
? poz! [100 100]

poz

A kimenete egy [x y] pont, mely megadja (Descartes koordinátákkal) az első aktív teknőc aktuális pozícióját. Figyeld meg, hogy a Descartes sík origója a grafikus képernyő közepén helyezkedik el. Az összes aktív teknőc jelenlegi pozícióját (Descartes stílusban, azaz egy új [X1 Y1] pont megadásával) a poz!, xpozíció!, xypoz!, vagy az ypozíció! paranccsal változtathatod meg.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? törölképernyő
? előre 100
? mutat poz
[0 100]
? jobbra 90
? előre 100
? mutat poz
[100 100]

pozíció szám

Azt adja meg, hogy a médialejátszó ablakban a média fájlnak melyik képkockája látható jelenleg.

rajzlapablak
(ra)

A teljes FőAblakot (az eszköztárai alatt - ha látszanak) átállítja grafikus képernyőre. A szöveges képernyő nem látszik, de aktív lesz. Azaz az Imagine minden parancsot végrehajt (és megjegyez) amit a billentyűzetről gépelsz be.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? írólapablak
? rajzlapablak

rajzlista

Ez a lista egy egyszerű teknőcrajzot határoz meg:
A rajzlista a következő elemekből állhat:

• a toll és a színezés beállításai: tollszín!, tollvastagság!, töltőszín!, tollminta! és töltőminta!.
• a toll tf és tl állapotai
• előre és hátra mozgatás
• jobbra és balra forgatások.
• az ismétlés vezérlő szerkezet
• Pontok, ellipszisek és körök: kör szám, töltöttkör szám, ellipszis [szám1 szám2] vagy ellipszis [szám1 számr2 a1 a2], töltöttellipszis [szám1 szám2] vagy töltöttellipszis [szám1 számr2 a1 a2], pontméret szám.

rejtgombsor
(rejtgs)

Eltünteti a képernyőről a Gombsort. Ezt a gombokhoz rendelt tevékenységektől függetlenül teszi - a gombdefiníciók nem változnak a gombsor eltüntetésével, vagy felfedésével.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? mutatgombsor
? rejtgombsor

rejtikonsor
(rejtis)

Elrejti a Fő eszköztárat. Amikor a Fő eszköztár rejtett, a grafikai képernyő nagyobb lehet.

Ha újra meg akarod jeleníteni a Főeszköztárat, használd a mutatikonsor parancsot.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? rejtikonsor
? várj 300 mutatikonsor

RGB színkód

Egy [R G B] alakú, három darab 0 és 255 közötti egészből álló lista, mely egy színt jelöl a True Colour palettáról. A [R G B] színek megjelenítésének módja függ a számítógéped grafikus kártyájától, és a Windows jelenlegi beállításaitól.

rögzített

Az alapértéke hamis. Megadja, hogy az egész főablak és annak minden objektuma (azaz minden) rögzített-e, vagy sem.

rögzítés

Minden vizuális primitív osztálynak van egy rögzített tulajdonsága. Ha ennek a tulajdonságnak az értéke egy bizonyos objektumnál igaz (akár közvetlenül az objektumban, vagy a sajáthely-ben vagy a sajáthely'sajáthely-ben...stb.), akkor nem lehet:

• Megnyitni az objektum menüjét jobb egérgomb kattintással
• Vonszolni az objektumot.
• Átméretezni a Ctrl + jobb alsó sarok vonszolása a jobb egérgombbal módszerrel.

Ha igazra állítod ezt a tulajdonságot egy objektumnál, akkor az objektum maga, és minden rajta létező objektum (és a rajtuk létező objektumok is) rögzítettek lesznek - amíg ki nem oldod őket (nemrögzít). Ez a lehetőség akkor hasznos, ha készítesz egy projektet, és meg akarod védeni az olyan felhasználókkal szemben, akik át akarják rendezni, ahelyett, hogy használnák azt.

sajáthely
(sajhely)

A jelenlegi fogadó helyét jelöli.

sajátobjektumnév? szó
(sajobjnév? szó)

A kimenet értéke igaz, ha a fogadó maga tartalmazza a bemenet által megnevezett objektum változót.

sajátszó szó definíció-lista
(sajszó szó definíció-lista)

A parancs egy eljárást definiál a jelenlegi fogadó részére, aminek a neve az első bemenet tartalma, szövege pedig a második bemenetben megadott parancslista. Így egy felhasználó által definiált eljárás jön létre. Ha azonban a jelenlegi fogadónak már létezik ugyanolyan néven saját vagy közös változója, akkor hibát fog jelezni, és az eljárás nem jön létre.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? sajátszó "négyzet [[a][ismétlés 4 [előre :a jobbra 90]]]
? négyzet 50
? négyzet 100

sajátszó? szó
(sajszó? szó )

A kimenet értéke igaz, ha a bemeneti szó megfelel egy a felhasználó által definiált eljárás nevének, amely a jelenlegi fogadóhoz tartozik, vagy az örökölte.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? sajátszó "négyzet [[a][ismétlés 4 [előre :a jobbra 90]]]
? mutat t1'sajátszó? "négyzet
igaz

stopmind

Az összes jelenleg futatott eljárást felfüggeszti.

stopper
stopper szó

Ha nincs bemenet, a nulladik időmérő jelenlegi állapotát adja vissza. Az időmérő pillanatnyi állapota az a szám, amely azt jelzi, hogy mennyi ezredmásodperc telt el attól a pillanattól kezdve, hogy az időzítő létrejött, vagy újraindítottuk a nullázstopper segítségével. Az alap nulladik időzítő abban a pillanatban jön létre, és indul el, amikor elindítod az Imagine-t. Újraindíthatod ezt (vagy bármely másik időzítőt) a nullázstopper paranccsal. Ha a parancsnak van egy bemenete, és a megadott névvel már létezik egy időzítő, az időzítő jelenlegi állapota a kimenet. Ha még nem létezik ilyen nevű időzítő, a stopper parancs létrehozza új időzítőként, és 0-ról elindítja.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? mutat stopper
51031
? nullázstopper
? mutat stopper
1594

stopsaját

Csak egy folyamat definíciójában használható. Azonnal megállítja a folyamatot, amelyikben benne van.

? örökké [előre 2 ha ypozíció > 100 [stopsaját]]
? ismétlés 1000 [előre 2 ha ypozíció > 100 [stopsaját]]

szorzat szám1 szám2
(szorzat szám1 szám2 szám3 ...)

A kimenete a két bemenet szorzata. Kettőnél több (vagy kevesebb) bemenetnél az egész utasítást zárójelek közé kell tenni.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? mutat szorzat 2 30
60
? előre szorzat 10 10
? mutat (szorzat 2 10 10)
200

szám

Ez a következő lehet:

• Egy nem üres számjegysorozat. Ez kezdődhet egy plusz + vagy mínusz - jellel. Tartalmazhat még egy tizedes pontot, vagy akármilyen decimális elválasztót, amit a Windows Vezérlőpultján beállítunk.
  A számokat tudományos jelöléssel is meg lehet adni, ahol a kitevő 4932-re korlátozott. A következők példák helyes számokra:
  
  ? mutat 100000/0.00007
  1.42857E9
  ? mutat -9999999 * 5.5E555
  -5.5E562
  
• A tetszőleges szó, amely a környezetének megfelelően egy véletlen számot képvisel. Ha például azt mondod, hogy előre tetszőleges, akkor tetszőleges egy szám 1 és 100 között. Ha azt mondod jel tetszőleges, akkor a tetszőleges egy szám 0 és 255 között.
  

szám? bemenet

Igaz értéket ad vissza, ha a bemenet egy szám, azaz egy numerikus szó. Különben a kimenet hamis.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? mutat szám? 6
igaz
? mutat szám? "6
igaz
? mutat szám? 1+1
igaz
? mutat szám? első [6 8]
igaz

szín

A színt az alábbi módon adhatod meg:

• Egy egész szám 0 és 15 között, mely a 16-színű paletta egyik színét jelöli, ahogy azt a kép felső sorában látod.
• Egy RGB szín, pl.: [128 128 0].
• A tetszőleges szóval egy véletlen színt adhatunk meg

Figyeld meg, hogy az ImagineSzínek eljárás bemenet nélkül megadja az összes Imagine alapszín nevének listáját A RGBbe művelet egy adott szín RGB kódját adja eredményül.

szó bemenet1 bemenet2
(szó bemenet1 bemenet2 bemenet3)

Kimenete egy szó, amely az összes bemenet összefűzésével alakul ki. A bemenetek lehetnek üres szavak is.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? mutat szó "Imag "ine
"Imagine
? mutat ( szó "Im "agi "ne)
"Imagine

szó? bemenet

A kimenet értéke igaz, ha a változó szó típusú, azaz betűkből vagy számokból áll. Különben hamis értéket ad vissza.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? mutat szó? "Imagine
igaz
? mutat szó? 3
igaz
? mutat szó? "3
igaz
? mutat szó? [ANDREA IVÁN PÉTER]
hamis

takart

Kimenete azoknak a teknőcöknek a listája, amelyek jelenleg takarásban vannak az első aktív teknőccel. A takarás vizsgálata a takarásmód változó jelenlegi értéke szerint történik.

takar? teknőc
takar? teknőc1 teknőc2

A kimenet értéke igaz, ha a első aktív teknőc takarja a bemenetben megnevezett teknőcöt. Ha a bemenet teknőcök listája, akkor a művelet akkor ad igaz értéket, ha az első aktív teknőc a listában szereplő teknőcök közül legalább egyet takar. Különben a művelet kimenete hamis. A takarás vizsgálata a takarásmód változó jelenlegi beállítása szerint történik.

teknőc alak

Egy kép, rajzlista, vagy rajzlisták listája, melyet beállítunk, hogy a teknőc grafikai leírása (megjelenítése) legyen.

teknőc

Az Imagine legalapvetőbb objektuma. A teknőcök az Imagine különleges szereplői - grafikai kurzorok, melyek lapokon, panelokon élnek. Nagyon sok Imagine eljárás dolgozik teknőcökkel - mozgatják őket a helyükön belül és így a tolluk rajzol valamit. Más eljárások a teknőcök beállításait, tulajdonságait változtatják (a pozíciójukat, tollszínüket, alakjukat, stb.) Az ilyen tevékenységeket teknőcgeometriának hívjuk. Egy vagy több teknőc is élhet egy lapon, vagy panelon. A saját lapján belül minden teknőcnek megvan a saját neve. Ezeket a neveket arra használjuk, hogy megszólítsuk őket, például t3'előre 40.

teljesképernyő
(teljképernyő)

Átméretezi a grafikus és a szöveges képernyőt úgy, hogy az egész képernyőt fedjék. Azaz, sem a címsor sem a főmenü nem lesz látható. Az eredeti maximum méretet a maxméret begépelésével állíthatod vissza. A grafikus képernyő átméretezésének egy másik módja, hogy kiválasztod a Nézet/Teljes képernyő parancsot a főmenüben.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? teljesképernyő
? maxméret

toll minta

Hét különböző minta érhető el a toll és a háttérvonalhoz, nevezetesen 0-tól 6-ig. Az alapbeállítás 0. Ezt a tollminta! paranccsal állíthatod be, vagy újra. Jegyezd meg, hogy a 0-tól különböző mintázatok csak akkor hatékonyak, ha a teknőc tollának vastagsága 1. Jegyezd meg azt is, hogy a 6-os minta egy üres vonalat jelöl.

toll vastagság

Tetszőleges pozitív egész (a 0-nál kisebb számokat automatikusan 1-re növeli). Ha a toll vastagsága nagyobb, mint 5, a vonalak lekerekítetten végződnek.

toll tollállapot

A teknőc tollának állapotát adja meg. A tollatfel, tollatle, tollradír vagy tollváltó szavak egyikét kell megadni. Az alapértéke tollatle (a toll letéve).

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? mutat toll
tollatle
? előre 100
? toll! "tollatfel
? előre 100
? mutat toll

tollatfel
(tf)

Ezzel a paranccsal minden aktív teknőc tollát felemelhetjük a papírról. A parancs kiadása után az aktív teknőcök nem húznak vonalat, amikor a grafikus képernyőn haladnak. Az aktív teknőc tollának aktuális állapotát a tollatle és tollradír parancsokkal változtathatjuk meg.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? előre 30
? tollatfel
? előre 30

tollatle
(tl)

A parancs segítségével letehetjük minden aktív teknőc tollát a papírra. A parancs kiadása után minden aktív teknőc (a beállított vastagság, szín és minta értékeknek megfelelő) vonalat fog rajzolni, ahogy a grafikus képernyőn halad. Az aktív teknőc tollának viselkedését a tollatfel és a tollradír parancsokkal változtathatod meg.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? tollatle
? előre 50
? tollatfel
? előre 50
? tollatle
? előre 50

tollminta! szám
(tm!)

A bemenet 0, 1, 2, 3, vagy 4 lehet. A paranccsal az összes aktív teknőc által (tollatle állapotban) rajzolt vonalak mintáját állíthatod be .

• 0 - ________________
• 1 - - - - - - - - - - - - - - - -
• 2 - . . . . . . . . . . . . . . .
• 3 - - . - . - . - . - . - . - . -
• 4 - - . . - . . - . . - . . - . .

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? tollminta! 2
? tollatle
? előre 50
? törölképernyő
? tollvastagság! 1
? tollminta! 2
? ismétlés 4 [előre 150 jobbra 90]

tollminta toll-minta

A toll mintázatát adja meg. Az alap beállítás 0, azaz egy normál egyenes vonal.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? mutat tollminta
0
?előre 30
? tollminta! "1
? előre 30
? mutat tollminta
1
? tollminta! "4
? előre 30
? mutat tollminta
4

tollradír
(trd)

Mindegyik aktív teknőc tollának állapotát megváltoztatja úgy, hogy ha azok a lapon mozognak, minden pontot kitörölnek, amin átmennek. Egy pont törlése azt jelenti, hogy háttérszínű lesz.
Az aktív teknőc tollállapotának megváltoztatására használd a tollatfel, tollatle parancsokat. A háttérszín megváltoztatására pedig használd a háttérszín parancsot.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? mutatteknőc
? tollatle
? ismétlés 4 [előre 50 jobbra 90]
? tollradír
? ismétlés 4 [előre 50 jobbra 90]

tollszín! szám
(tsz!)

A bemenet egy 0 és 15 közötti szám lehet. A paranccsal az aktív teknőcök tollának aktuális színe változtatható a bemenetben megadott színre. Minden teknőc vonalat húz (a beállításnak megfelelő színűt, mintájút és vastagságút), ha aktív és a tollának állapota tollatle, azaz le van téve a papírra.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? tollszín! 9
? előre 50
? tollszín! 10
? előre 50

tollszín toll-szín
(tsz)

Megadja a teknőc tollának a színét. Alapértéke fekete.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? mutat tollszín
fekete
?előre 30
? tollszín! "sötétkék8
? előre 30
? mutat tollszín
sötétkék8

tollvastagság! szám
(tv!)

A paranccsal az aktív teknőcök tollának vastagsága változtatható a bemenet szerint. Amikor új teknőc jön létre a új paranccsal, annak tollvastagsága 1.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? haza
? tollvastagság! 5
? előre 100
? tollvastagság! 200
? előre 100

tollvastagság
(tv)

A kimenete az aktív teknőc tollának jelenlegi vastagsága. Az alapértelmezett beállítás 1.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? mutat tollvastagság
1
? ismétlés 5 [előre 30 tollvastagság! tollvastagság * 3]
? mutat tollvastagság
243

tollváltó
(tvt)

Mindegyik aktív teknőc tollának állapotát megváltoztatja úgy, hogy amikor az a rajzterületén mozog, invertál (azaz felcseréli a tollszínt és a háttérszínt) minden pontot, (a jelenlegi tollvastagságot használva) amelyen keresztülhalad. Ez a tollállapot sok érdekes effektust (hatást) kínál, amelyek a tollszín és a háttérszín jelenlegi kombinációjától függenek. Például, ha beállítod a tollszínt ugyanolyanra, mint a háttérszín, és rajzolsz egy vonalat tollváltó állapotban, lehetséges lesz, hogy ezt a vonalat kitöröld anélkül, hogy a rajzterületen más vonalak sérülnének úgy, hogy újrarajzoltatod a teknőccel ugyanazt a vonalat mégegyszer a kezdeti pontjától a végpontjáig.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? törölképernyő
? ismétlés 100 [előre 100 hátra 100 jobbra 90 tollatfel előre véletlenszám 5 balra 90 tollatle]
? tollradír
? tollszín! "fehér
? tollvastagság! 3
? előre 200
? balra 90
? tollradír
? előre 200

támogatott multimédia állományok

Windows által elfogadott multimédiás fájlformátumokat ismeri a program (WAV, MID, RMI, AVI és MPG). Ez installálással tovább bővíthető, ha szeretnél MOV vagy MP3 formátumot is használni.

tölt

Minden aktív teknőc az előre beállított színnel, illetve mintával tölti ki a körülötte lévő területet.

Az aktív teknőcök kitöltő színének beállításához használd a töltőszín! parancsot. Az új szín beállításig a kitöltő szín a toll aktuális színe. Az első aktív teknőc kitöltőszínének megállapításához használd a töltőszín parancsot. Az aktív teknőcök kitöltő mintájának beállításához használd a töltőminta! parancsot. Az első aktív teknőc kitöltő mintájának megállapításához használd a töltőminta parancsot.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

?tollszín! 5
? tollvastagság! 4
? ismétlés 4 [előre 50 jobbra 90]
? jobbra 45
? tollatfel
? előre 10
?töltőszín! 3
? tölt

töltőminta! szám
(tminta!, tlm!)

A töltőminta! meghatározza minden aktív teknőc számára azt a kitöltőmintát, amelyet a tölt használ. Ha még nem használtad a parancsot, a kitöltőszín 0.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? tollszín! 12
? ismétlés 4 [előre 100 jobbra 90]
? jobbra 45
? tollatfel
? előre 2
? tollatle
? töltőminta! 3
? tölt

töltőminta
(tminta, tlm)

A kimenete az első aktív teknőcnél beállított kitöltő minta. Ha előzőleg nem állítottál be más mintát, akkor az alapérték 0, a teljes kitöltés. A töltőminta művelet eredménye az a minta, amit a tölt és a sokszög használ kitöltésnél.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? mutat töltőminta
? 0
? ismétlés 4 [előre 50 jobbra 90] tollatfel jobbra 45 előre 20
? tölt hátra 20 balra 45 balra 90 tollatle
? ismétlés 4 [előre 50 jobbra 90] tollatfel jobbra 45 előre 20
? töltőminta! "4 tölt
? mutat töltőminta
4

töltőszín! szám
(tlsz!)

Minden aktív teknőcnek megadja azt a kitöltőszínt, amit a tölt fog használni. Ha egy teknőcnek nem adtál meg kitöltőszínt, akkor az ugyanaz lesz, mint a teknőc tollszíne. Tehát ez a parancs lehetővé teszi, hogy a vonalakhoz és a kitöltésekhez különböző színeket használj. Azonban minden alkalommal, amikor megváltoztatod a tollszínt a tollszín! paranccsal, az aktuális kitöltőszín ugyanarra a színre változik. Az első aktív teknőc kitöltőszínének megállapításához használd a töltőszín parancsot. A kitöltő mintázat beállításához a töltőminta! parancsot használd.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? törölképernyő
? tollszín! 12
? ismétlés 4 [előre 100 jobbra 90]
? jobbra 45
? tollatfel
? előre 2
? tollatle
? töltőszín! 14
? tölt

töltőszín
(tlsz)

Az első aktív teknőc kitöltőszínének megállapításához használd a töltőszín parancsot. Ha nincs beállítva a kitöltő szín, akkor az értéke a teknőc tollszínével egyezik meg. A töltőszín művelet eredménye az a szín, amit a tölt és a sokszög parancsok használnak kitöltéskor.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? mutat töltőszín
? fekete
? ismétlés 4 [előre 50 jobbra 90] tollatfel jobbra 45 előre 20
? tölt hátra 20 balra 45 balra 90 tollatle
? ismétlés 4 [előre 50 jobbra 90] tollatfel jobbra 45 előre 20
? tollszín! "sötétkék8 tölt
? mutat töltőszín
sötétkék8

töröl ":változó
töröl [:változó1 ... ]

Kitörli a megadott globális változót. Ha nem létezik ez a globális változó, akkor a következő hibaüzenetet kapod:
? töröl ":változó
A Változó változónak nincs értéke. Használd a globálisváltozó vagy név parancsot, hogy értéket adj a változónak.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? globálisváltozó "a 100
? mutat :a
100
? előre :a
? töröl ":a
? mutat :a

törölháttérkép
(törölhkép)

Letörli, megtisztítja a lapot, és az aktuális háttérszínnel fedi be az oldalt. A törölháttérkép nincs hatással a teknőcök jelenlegi irányára, pozíciójára, tollának állapotára.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? betöltháttérkép "|varos.lgf|
? törölháttérkép
? háttérszín! "piros
? betöltháttérkép "|varos.lgf|
? törölháttérkép

törölképernyő
(törölkép)

Letörli a képernyőt, az elmozgatott teknőc visszaáll a kiinduló állapotba. Az aktuális teknőc (aktív teknőc) nem módosítható. Választhatsz, hogy a megjelenítés során rejtve maradjon-e a teknőc (elrejtteknőc), vagy látni szeretnéd (mutatteknőc).

Figyeld meg a különbséget a törölképernyő és a törölháttérkép parancs között.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? háttérszín! 1
? tollszín! 12
? tollvastagság! 7
? előre 50
? jobbra 45
? előre 50
? várj 200 törölképernyő

törölmunka
(törölm)

Minden felhasználó által definiált eljárást, minden objektumot és minden futó folyamatot töröl. Visszaáll a kezdeti üres Imagine környezet.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? új "teknőc [poz [100 100]]
? új "teknőc [poz [-100 100]]
? törölmunka

törölobjektum objektum
törölobjektum objektum_lista
(törölobj)

A bemenetben meghatározott objektumot, vagy objektumokat törli.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? új "teknőc [poz [tetszőleges tetszőleges]]
? új "teknőc [poz [tetszőleges tetszőleges]]
? aktív mind
? mutat kiaktív
[t1 t2 t3]
? törölobjektum kiaktív

? új "teknőc [poz [100 100]]
? új "teknőc [poz [100 50] irány 90]
? új "teknőc [poz [50 100] irány 270]
? törölobjektum [t1 t3]
? törölobjektum "t2

törölszöveg
(törölszöv)

Letörli a szöveges képernyőt.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? mutat 1000 * 10
10000
? törölszöveg

utolsó lista

Ha a bemenet egy szó, akkor az utolsó a kimenetre megadja a szó utolsó karakterét. Ha a bemenet egy lista, akkor az utolsó elemét adja vissza. Ha a bemenet egy kép, akkor az utolsó az utolsó képkockát adja vissza.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? mutat utolsó "kirakat
t
? mutat utolsó [[majom] [elefánt][tigris]]
[tigris]
? mutat utolsó [tamás és anna]
anna
? mutat utolsó ["ábécé]
["ábécé]

utolsónak bemenet [lista]

Ha a második bemenet egy lista, az utolsónak létrehoz egy módosított listát, aminek az utolsó tagja az első bemenet és utolsónélküli tagjai a bemeneti lista elemei.
Ha mindkét bemenet kép, az utolsónak kimenete egy módosított kép, melynek első része a második kép kockáiból, a második része az első kép kockáiból áll. Az utolsónak image1 image2 ugyanaz, mint az képsor image2 image1. (Vigyázz a bemenetek sorrendjére!)
Ha a második bemenet egy szó, az utolsónak létrehoz egy módosított szót úgy, hogy összerakja a második és az első szót. Az utolsónak word1 word2 ugyanaz mint a szó word2 word1. (Vigyázz a bemenetek sorrendjére!)

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? mutat utolsónak "A [B C D]
[B C D A]
? mutat utolsónak "A []
[A]
? mutat utolsónak [y Z] [W x]
[W x [y Z]]

utolsónélküli tetszőleges
(un)

Ha a bemenet egy szó, akkor az utolsónélküli a kimenetre megadja a szót az utolsó karaktere nélkül. Ha a bemenet egy lista, akkor az utolsó eleme nélkül adja vissza. Ha a bemenet egy kép, akkor az utolsónélküli az utolsó képkocka nélkül adja vissza.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? mutat utolsónélküli "Imagine
Imagin
? mutat utolsónélküli [egy kettő három]
[egy kettő]

utolsónév
(utnév)

A kimenete az utoljára létrehozott objektum neve - de csak akkor, ha ugyanabban a folyamatban használod, amiben az új (vagy újobjektum) előfordult. Ez azt jelenti, hogy mind az új, mind az utolsónév parancsot vagy a parancssorban kell használnod, vagy ugyanabban a "programrészben" (például egy felhasználó által definiált eljárásban).

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? új "teknőc [név kutyám alak |Allatok\kutya.lgf| toll tollatfel]
? mutat utolsónév
kutyám

vagy logikai logikai

A kimenete hamis, ha minden bemenete hamis. Különben a kimenet igaz.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? mutat vagy szám? 5 szám? 6
igaz
? mutat vagy szám? "s szám? 6
igaz
? mutat vagy szám? "s szám? "z
hamis

vonszolható logikai

Ha az értéke igaz, akkor a teknőcöt a bal egérgomb lenyomásával tudod mozgatni. Ha a teknőc tolla tollatle módban van, akkor mozgatás közben egy vonalat húz maga után.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? törölképernyő
? mutat vonszolható
hamis
? vonszolható! "igaz

vágólap

A legtöbb eljárásnak, ami fájlokkal dolgozik, megadható a "vágólap szó bemenetként a fájlnév helyett. Például a betoldkép, betöltháttérkép, betöltképsor, létrehozfájlkijelölés, háttérkép!, betölt, betöltképsor, betöltszöveg, betölttábla, alak! stb. eljárások tudnak olvasni a Vágólapról. Hasonlóan a mentháttérkép, ment, mentképsor, mentszöveg, menttábla, stb. eljárások tudnak a Vágólapra menteni.

Klikkelj a teknőcre mutatva a jobb gombbal a Másol alak-re, és aztán próbáld ki az alábbi utasítást:

? mutat vágólap [2 LogoMotion (Images) 8 17]

változtat

Megnyitod a Változtatás párbeszédablakot, ahol beállíthatod a változókat vagy módosíthatod az eljárásokat. Ha bezárod a párbeszédablakot, (az OK gombra kattintva, vagy az F12 billentyűt használva) akkor elmented a változtatásokat.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? változtat

Változtatás dialógusablak

A dialógusablakban több fület találsz. Az Események fül, Változók fül és a Eljárások fül mindig megjelenik. Vannak mások, amik csak néhány dialógusablakban jelennek meg. Például a Alapok fül, Alak fül, Rajz fül és Pozíció fül csak a teknőcöknél.

váramíg [parancs]

Amíg a kifejezés kiértékelésének eredménye igaz igaz nem lesz, addig várakozik.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? váramíg [gombnyomás?]
? váramíg [olvaskód = 32]    ;SPACE billentyű lenyomásáig vár

várj szám

ahol a szám egy pozitív egész szám, ami nem nagyobb, mint 65535. Az Imagine minden tevékenységet leállít a beállított ideig. A várj 1000 mindent megállít körülbelül 1 másodpercre.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? ismétlés 100 [előre 10 várj 1000]

vége

Speciális kulcsszó, melyet az eljárás lezárására használunk.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? eljárás négyzet :oldal
> ismétlés 4 [ előre :oldal jobbra 90]
> vége
? négyzet 40
? négyzet 100

végrehajt U-lista
végrehajt [kifejezés]
(vhajt)

Ha a végrehajt szót parancsként használod, akkor lefuttat minden utasítást az utasításlistából. A végrehajt lista parancs egyenértékű a ismétlés 1 lista paranccsal. Ha a végrehajt parancsot műveletként használod, akkor a bemeneti kifejezés értékét adja meg (azaz, a kifejezés kiértékelésének eredményét).

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? végrehajt [kiír "egy előre 100]
egy

? globálisváltozó "valami [ismétlés 40 [előre 80 balra 117] ]
? végrehajt :valami

végtelenszer U-lista
(vszer)

Az bemeneti lista utasításait ismétli egy végtelen ciklusban. Ugyanazt jelenti, mint a amíg ["igaz] U-lista. A bemenetben szereplő utasítások "örökké" fognak futni - hacsak a folyamat, amely ezt a ciklus parancsot futtatja, nem törlődik. Azonban ne téveszd össze ezt az egyszerű vezérlő uatsítást a örökké utasítással, amely egy új független folyamatot indít el.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? végtelenszer [jobbra véletlenszám 360 előre 5 ha absz poz > 80 [hátra 5]]

véletlen

Elindítja a beépített véletlenszám generátort egy olyan véletlen értékkel, amit a rendszeróra segítségével nyer. Ez mindig automatikusan lefut, amikor elindítod az Imagine-t, így (szinte) soha nem kapod ugyanazokat a véletlen számokat, amikor kétszer megnyitod és futtatod ugyanazt a projektet.

véletlenszám szám
(vszám, vsz)

0 és 1 között ad egy véletlen egész számot. (Ha a bemenet nem egész szám, akkor először kerekíti azt.) Például a véletlenszám 5 kimenete 0, 1, 2, 3, vagy 4.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? mutat véletlenszám 2
0 vagy 1
? ismétlés 4 [mutat véletlenszám 5]
? háttérszín véletlenszám 16

Web cím

URL (Uniform Resource Locator) címnek is hívják. Általában négy részből áll:

• Egy protokollnév, rendszerint http (Hypertext Transfer Protocol) vagy file.
• A oldal helye.
• A szerver helye.
• Az intézmény típusának azonosítója.

Ha az első része file://, akkor a cím többi része a fájl neve a teljes elérési útjával együtt, és a fájl a saját gépeden található. Ha nincs megadva sem a http://, sem a file:// protokoll, akkor a http:// protokoll indul el.

Jegyezd meg, hogy Imagine-ben a teljes Web címet egy pár függőleges vonal || közé kell tenni, például: |http://www.logo.com/| vagy |file://d://Imagine//index.html|.

xpozíció! szám
(xpoz!)

A parancs minden aktív teknőcöt vízszintesen a bemenet által meghatározott új x koordinátára mozgat a jelenlegi pozíciójáról. Az xpozíció! nem változtatja meg a teknőc aktuális irányát, vagy helyzetének y koordinátáját. Ha a teknőc tollatle állapotra van állítva, az új x koordinátára való mozgás során a vonalat húz.

Az első aktív teknőc x koordinátájának meghatározásához használjuk az xpozíció parancsot. Jelenlegi helyzetének meghatározásához használjuk a poz parancsot. Az xpozíció!, ypozíció!, xypoz!, és poz! parancsokon kívül egy aktív teknőc pozicóját az előre, hátra, törölképernyő, és haza parancsokkal is megváltoztathatjuk.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? mutatteknőc
? tollatle
? xpozíció! 50
? jobbra 45
? tollatfel
? xpozíció! 100

xpozíció
(xpoz)

Kimenetként megadja az első aktív teknőc pozíciójának x koordinátáját.

Bármely teknőc jelenlegi x koordinátájának megváltoztatásához használjuk a xpoz! parancsot. A helyzete is megváltoztatható az előre, hátra, poz!, xypoz!, ypoz! ,törölképernyő, vagy a haza parancsokkal.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? törölképernyő
? jobbra 90
? előre 40
? mutat xpozíció
40

? mutat pozíció
[0 0]
? mutat első poz
0
? mutat xpozíció
0

xy

Egy értékpárt ad meg, melyből az első adat a joystick jelenlegi értéke az x tengelyen, a második a jelenlegi értéke az y tengelyen Azaz a művelet megadja az [x y] lista értékét.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? mutat xy
[20 30]

xypoz! szám1 szám2

A parancs minden aktív teknőcöt egy új pontra mozgat, melynek x koordinátáját az első, y koordinátáját pedig a második bemenet határozza meg. A xypoz! nem változtatja meg a teknőc irányát. Ha a teknőc tollatle állapotban van, az új pozícióra való mozgás során vonalat húz maga után. Az első aktív teknőc jelenlegi helyzetének meghatározásához használjuk a poz parancsot. A xpoz!, xypoz!, ypoz!, és poz! parancsokon kívül egy aktív teknőc pozícóját a előre, hátra, törölképernyő, és haza parancsokkal is megváltoztathatjuk.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? mutatteknőc
? tollatle
? xypoz! 50 70
? tollatfel
? xypoz! 30 150

ypozíció! szám
(ypoz!)

A parancs minden aktív teknőcöt függőlegesen egy új y koordinátára mozgat amelyet a bemenet határoz meg. Az ypozíció! nem változtatja meg a teknőc irányát, vagy helyzetének x koordinátáját. Ha a teknőc tollatle állapotban van, az új y koordinátára való mozgás során vonalat húz maga után. Az első aktív teknőc y koordinátájának meghatározásához használd az ypozíció parancsot. Jelenlegi helyzetének meghatározásához pedig használd a poz utasítást. Az ypozíció!, xpozíció!, xypoz!, és poz! parancsokon kívül egy aktív teknőc pozicóját az előre, hátra, törölképernyő, és haza parancsokkal is megváltoztathatjuk.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? mutatteknőc
? tollatle
? ypozíció! 50
? jobbra 45
? tollatfel
? ypozíció! 100

ypozíció
(ypoz)

Az első aktív teknőc pozíciójának aktuális y koordinátáját mutatja meg. Bármelyik aktív teknőc aktuális y koordinátájának megváltoztatásához használjuk a setYcor parancsot. A helyzete is megváltoztatható az előre, hátra, poz!, xypoz!, ypoz!, törölképernyő, és haza parancsokkal.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? törölháttérkép
? előre 40
? mutat ypozíció
40

? mutat poz
[0 40]
? mutat utolsó poz
40
? mutat ypozíció
40

átlátszó logikai

Ha a szövegdoboz háttere átlátszó, akkor a változó értéke igaz. Az alapértelmezett érték a hamis.

értéke szó

A kimenet a bemenetben megadott lokális vagy globális változó értéke. A változót előzőleg létre kell hozni a globálisváltozó, vagy név parancsok egyikével. Az értéke az a művelet, amelyet rendszerint egy kettőspont helyettesít, azaz az értéke "A ugyanazt jelenti, mint a :A.

írólapablak
(ía)

Úgy állítja be a Főablakot, hogy csak a szöveges képernyőt mutassa. A grafikus képernyő jelenlegi tartalma természetesen nem vész el, csak a szöveges képernyő ideiglenesen eltakarja. Még mindig aktív, azaz a teknőcök rajzolhatnak rá és mozoghatnak még a szöveges képernyő alatt is, stb.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? írólapablak
? osztottablak

örökké U-lista
örökké U-lista szó

Készít egy új párhuzamos és végtelen önálló folyamatot. Ez örökli a jelenlegi fogadót, és az összes helyi változóról másolatot kap. Ezután az U-lista (a folyamat törzse) elkezd futni egy végtelen ciklusban ismétlődve. A nem kötelező második bemenet (szó) határozza meg a folyamat nevét. Ha nincs meghatározva egy pontos név, akkor a folyamat neve azonos lesz az U-lista szövegével.

összeg number1 number2
(összeg number1 number2 szám 3 ...)

A két bemenet összegét adja kimenetként. Ha kettőnél több, vagy kevesebb bemenetet szeretnél használni, akkor az egész utasítást zárójelek közé kell tenni.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? mutat összeg 20 30
50
? mutat (összeg 10 10 10 10)
40
? előre összeg 20 30

összekever képsor

Véletlenszerűen megkeveri (átrendezi) a bemeneti kép képkockáit, és kimenetként megadja az eredményt.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? mutat összekever "teknőc
őecnkt
? mutat összekever "teknőc
enőktc
? mutat összekever "teknőc
cőnkte

új "osztálynév beállítás-lista

Egy osztály példányát, vagy egy példány példányát hozhatod létre. A második lehetőség lehetővé teszi, hogy először elkészíts egy példány prototípust, majd lépésről lépésre fejleszd a jellemzőit - változókat, eljárásokat és eseményeket. Ezután számos példányát készítheted el ezen prototípus alapján: mindegyikük örökli ugyanazokat az eljárásokat és eseményeket és megkapják a maguk másolatát minden egyes saját változóból.

Egy osztály vagy egy példány példányának létrehozása ugyanúgy történik, az új paranccsal:
? új "osztály_név beállítás-lista
? új "egyed_név beállítás-lista

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? új "teknőc []
? új "teknőc [név kutyám alak |Allatok\kutya| toll tollatfel]

újrasorol lista

Átrendezi mind az összes teknőc listáját, azaz a mindenteknőc listát, és az összes tulajdonképpen aktív teknőc listáját is, azaz a kiaktív listát. Ha a bemeneti listában [teknőc1 teknőc2 ... teknőcN] szerepel, és ennek minden eleme aktív, vagy passzív teknőc, akkor a teknőc1 lesz a mindenteknőc lista első tagja, a teknőc2 a második... stb. Az első teknőc, amelyik a teknőc1, ... teknőcN között jelenleg aktív, az lesz a kiaktív lista első tagja is, azaz ez lesz az első aktív teknőc.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? új "teknőc [név egy]
? új "teknőc [név kettő]
? mutat mindenteknőc
[t1 egy kettő]
? újrasorol [kettő egy]
? mutat mindenteknőc
[kettő egy t1]

üres? bemenet

Igazat (igaz) ad a kimenetre, ha a bemenet üres szó, üres lista, vagy üres kép. Ellenkező esetben hamisat (hamis) ad.

Próbáld ki az alábbi utasításokat:

? mutat üres? [gép]
hamis
? mutat üres? []
igaz
? mutat üres? elsőnélküli [gép]
igaz
? mutat üres? elsőnélküli "A
igaz