oa / osztottablak

Megosztja a Főablakot, és így megmutatja a grafikus és a szöveges képernyőt is.

A grafikus képernyő tartalma és működése nem változik a parancs hatására akkor sem, ha a szöveges képernyő részben eltakarja. A szöveges képernyő pillanatnyi tartalma sem változik a osztottablak hatására mutatja a parancssort, és az előző parancsokat is látni lehet, ha mozgatod a jobboldali csúszkát.

ra / rajzlapablak

A teljes FőAblakot (az eszköztárai alatt - ha látszanak) átállítja grafikus képernyőre.

A szöveges képernyő nem látszik, de aktív lesz. Azaz az Imagine minden parancsot végrehajt (és megjegyez) amit a billentyűzetről gépelsz be.

ia / írólapablak

Úgy állítja be a Főablakot, hogy csak a szöveges képernyőt mutassa.

A grafikus képernyő jelenlegi tartalma természetesen nem vész el, csak a szöveges képernyő ideiglenesen eltakarja. Még mindig aktív, azaz a teknőcök rajzolhatnak rá és mozoghatnak még a szöveges képernyő alatt is, stb.

teljesképernyő

Átméretezi a grafikus és a szöveges képernyőt úgy, hogy az egész képernyőt fedjék.

Azaz, sem a címsor sem a főmenü nem lesz látható. Az eredeti maximum méretet a maxméret begépelésével állíthatod vissza. A grafikus képernyő átméretezésének egy másik módja, hogy kiválasztod a Nézet/Teljes képernyő parancsot a főmenüben.

törölkép / törölképernyő

Letörli a képernyőt, az elmozgatott teknőc visszaáll a kiinduló állapotba.

Az aktuális teknőc (aktív teknőc) nem módosítható. Választhatsz, hogy a megjelenítés során rejtve maradjon-e a teknőc (elrejtteknőc), vagy látni szeretnéd (mutatteknőc).
Figyeld meg a különbséget a törölképernyő és a törölháttérkép parancs között.

betöltháttérkép

xxx

törölhkép / törölháttérkép

Letörli, megtisztítja a lapot, és az aktuális háttérszínnel fedi be az oldalt.

A törölháttérkép nincs hatással a teknőcök jelenlegi irányára, pozíciójára, tollának állapotára.

hsz! / háttérszín! szám

A bemenetben megadott színre állítja a grafikus képernyő háttérszínét (számkód alapján).

Törli a teljes grafikus képernyőt és befedi a megadott színnel, így a képernyő tartalma elvész. Azonban a teknőcök állapota nem változik, mindegyikük a helyén marad, továbbra is látszanak, vagy nem látszanak, mint azelőtt. Nézd meg a törölháttérkép és a törölképernyő parancsokat is!

rejtis / rejtikonsor

Elrejti a Fő eszköztárat.

Amikor a Fő eszköztár rejtett, a grafikai képernyő nagyobb lehet.
Ha újra meg akarod jeleníteni a Főeszköztárat, használd a mutatikonsor parancsot.

mi / mutatikonsor

Láthatóvá teszi a Főeszközsort a képernyőn.

A Főeszközsort a rejtikonsor paranccsal rejtheted el.

haza

A parancs az aktív teknőcöket visszahelyezi az eredeti pozíciójukba, amit akkor határoztunk meg, amikor a teknőcöt az új paranccsal létrehoztuk.

A parancs nem változtatja meg a teknőcök jelenlegi irányát vagy a tolluk aktuális beállítását (ezeket a következő parancssokkal módosíthatod: tollatfel, tollatle, tollradír, tollszín, minta vagy vastagság). Így ha a toll bármilyen rajzoló módban van a teknőc vonalat húz hazatérés közben is. A teknőc továbbra is látszik, ha előtte látszott (lásd látható?). A képernyő sem törlődik a parancs során.

poz

A kimenete egy [x y] pont, mely megadja (Descartes koordinátákkal) az első aktív teknőc aktuális pozícióját.

Figyeld meg, hogy a Descartes sík origója a grafikus képernyő közepén helyezkedik el. Az összes aktív teknőc jelenlegi pozícióját (Descartes stílusban, azaz egy új [X1 Y1] pont megadásával) a poz!, xpozíció!, xypoz!, vagy az ypozíció! paranccsal változtathatod meg.

poz! [szám1, szám2]

Minden aktív teknőcöt a bemenetben meghatározott pontra mozgat.

A poz! nem változtatja meg a teknőc irányát. Amennyiben a teknőc tolla tollatle állapotban van, a mozgás során a teknőc vonalat húz maga után. Az első aktív teknőc helyzetének megtalálásához használd a poz parancsot. Az xpozíció!, ypozíció!, xypoz!, és poz! parancsokon kívül egy aktív teknőc pozicóját az előre, hátra, törölképernyő, és haza parancsokkal is megváltoztathatjuk.

irány

Megad egy szöget, amely az első aktív teknőc iránya.

A 0 jelenti északot, és az irány az óramutató járásával megegyező irányban növekszik. Az irány változtatásához a balra, jobbra vagy irány! parancsokat használhatod.

irány! szög

Minden aktív teknőcöt elforgat úgy, hogy iránya megegyezzen a megadott szöggel (ez független lesz az aktuális irányától).

Az irányt fokokban mérjük az óramutató járása szerint, északi irányból, azaz az irány 0 parancs az északi felé fordítja az aktív teknőcöket, az irány 90 kelet felé, stb. Az első aktív teknőc irányát az irány művelettel állapíthatod meg.

alak

A művelet azzal a képsorral tér vissza, ami a jelenlegi, első aktív teknőc alakja.

Ha a teknőc formáját egy rajzlista adja meg, akkor az alak művelet kimenete ez a rajzlista lesz. Ha pedig a teknőc alakját rajzlisták listája határozza meg, az alak kimenete ez a rajzlista lista.

alak! képsor vagy fájl vagy [ ]

Azt a képet határozza meg, amely minden aktív teknőc alakja lesz.

Ha a bemenet egy LGF fájl neve, vagy egy kiterjesztés nélküli fájl, akkor a parancs ugyanaz, mint az alak! betöltképsor "fájl. Ha a bemenet egy elfogadott grafikus fájl neve, akkor az betöltődik és tartalma átalakul a megfelelő képformátummá. Ha a bemenet egy üres lista [ ], akkor minden aktív teknőc alakja az alapformára cserélődik.

tollállapot

A teknőc tollának állapotát adja meg.

A tollatfel, tollatle, tollradír vagy tollváltó szavak egyikét kell megadni. Az alapértéke tollatle (a toll letéve).

tf / tollatfel

Ezzel a paranccsal minden aktív teknőc tollát felemelhetjük a papírról.

A parancs kiadása után az aktív teknőcök nem húznak vonalat, amikor a grafikus képernyőn haladnak. Az aktív teknőc tollának aktuális állapotát a tollatle és tollradír parancsokkal változtathatjuk meg.

tl / tollatle

A parancs segítségével letehetjük minden aktív teknőc tollát a papírra.

A parancs kiadása után minden aktív teknőc (a beállított vastagság, szín és minta értékeknek megfelelő) vonalat fog rajzolni, ahogy a grafikus képernyőn halad. Az aktív teknőc tollának viselkedését a tollatfel és a tollradír parancsokkal változtathatod meg.

tv / tollvastagság

A kimenete az aktív teknőc tollának jelenlegi vastagsága.

Az alapértelmezett beállítás 1.

tv! / tollvastagság! szám

A paranccsal az aktív teknőcök tollának vastagsága változtatható a bemenet szerint.

Amikor új teknőc jön létre a új paranccsal, annak tollvastagsága 1.

tsz / tollszín

Megadja a teknőc tollának a színét.

Alapértéke fekete.

tsz! / tollszín! szám

A paranccsal az aktív teknőcök tollának aktuális színe változtatható a bemenetben megadott színre.

A bemenet egy 0 és 15 közötti szám lehet. Minden teknőc vonalat húz (a beállításnak megfelelő színűt, mintájút és vastagságút), ha aktív és a tollának állapota tollatle, azaz le van téve a papírra.

tm / tollminta

Hét különböző minta érhető el a toll és a háttérvonalhoz, nevezetesen 0-tól 6-ig.

Az alapbeállítás 0. Ezt a tollminta! paranccsal állíthatod be, vagy újra. Jegyezd meg, hogy a 0-tól különböző mintázatok csak akkor hatékonyak, ha a teknőc tollának vastagsága 1. Jegyezd meg azt is, hogy a 6-os minta egy üres vonalat jelöl.

tm! / tollminta! szám

A paranccsal az összes aktív teknőc által (tollatle állapotban) rajzolt vonalak mintáját állíthatod be.

A bemenet 0, 1, 2, 3, vagy 4 lehet.

trd / tollradír

Mindegyik aktív teknőc tollának állapotát megváltoztatja úgy, hogy ha azok a lapon mozognak, minden pontot kitörölnek, amin átmennek.

Egy pont törlése azt jelenti, hogy háttérszínű lesz.

tlsz / töltőszín

Az első aktív teknőc kitöltőszínének megállapításához használd a töltőszín parancsot.

Ha nincs beállítva a kitöltő szín, akkor az értéke a teknőc tollszínével egyezik meg. A töltőszín művelet eredménye az a szín, amit a tölt és a sokszög parancsok használnak kitöltéskor.

tlsz! / töltőszín! szám

Minden aktív teknőcnek megadja azt a kitöltőszínt, amit a tölt fog használni.

Ha egy teknőcnek nem adtál meg kitöltőszínt, akkor az ugyanaz lesz, mint a teknőc tollszíne. Tehát ez a parancs lehetővé teszi, hogy a vonalakhoz és a kitöltésekhez különböző színeket használj. Azonban minden alkalommal, amikor megváltoztatod a tollszínt a tollszín! paranccsal, az aktuális kitöltőszín ugyanarra a színre változik. Az első aktív teknőc kitöltőszínének megállapításához használd a töltőszín parancsot. A kitöltő mintázat beállításához a töltőminta! parancsot használd.

tlm / töltőminta

A kimenete az első aktív teknőcnél beállított kitöltő minta.

Ha előzőleg nem állítottál be más mintát, akkor az alapérték 0, a teljes kitöltés. A töltőminta művelet eredménye az a minta, amit a tölt és a sokszög használ kitöltésnél.

tlm! / töltőminta!

A töltőminta! meghatározza minden aktív teknőc számára azt a kitöltőmintát, amelyet a tölt használ.

Ha még nem használtad a parancsot, a kitöltőszín 0.

tölt

Minden aktív teknőc az előre beállított színnel, illetve mintával tölti ki a körülötte lévő területet.

Az aktív teknőcök kitöltő színének beállításához használd a töltőszín! parancsot. Az új szín beállításig a kitöltő szín a toll aktuális színe. Az első aktív teknőc kitöltőszínének megállapításához használd a töltőszín parancsot. Az aktív teknőcök kitöltő mintájának beállításához használd a töltőminta! parancsot. Az első aktív teknőc kitöltő mintájának megállapításához használd a töltőminta parancsot.

rejttek / elrejtteknőc

A parancs elrejt minden aktív teknőcöt.

Az összes aktív teknőcöt a mutatteknőc paranccsal hozhatjuk vissza a képernyőre. Hogy az első aktív teknőc éppen látszik-e, a látható? kérdéssel tudhatjuk meg. A megjelenített teknőcökkel lassabban lehet vonalakat rajzolni, ezért néha érdemes az összeset elrejteni.
Az összes aktív teknőc alakjának megváltoztatásához használd az alak! parancsot bemenetként bármilyen képpel.

mutattek / mutatteknőc

A parancs megjeleníti az összes aktív teknőc alakját a képernyőn.

Az összes megjelenített aktív teknőc elrejtéséhez használd az elrejtteknőc parancsot. Azt, hogy az első aktív teknőc éppen megjelenített állapotban van-e, a látható? paranccsal tudhatod meg. A vonalak rajzolása sokkal lassabb, ha a teknőc (vagy teknőcök) látszanak. Ezért néha jobb, ha az összes teknőcöt eltüntetjük a képernyőről.
Az összes aktív teknőc alakjának változtatásához használd az alak! parancsot, melynek bemeneteként bármilyen képet megadhatsz.

haza

A parancs az aktív teknőcöket visszahelyezi az eredeti pozíciójukba, amit akkor határoztunk meg, amikor a teknőcöt az új paranccsal létrehoztuk.

A parancs nem változtatja meg a teknőcök jelenlegi irányát vagy a tolluk aktuális beállítását (ezeket a következő parancssokkal módosíthatod: tollatfel, tollatle, tollradír, tollszín, minta vagy vastagság). Így ha a toll bármilyen rajzoló módban van a teknőc vonalat húz hazatérés közben is. A teknőc továbbra is látszik, ha előtte látszott (lásd látható?). A képernyő sem törlődik a parancs során.

poz

A kimenete egy [x y] pont, mely megadja (Descartes koordinátákkal) az első aktív teknőc aktuális pozícióját.

Figyeld meg, hogy a Descartes sík origója a grafikus képernyő közepén helyezkedik el. Az összes aktív teknőc jelenlegi pozícióját (Descartes stílusban, azaz egy új [X1 Y1] pont megadásával) a poz!, xpozíció!, xypoz!, vagy az ypozíció! paranccsal változtathatod meg.

poz! [szám1, szám2]

Minden aktív teknőcöt a bemenetben meghatározott pontra mozgat.

A poz! nem változtatja meg a teknőc irányát. Amennyiben a teknőc tolla tollatle állapotban van, a mozgás során a teknőc vonalat húz maga után. Az első aktív teknőc helyzetének megtalálásához használd a poz parancsot. Az xpozíció!, ypozíció!, xypoz!, és poz! parancsokon kívül egy aktív teknőc pozicóját az előre, hátra, törölképernyő, és haza parancsokkal is megváltoztathatjuk.

irány

Megad egy szöget, amely az első aktív teknőc iránya.

A 0 jelenti északot, és az irány az óramutató járásával megegyező irányban növekszik. Az irány változtatásához a balra, jobbra vagy irány! parancsokat használhatod.

irány! szám

Minden aktív teknőcöt elforgat úgy, hogy iránya megegyezzen a megadott szöggel (ez független lesz az aktuális irányától).

Az irányt fokokban mérjük az óramutató járása szerint, északi irányból, azaz az irány 0 parancs az északi felé fordítja az aktív teknőcöket, az irány 90 kelet felé, stb. Az első aktív teknőc irányát az irány művelettel állapíthatod meg.

e / előre szám

Az éppen aktív teknőcöket elmozdítja a számmal megadott lépéssel (azaz pixellel) abba az irányba, amelybe néz.

A teknőc tollának üzemmódjától függően vagy nem rajzol vonalat, vagy vonalat rajzol a beállított színnel, vastagsággal és mintával, vagy töröl egy vonalat, vagy invertál egy vonalat. Minden teknőc csak a saját helyén mozog és rajzol vonalat, és az aktuális tartományán belül. Megjegyzés: az előre 0 azt jelenti, hogy 0 lépés előre, azaz egy 1 egység méretű vonalat (pontot) rajzol. Az előre 1 már 1 lépést jelent előre, így egy 2 hosszúságú vonalat húz.

h / hátra szám

Minden épp aktív teknőcöt szám lépéssel (vagyis pixellel) elmozdít az ellenkező irányba, mint amerre néznek.

Ugyanúgy, mint az előre parancsnál, a vonal végső alakja a toll üzemmódjától, stílusától és a tartomány stílusától függ.

b / balra szög

Hatására minden aktív teknőc balra fordul (vagyis az óramutató járásával ellenkező irányban) az adott szöggel (fokokban mérve).

Az első aktív teknőc aktuális irányát az „irány” művelettel lehet lekérdezni. Ez a „jobbra” és a „irány!” használatával is megváltoztatható.

j / jobbra szög

Hatására minden aktív teknőc jobbra fordul (vagyis az óramutató járásával megegyező irányban) az adott szöggel (fokokban mérve).

betks / betöltképsor fájl

A kifejezés bemenetként egy LGF vagy bármely más elfogadott grafikus fájl nevét kapja, kiolvassa annak tartalmát és képként adja vissza.

Ha nincs meghatározva a fájl kiterjesztése, a betöltképsor hozzáadja az LGF-et.
Ha nincs meghatározva az elérési út, a fájlt az aktuális (út "képsor) mappában keresi a kifejezés.

hangh / hanghullám [fájl1 fájl2 ....]

Az utasítás lejátszik minden WAV fájlokban kódolt dallamot. Ha csak egy bemenete van, akkor elkezdi lejátszani a dallamot, és azonnal elkezdi végrehajtani a következő utasításokat is. Ha az Imagine talál egy újabb hanghullám-utasítást, és le kell játszania annak bemenetét miközben az első dallam még mindig fut, akkor az elsőt megszakítja és a másodikat kezdi el lejátszani.

Ha először be akarod fejezni az első dallam lejátszását, és csak utána elkezdeni a másodikat, harmadikat stb., akkor lehetséges őket egy hanghullám-utasításba tenni (hanghullám "x "y "z ; ahol "x "y "z hangfájlok) formában. Ha azt szeretnéd, hogy a hanghullám parancs után következő további utasítások végrehajtása csak az utolsó dallam lejátszása után kezdődjön, akkor a parancs következő alakját használd: (hanghullám "x "y "z " ).

összeg szám1 szám2

A két bemenet összegét adja kimenetként.

Ha kettőnél több, vagy kevesebb bemenetet szeretnél használni, akkor az egész utasítást zárójelek közé kell tenni.

szorzat szám1 szám2

A kimenete a két bemenet szorzata.

Kettőnél több (vagy kevesebb) bemenetnél az egész utasítást zárójelek közé kell tenni.

maradék ...

...

kerekít szám

Kimenete a bemeneti számhoz legközelebb eső egész szám.

vsz / véletlenszám szám

0 és a szám között ad egy véletlen egész számot. (Ha a bemenet nem egész szám, akkor először kerekíti azt.)

Például a véletlenszám 5 kimenete 0, 1, 2, 3, vagy 4.

mutat bármi

Kiír minden bemenetet a szöveges képernyőre vagy a kimeneti fájlba.

Ha több bemenet van, akkor szóközökkel választja el őket. A mutat utána a kurzort a következő sor elejére viszi. A mutat "technikai" kiírást használ, azaz változatlan formában ír ki minden zárójelet. Nézd meg a kiír és kiírérték parancsokat is!

ki / kiír bemenet

Kiír minden bemenetet a szöveges képernyőre vagy a kimeneti fájlba.

Ha egynél több bemenete van, akkor szóközökkel választja el őket. A kiír parancs a kurzort a következő sor elejére viszi. A kiír "olvasható" kiírást készít - elhagyja a listák külső zárójeleit. Hasonlítsd össze a mutat és kiírérték parancsokkal!

címke "szöveg

Hatására minden aktív teknőc kiírja a bemeneti szöveget a jelenlegi helyén az aktuális betűtípus és tollszín beállítását használva.

Ha a szöveg egy lista, a címke parancs a zárójelek nélkül írja ki azt.

betűtípus! [[típusnév][méret kövérség stílus átlátszóság alapvonal karkészlet]]

A parancs beállítja minden aktív teknőc betűtípusát a paraméternek megfelelően.

Ezt a betűtípust használja a teknőc, ha a címke és címke2 paranccsal szöveget íratsz ki.
Az első aktív teknőc betűtípusát a betűtípus paranccsal tudod lekérdezni.

oj / olvasjel

Kimenete egy, a billentyűzeten begépelt karakter.

Ha nem gépeltél be karaktert (azaz a billentyűzet egyetlen gombját sem nyomtad le), az olvasjel vár. A begépelt karakter nem látható a képernyőn.

osz / olvasszó

Az Imagine kiírja a listaolvasó készenléti jelet (:) és egy szóközt a szöveges képernyőre, aztán vár, amíg begépelsz egy szót és megnyomod az Enter-t.

Az olvasszó művelet kimenete a begépelt szó lesz.

ol / olvaslista

Kiír egy listabeolvasó készenléti jelet ( : ) a szöveges képernyőre, és vár, amíg begépelsz valamit és megnyomod az Enter-t.

A kimenete az lesz lista formájában, amit begépeltél.

globvál / globálisváltozó szó érték

Egy változót definiál, melynek neve az első bemenet, értéke a második bemenet.

Ahhoz, hogy ennek a változónak megtudd az értékét, a :szó kifejezést használd.

lokvál / lokálisváltozó szó

Létrehoz egy vagy több változót megadott néven, amely helyi változó lesz a parancsot használó folyamatban, eljárásban. Ha több nevet vagy nevek listáját adsz meg, egyetlen lépésben több helyi változó jön létre.

A lokálisváltozó parancs bárhol lehet az eljárásban, mielőtt a globálisváltozó vagy a név paranccsal értéket adunk neki. Jegyezd meg, hogy a lokálisváltozó nem ad a változónak értéket.

név érték szó

Értéket ad a szó nevű változónak

:szó - hivatkozás a "szó" nevű változóra

név? szó

Igaz értéket ad vissza, ha a szó egy helyi vagy globális változó neve.

növel szó

Ha a parancsnak csak egy bemenete van, akkor a parancs a szó változó értékét eggyel megnöveli.

A szó változó legyen ilyenkor egy szám. Ha a parancsnak két paramétere van, egy szó és egy szám, akkor az egészet zárójelbe kell tenni, és a parancs a szó változó értékét megnöveli a számmal.

csökkent szó

eggyel csökkenti a "név" nevű változó értékét (szám típusnál)

lokálisérték ...

...

lista bemenet1 bemenet2

Kimenete egy lista, melynek elemei a bemenetek. A bemenetek lehetnek szavak, listák, képek.

Figyeld meg a különbséget a lista és a mondat között.

mo / mondat bemenet1 bemenet2

Kimenete egy lista, melyet a következő módon alkot: ha minden bemenet lista, azok elemeit egyetlen listába teszi. Ha valamelyik bemenet szó, akkor azt elemként illeszti be az eredménylistába.

Figyeld meg a különbséget a mondat és a lista parancs között. Nézd meg a különbséget a mutat és a kiír parancs között is akkor, ha mindkettőt listára alkalmazod.

szó bemenet1 bemenet2

Kimenete egy szó, amely az összes bemenet összefűzésével alakul ki. A bemenetek lehetnek üres szavak is.

első ...

...

elsőnek ...

...

en / elsőnélküli ...

...

utolsó ...

...

utolsónak ...

...

un / utolsónélküli ...

...

elemszám ...

...

elemn / elemnélküli ...

...

üres? ...

...

ha feltétel [parancslista]

Ha a logikai kifejezés igaz, akkor a listában szereplő utasításokat hajtja végre. Ha a logikai kifejezés hamis, a ha parancsnak nincs hatása.

hak / hakülönben feltétel [parancslista1] [parancslista2]

Ha az első bemenet igaz, akkor az első bemenetként megadott utasításlista fut le. Ha az első bemenet hamis, akkor a második utasításait hajtja végre a program.

elágazás kifejezés [eset1 [parlista] eset2 [parlista] ... [parlista] ]

...

ism / ismétlés szám [parancslista]

A szám-ban meghatározott alkalommal végrehajtja az utasításlistát.

Ha az ismétlés első bemenete kisebb egynél, az utasításlista nem fut le. Ha a szám nem egész, annak törtrészét először levágja és az egész részt értelmezi. A ismétlés parancsot használhatod egy másik ismétlés parancson belül is, stb. Gyakran nagyon hasznos, a hányadik műveletet használni az utasításlistán belül annak ellenőrzésére, hogy hányszor ismétlődött már az utasításlista végrehajtása.

amíg feltétel [parancslista]

Az utasítás kiértékeli a kifejezést. Ha az értéke igaz, a parancs futtatja az utasításlistában szereplő utasításokat. Aztán ismét kiértékeli a kifejezést. Ha az értéke igaz, a parancs ismét futtatja az U-lista utasításait. Ez a folyamat addig ismétlődik, amíg a kifejezés igaz.

!Elöltesztelő ciklus

ciklus szó [szám1,szám2,szám3] [parancslista]

Először tegyük fel, hogy szám1 < szám2. A szó változó megkapja a szám1 értékét, majd lefut az utasításlista. Ezután a szó változó értéke növekszik 1-gyel (vagy szám3-mal, ha az meg van adva) és újra futtatja az utasításlistát. Ez addig ismétlődik, amíg a szó értéke nagyobb nem lesz, mint szám2.
Ha a szám3 – a lépés nagysága – nincs megadva és a szám1 > szám2, a szó változó értéke minden alkalommal 1-gyel csökken. Különben a szám3 mindig hozzáadódik a szó változóhoz: ha a szám3 negatív, a szó értéke minden alkalommal csökken.

A parancslistán belül használhatod a hányadik kifejezést arra, hogy az eddig végrehajtott lépések számára hivatkozz. Jegyezd meg azt is, hogy ha a szám3 értéke 0, az utasításlista csak egyszer lesz végrehajtva. Ez akkor is igaz, ha szám1=szám2.
A szám3 elhagyható!

ciklegy / ciklusegyenként szó bármi [parancslista]

A szó változó értéke először a második bemenet (bármi) első eleme lesz (egy karakter, ha ez egy szó; egy elem, ha ez lista; egy képkocka, ha ez kép stb.), és futtatja az U-lista utasításlistát. Ezután a szó változó értéke a bármi második eleme lesz, és az utasításlista ismét lefut, ... stb., a bármi összes elemére.
Az utasításlista pontosan annyiszor fut le, ahány eleme van a bármi-nek (elemszám bármi). Így ha a bármi üres, az utasításlista egyszer sem fut le.

Jegyezd meg, hogy az utasításlistában használhatod a hányadik kifejezést, hogy utalj arra, hányadik ismétlésben vagy éppen.

vszer / végtelenszer [parancslista]

Az bemeneti lista utasításait ismétli egy végtelen ciklusban.

Ugyanazt jelenti, mint az amíg ["igaz] [parancslista]. A bemenetben szereplő utasítások "örökké" fognak futni - hacsak a folyamat, amely ezt a ciklus parancsot futtatja, nem törlődik. Azonban ne téveszd össze ezt az egyszerű vezérlő uatsítást a örökké utasítással, amely egy új független folyamatot indít el.

várj szám

Az Imagine minden tevékenységet leállít a beállított ideig.

A várj 1000 mindent megállít körülbelül 1 másodpercre.

váramíg [parancs]

Amíg a kifejezés kiértékelésének eredménye igaz igaz nem lesz, addig várakozik.

eljárás ...

...

indít

Betölt egy új párhuzamos önálló folyamatot. A bemeneti lista (a folyamat törzse) egyszer lefut, és a folyamat megáll.

A folyamat örökli az aktuális fogadót, és kap egy másolatot az összes aktuális lokális változóból.

örökké

Létrehoz egy új párhuzamos és végtelen folyamatot. Ezután az lista (a folyamat törzse) ismétlődve lefut egy végtelen ciklusban.

A folyamat örökli az aktuális fogadót és kap egy másolatot az összes pillanatnyi lokális változóból.

minden

Betölt egy új független folyamatot, amely N ezredmásodpercenként ismételten lefuttatja a listát.

A folyamat az aktuális fogadót és kap egy másolatot az összes aktuális lokális változóból.

stopmind

Azonnal megszüntet minden (bármilyen típusú) futó folyamatot.

psz / pontszín

Megadja az oldal, vagy panel azon pontjának színét, ahol az első aktív teknőc jelenleg elhelyezkedik.

kör szám

Az aktív teknőc a megadott átmérővel rajzol egy kört.

Megadhatod a toll színét (tollszín!) és a toll vastagságát (tollvastagság!) is.

dátum

Az eljárás a dátummal tér vissza, melyet a következő négyelemű listából olvashatunk ki: [nap hónap év hét_melyik_napja], ahol a hét_melyik_napja egy szám 0 (vasárnap) és 6 (szombat) között.

idő

A kimenete a pontos idő egy négy számból álló lista formájában [óra perc másodperc, századmásodperc] – a számítógépen beállított óra szerint.