Nagypirit története 1

Pered, Perith, ..., Nagypirit

Üllőfalva, Üllőfa, Ille, Illyefalva - elpusztult települések

Forrás: 1488. évi adólajstrom (Üllőfalva)

Forrás: Elpusztult települések

Forrás: Üllőfa névmagyarázata


Perith leírása (Bél Mátyás 1735-)

11.) Nagy Perith Mintegy a „nagyobbik" Pirith. A másiktól nyugat felé húzódik, keletre Csöglye határos vele, délről Kerta, nyugat felé Kamond. Kamond irányában fekszik az Üllő-fa nevű puszta, mely nélkül meg lenne fosztva minden erdőtől és minden mezőgazdaságtól, mert a falunak saját határában csak nagyon csekély és kevés hasznot hajtó mezőgazdálkodása van. Egyébként itt több család birtokos: Buriann, Vecsei, Gállyi, Hajmási, Szigethi, Gothard, Domai, amelyek anyai ágon kapták meg a falucskát; e családokat különféle nádori oklevelek erősítették meg e birtokukban és nemességükben, kiket Eszterházi Miklóséi, kiket Pálffi Miklóséi.

Forrás: Bél Mátyás: Veszprém vármegye leírása - Veszprém Megyei Levéltár (lenn latinul)

11.) Nagy Perith quasi maius Pirith cedit priori in occidentem, habetque ab oriente adfinem Csöglye, a meridie Kerta, atque in occasum Kamond. Versus Kamond est ei praedium quoddam Üllő-fa, eo tamen si careret, omni silva omnique destitueretur agricolatione. Nam in terreno vici proprio exigua tantum est, et parvae utilitatis rusticatio. Caeterum sunt h e i c familiae complures Burianniana, Vecseiana, Gállyiana, Hajmásiana, Szigethiana, Gothárdiana, Domaiana, quarum maiores possessionem viculi accepere. Ipsaeque eaedem familiae distinctis Litteris Palatinalibus, alii a Nicolao de Eszthorász, alii a Nicolao Pállffi in eadem possessione et nobilitate sunt stabilitae.

Forrás: Notitia hungáriae novae historico geographica (Budapest, 2012)
Névváltozatok: Nagypirit (Maius Pirith, Nagy Perit, Nagy Perith, Piritiensis, Pirith)
Bél Mátyás élete, munkássága: Wikipédia


Rövid története

A település első említése 1372-ből származik Pered néven. Az eredetileg egységes Pirit a középkorban két részre szakadt, az egytelkes nemesek által lakott rész kapta később az Egyházas- vagy Nagypirit nevet. Ezzel ellentétben más források azt említik, hogy a 17. században tekintélyes számú, házzal rendelkező, és ház nélküli zsellér is lakott a faluban.

Református templomát 1796-ban építették, tornya 1802-ben készült el hozzá. 1896-ban újjá építették. Stílusa barokk, sisakos toronnyal, egyenes záródású szentéllyel.

Fekvése

A Marcal völgyében, Veszprém és Vas megyék határánál található a csaknem 400 lakosú település. A nyugati és északi határrészt a folyót kísérő rétek fedik, az egykori mocsaras "Marcal-bozót" mára megszelídült nyomaként. Dél és kelet felé már kicsit magasabb, szántókkal borított felszín húzódik. A szomszéd falu, Kispirit mindössze fél km-re fekszik. Távolabb, déli irányban erdőket is találhatunk. A falu távol esik a fontosabb közlekedési utaktól, a Bobát Csöglével összekötő, Kispiritet is érintő mellékút halad át rajta. A legközelebbi vasútállomás Bobán, 4 km-re található.

Forrás: Wikipédia - Nagypirit
Mezőváros lesz (1846)
Forrás: Nagypirit mezővárosi rangot kap (Királyi Könyvek)

A kultúrotthon (1935, 2014)

Nagypirit címere
Forrás: Magyar címerek
Nagypiriti térképek
Térkép rég: 1782–1785
Térkép rég: 1819–1869
Térkép rég: 1869-1887
Térkép rég: 1941
Térkép ma: Google
Mezővárossá ...
Forrás: Királyi Könyvek
Pecsétje