A pozsonyi országgyűlés sietős, három hét alatt lezajlott munkája során megszületett a XXII. tc. a nemzetőrség felállításáról. Ennek értelmében a 20-50 év közötti egészséges férfiakat, ha fél jobbágytelek nagyságú birtokkal, illetve 200 Ft értékű ingatlannal rendelkeznek, lakhelyükön végzendő nemzetőri szolgálatra kötelezték. Kivételnek a gazdai hatalom alatt állók és bűnözők számítanak. A törvénycikk 3. paragrafusa a megyei és városi hatóságoknak ezentúl arra is lehetőséget ad, hogy az alkotmányos rend védelmében azokat is besorozzák, akiket arra érdemeseknek tartanak A törvénycikk ezen kitétele országosan is, és megyénkben is sok visszaélésre adott alkalmat. Az összeírási munkálatokat a kiküldött bizottságok május végére, legtöbb helyen, június másodikára pedig az egész megyében befejezik. A megyei határozat az összeírás határidejét előzőleg május 25-ben határozza meg, azon túl a késlekedés miatt a felelősséget a szolgabírókra hárítja.
Bezeredy Kristóf főszolgabíró – egyike azoknak, akik a határidőt betartani nem tudják – csak május 30-án jelenti az összeírás befejezését, s a késés okát többirányú elfoglaltságával indokolja: „ A jelen terhes időszakban, midőn a tisztviselőnek jutott a legnehezebb feladat gyakori megoldása, éppen akkor, midőn a fáradhatatlan, s folytonos eljárásokat veszi a közcsendnek és rendnek fenntartása igénybe; a törvénykezési rend legszentebb jogának valóságos mellőzésével; - mihez képest mielőbb kihallgattattunk volna, már mintegy elítéltettünk. Az összeíró bizottságok megyénkben 12197 nemzetőri szolgálatra kötelezett egyént jegyeztek fel. Az első felmentési kérelmek rávilágítanak a nemzetőri összeírások hiányosságaira. Bezeredy Mihály – Bezeredy Kristóf édesapja – kérésére helybeli lőrintei cselédjeit is kitörlik az összeírásokból. Kiss Molnár József és Frajti Mihály azután jelelentkeznek önkéntes nemzetőrnek, miután Kislőrintére cselédnek szegődnek. A szükséges censussal egyikőjük sem rendelkezett. Már az összeírásokkal párhuzamosan megkezdődik a nemzetőrség szervezeti kiépítése. A kapitányságok felállítása során a nemzetőrség összlétszáma 12093 főre módosult. Népesebb helyeken több kapitányság felállítására is sor került. A 66 kapitányságból Veszprémben és Pápán 4-4, Palotán 3, Szentgálon és Devecserben 2-2- létesült. Szentgálon ezen túl külön lovaskapitányságot is szerveznek. Veszprém megye, ezenbelül Somló környéke nemzetőreit három csoportra osztva tervezték a Dráva-vonal védelmére kirendelni. A tervezett időpontnál később július 6-7-én három kiindulási körzetben gyülekeznek, majd a baranyai táborba indulnak meghatározott útvonalon a kiállított egységek. A kimozditott nemzetőrség vezetésében feszültséget okozott, hogy Havranek Lajos, gróf Esterházy Károly és Bezeredy Kristóf őrnagyok kinevezésüket csak később, már jóval a kiindulás után kapták meg.
A Dráva-vonal védelmében résztvevő nemzetőrök:
Kapitányságok felosztása, tisztek nevei a Lőrintét érintő részlete:
(A 46. és 47. nemzetőrkapitányság)
A fent jelzett két nemzetőrkapitányság 468 nemzetőrének eskütétele 1848. május 7-én és 9-én történt Devecserben, majd Borszörcsökön.
A Devecsert, Borszörcsököt, Kolontárt és Lőrintét magábafoglaló 46. és 47. számú nemzetőrkapitányság kapitány, Bezeredy Kristóf precíz kimutatásban közölte a Veszprém megyei választmánnyal, hogy nemzetőrei közül kiket indít az első csoportban a Dráva-vonal védelmére. Az önként jelentkezők és a sorshúzással kijelölt személyek névjegyzékét „Öszveirása a Devecseri Mezőváros azon Nemzeti Őröknek, kik a folyó 1848-ik évi julius hónap 7-én a Haza védelmére kiindiltak” elnevezésű kimutatás tartalmazza. (A kimutatás első négy oldalának eredeti példányai fennmaradtak az utókor számára, melyek 117 nemzetőr nevét és rangját tartalmazza.)